A félpályás útlezárás jószolgálati jellege

Az evolúció egészen rendkívüli. Évmilliók alatt képessé tette az embert az autó feltalálására, aki ezután száz év alatt önként visszautalta magát az evolúció korábbi szintjére: tartása ismét meggörnyedt, hogy hosszú, majomszerű karjaival markolássza a kormányt. Mármint az autóét. Érted.

Valahogy úgy lehet ez, mint a társasjátékban: van egy mező, amire ha rálépsz, vissza kell ugranod egy-két lépést. Vagy rosszabb esetben vissza kell menni a pálya elejére: a fára. Ezzel az opcióval egyébként az autósok közül elég sokan élnek. Vagyis: inkább halnak.

Na, ja: Darwin is megmondta, ez a szelekció.

A félpályás demonstráció célja mindenképp nemes, és szakszervezeti tagként teljes sávszélességgel támogatandó: a LIGA Tanács október 10-i döntése értelmében arra buzdít, hogy minél többen, minél több helyen szervezzenek félpályás útlezárásokat november 4-5-ére – így tiltakozva az új Munka törvénykönyve bevezetése ellen, ami jelenlegi formájában elfogadhatatlan.

Ha azonban tartasz az öklüket feléd rázó autóstársak látványától, érdemes arra gondolni, hogy a félpályás útlezárás felfogható egyfajta jószolgálati tevékenységként is.
A lezárás idején ugyanis egészen biztosan javulnak a baleseti statisztikák: ki tudja például, hány halálos kimenetelű közúti balesetet előzünk meg azzal, hogy pusztán résztvevőként álldogálunk pár órát egy hosszú kocsisorban?

A minél kiterjedtebb spirituális felkészítés jegyében mellékeljük az ország legbalesetveszélyesebb gócpontjait tartalmazó ábrát, ahonnan, ha kiválasztasz egyet, méltán úgy érezheted: máris sokat tettél a balesetmentes közlekedésért is. Nem is beszélve autóstársaid meghosszabbított életéről.

Ide kattintva a rendőrség által az utóbbi 30 nap baleseti helyszíneit feltüntető országtérképet tekintheted meg, a piros táblák egy-egy baleseti gócpontot jelölnek.

Úgyhogy, van bőven miből válogatni.

Hozzászólások 0 hozzászólás