Tisztelt Tagtársak!

Ahogy a politikai és gazdasági becslések sem tagadják, mitöbb megerősítik: fékezhetetlenül dúl hazánkban a feketegazdaság. Az ebből származó, keveseket gazdagító rabolt jószágból pedig bőven jut prémiumkategóriás fekete – vagy egyéb impozáns színű – hivalkodó luxusra, melyből magukat elegáns öltözetűnek vélt, felékszerezett hölgyek, cicababák valamint hímek rázták öklüket, és küldték anyázó szidalmaikat, valamint egyéb intelligens megnyilvánulásaikat november 4-én az ország minden pontján félpályás útlezárásban résztvevő tagjaink felé.

Autóik utasoldali ablaka aszfaltig lehúzva, látszik, hogy már kilométerekkel korábban készültek arra, hogy középső ujjukat vállból belengessék nekünk.

Zavarta őket a munkavállalók és a munkavállalói jogok érdekében szervezett útlezárás. Több okból is. Egyfelől vélhetően nem tudtak időben odaérni kedvenc golfpályájukra, bárjukba, avagy haciendájukra.
Másfelől bizonyára izgultak: ha a társadalom megelégeli az őket pofátlanul kizsákmányolókat, előbb-utóbb kirángatják majd őket gusztustalanul, jogot megkerülő avagy azt kijátszó módon megszerzett javaikból. Így persze érthető a vad indulat.

Mi budapesti helyszíneinket állva azt tapasztaltuk, hogy a tisztességes, törvénytisztelő, és épp ezért látványos gyarapodásra képtelen, a napi megélhetésért küzdő, a társadalom zömét reprezentálókat szállító piszkosfehér kisteherautók és a mellettünk elhúzó buszok utasai általában némán, üléseikből kíváncsian hátrafordulva néztek minket. Ők alkotják a társadalom többségét.

Tőlük gyakorlatilag kivétel nélkül csak biztatást kaptunk. Tudták, hogy őértük állunk ott.

Üdvözlettel:

Bárány Balázs

Hozzászólások 0 hozzászólás