Összes hír 2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007
© VDSzSz Szolidaritás - www.vdszsz.hu/page/13/artID/3029/html/nyugdij-2011.html

Nyugdíj 2011


Tájékoztató a nyugellátásról, a nyugdíj melletti keresetről, a fél százalékos nyugdíjnövelésről, a nyugellátások évenkénti rendszeres emeléséről.

I. 2011. január 1-jétől 3,8 százalékkal emelkedik a 2011. január 1-jét megelőző időponttól megállapított nyugellátás, baleseti járadék. Ha egy személy részére egyidejűleg több jogcímen folyósítanak nyugellátás, akkor azokat külön-külön kell emelni. 3,8 százalékkal emelkedik a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadéka is. 2011. január 1-jétől 2.670 Ft-tal emelkedik azoknak az ellátása, akik 2011. január 1-jét megelőzően saját jogú nyugellátásban és özvegyi nyugdíjban (baleseti özvegyi nyugdíjban) is részesültek, és ellátásukat a külön meghatározott együttfolyósítási összeghatár összegében (amely 2011. január 1-jétől általánosan 72.820 Ft) folyósítanak.

II. Az 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (3) bekezdése és a Kormány 250/2010. (X. 19.) rendelete alapján 2010. november hóban egyösszegű kifizetést kellett végrehajtani az öregségi ( és annak minősülő), a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjban, a rehabilitációs járadékban, az özvegyi nyugdíjban, az árvaellátásban, baleseti hozzátartozói nyugellátásban, baleseti járadékban, mezőgazdasági szövetkezeti (szakszövetkezeti) járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi) és a közszolgálati járadékban részesülők részére, ha ellátásuk 2010. január 1-jét megelőzően került megállapításra. Az 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (5) bekezdése alapján az egész évre szóló egyösszegű kifizetés egy-tizenkettedével a következő naptári év január hónapjában – az emelés végrehajtása előtt – nyugellátás, a baleseti nyugellátás összegét meg kell növelni.
A leírtak alapján a januári nyugdíjemelés végrehajtása előtt 0,6%-os emelést kellett végrehajtani az érintett ellátások vonatkozásában.

III. A nyugdíj melletti kereset (jövedelem) esetén a személyi jövedelemadóval (SZJA) kapcsolatos szabályozás szerint a nyugdíjat, a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot az összevont adóalap meghatározásánál figyelembe kell venni. Önmagában a nyugdíj nem adózik, de a személyi jövedelemadó megállapításánál a nyugdíj (baleseti járadék) összegét is számításba kell venni.
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátásoknál az alábbi rövidítések szerepelnek:
M (mentes)     = SZJA szempontjából a folyósított ellátás adómentes,
B (beszámít)   = „adóterhet nem viselő ellátás”, amelyet az összevont adóalap meghatározásánál figyelembe kell venni,
A (adóköteles) = SZJA szempontjából a folyósított ellátás adóköteles.
A fentiek a 2010-ben megszerzett jövedelmekre vonatkoznak.
2011-től a nyugdíj /SZJA törvény 3. § 23. pont valamint a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető
a)    Baleseti járadék,
b)    Jövedelempótló kártérítési járadék, feltéve, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, az SZJA 1. számú melléklete szerint adómentes ellátás.

IV. „Az ellátást terhelő havi levonás jogcíme” rovat tartalmazza:
–    a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal szemben fennálló, jogerős határozattal megállapított nyugdíjbiztosítási tartozásnak az ellátásból levont,
–    a nyugdíjjárulékra levont,
–    az egyéb szerv, személy – bíróság, vagy az arra jogosult hatóság által kiadott végrehajtó okirat vagy letiltási rendelvény alapján fennálló – követelésre levont havi részletét (összegé)t.

V. A rehabilitációs járadékból 2010-ben levont nyugdíjjárulék, magánynyugdíj-pénztári tagdíj összegéről 2011. január 31-éig, külön igazolást küld ki a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.
Akik egészségkárosodáson alapuló átmeneti járadékban részesülnek, rendszeres szociális járadékban vagy bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesülnek 2011. január 1-től – függetlenül a járadék megállapításának évétől – keresőtevékenység folytatása esetén megszűnik a járadékra jogosultság, ha a járadékos hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének átlaga meghaladja a minimálbér 80%-át. E feltétel bekövetkezését követő 10 munkanapon belül a járadékos köteles bejelentést tenni – a folyósítási törzsszámra hivatkozással – a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak.       

Forrás: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság


VI. 0,5 %-os nyugdíj növelés: A sajátjogú nyugdíjas foglalkoztatott, az egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozás tagjaként kiegészítő tevékenységet folytató személy kérheti a havi átlagkereset 0,5 százalékának megfelelő nyugdíjnövelést.
A növelést az általa fizetett nyugdíjjárulék alapjából számított havi átlagos keresete alapján kell megállapítani.
A nyugdíjnövelés beépül a nyugdíj összegébe, a későbbi nyugdíjemelést már az így növelt összegre kell végrehajtani.
A nyugdíjnövelésre irányuló kérelmet a lakóhely szerinti regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságon kell előterjeszteni.

VII. A nyugellátások évenkénti rendszeres emelése:  a nyugdíjak vásárló értékének megőrzését szem előtt tartva, sávosan eltérő arányban lehet figyelembe venni a nettó keresetkiáramlás növekedését és az árak emelkedését, mégpedig a gazdasági növekedést és az árak emelkedését, mégpedig a gazdasági növekedés tervezett mértékétől függően.
 a)    3 százaléknál kisebb GDP növekedés alatt: árkövető indexálás alkalmazandó az éves nyugdíjemeléseknél,
 b)    3 - 4 százalékos GDP növekedés esetén: 80 százalékban ár, 20 százalékban bérkövető indexálás alkalmazandó az éves nyugdíjemeléseknél,
 c)    4 - 54 százalékos GDP növekedés esetén: 60 százalékban ár, 40 százalékban bérkövető indexálás alkalmazandó az éves nyugdíjemeléseknél,
 d)    5 százalék feletti GDP növekedés esetén: svájci indexálás (50 százalékban ár, 50 százalékban bérkövető) alkalmazandó az éves nyugdíjemeléseknél.

Hozzászólások