Összes hír 2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007
© VDSzSz Szolidaritás - www.vdszsz.hu/page/13/artID/6417/html/nem-huzzak-ki-a-magy.html

Nem húzzák ki a magyarok a nyugdíjig


Minden harmadik 60–64 éves ember súlyos egészségi problémával küszködik, ezért képtelen nyolc órában dolgozni.

A 19–64 éves magyarok 11,3 százaléka, mintegy 681 ezer ember minősült megváltozott munkaképességűnek tavaly, ami nemzetközi szinten meglehetősen magas arány, és 2011 óta lényegében nem sikerült változtatni a mutatókon. Akkor az érintettek 11,5 százaléka tartozott ebbe a csoportba – derül ki a 2015-ös munkaerő-felmérés Magyar Nemzet által megismert kiegészítő adatfelvételéből, amely a megváltozott munkaképességű magyarok jellemzőit és munkaerőpiaci helyzetét igyekszik feltárni. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által publikált adatok szerint a megváltozott munkaképességűek négyötöde a 45–64 év közötti korosztályból került ki, ezen belül az érintettek 60 százaléka, 400 ezer ember 55 évnél idősebb, vagyis több százezer olyan, évekkel a nyugdíjküszöb előtt álló ember van, aki már képtelen vagy csak korlátozottan tud dolgozni. A felmérés rámutat: minden harmadik 60–64 éves olyan egészségi problémával küzd, amely megnehezíti vagy akár lehetetlenné teszi számára a munkavégzést. A felvétel során megváltozott munkaképességűnek az minősült, aki valamilyen tartós, leg­alább hat hónapja fennálló egészségi vagy szervi eredetű problémával küzd, és ez a munkavégzés valamely dimenzióját (például annak jellegét, hosszát, a munkahelyre történő közlekedést) korlátozza.

A részletes adatokból az is kiderül, hogy óriási a különbség a megváltozott munkaképességűek megoszlásában mind az iskolai végzettség, mind a lakóhely szempontjából. Míg 100 felsőfokú végzettségű 19–64 évesből mindössze három tartozott ebbe a kategóriába, addig a legfeljebb nyolc osztályt végzettek közül huszonöt. Ennek egyik oka, hogy az egészségi állapot erősen függ a társadalmi státustól, illetve a szellemi munka a fizikainál kevésbé vezet mozgásszervi problémákhoz. Megyénként is jelentősen különbözik a megváltozott munkaképességűek aránya. A két szélső értéket 2015-ben Baranya, illetve Győr-Moson-Sopron megye képviselte. Míg előbbiben a vizsgált korosztály 18,3, addig utóbbiban mindössze 5,5 százaléka tartozott ebbe a csoportba.


920-megvaltozott_munkakepesseguek.jpgAzt is vizsgálták, hogy milyen egészségi probléma idézi elő a korlátozott munkaképességet. Az érintettek több mint egyharmadánál mozgásszervi eredetű probléma okozza a bajt. Második helyen a keringési rendszer betegségei álltak, ezek az érintettek 30 százalékánál voltak a háttérben. A férfiaknál és a nőknél is ugyanazok a vezető egészségi problémák, de előbbieknél – vélhetően azért, mert közülük többen végeznek fizikai munkát – a mozgásszervi problémák lényegesen gyakoribbak. A nők között egyébként több a megváltozott munkaképességű: 11,9 százalékuk tartozik ebbe a kategóriába, míg a férfiaknak csak 10,7 százaléka.

A megváltozott munkaképessé­gűek közel fele egyébként olyan háztartásban él, amelynek nincs foglalkoztatott tagja, miközben az épek esetében ez az arány mindössze 10 százalék, ami jelzi súlyosan hátrányos helyzetüket. A 19–64 éves magyar népesség foglalkoztatási rátája 66,4 százalék volt tavaly, ezen belül a megváltozott munkaképességűeké csupán 20,8 százalék, vagyis még mindig csupán minden ötödik megváltozott munkaképességű embernek van munkája. Az, hogy egy megváltozott munkaképességű dolgozik-e, nagymértékben függ attól, hogy egészségi állapotánál fogva jogosult-e valamilyen ellátásra, vagy sem. Az adatok szerint az érintettek háromnegyede részesül valamilyen rendszeres pénzbeli juttatásban – ami jellemzően nyugdíj vagy járadék. A csoport azon tagjainak, akik nem kaptak pénzbeli ellátást, 53 százaléka dolgozott, míg a nyugdíjban vagy járadékban részesülőket mindössze 12 százalékos foglalkoztatási ráta jellemezte. A felvétel idején foglalkoztatottnak nem minősülő megváltozott munkaképességűek 90 százalékának volt korábbi munkatapasztalata, de közel kétharmaduk már nyolc évnél hosszabb ideje nem dolgozott.

Az alacsony foglalkoztatottság ráadásul a megváltozott munkaképességűek esetében magas (18 százalékos) munkanélküliségi rátával párosul, és esetükben a magasabb iskolai végzettség csak kisebb védelmet jelent a munkanélküliség ellen, mint az egészségesek esetében.

A megváltozott munkaképességűek között sokkal magasabb a részmunkaidőben vagy határozott idejű munkaszerződéssel dolgozók aránya. Tavaly közülük majdnem minden negyedik ember (22,1 százalék) szerződése határozott időre szólt, míg az épek esetében ez csak minden tizenkettedik emberre volt igaz. A megváltozott munkaképességűek két­ötöde dolgozott részmunkaidőben, ami egyben azt is jelenti, hogy a nyolc óránál rövidebb munkavégzés egyik jellemző indoka Magyarországon éppen a megromlott egészségi állapot. Ezzel szemben az otthoni munkavégzés és a távmunka körükben az átlagosnál kevésbé volt elterjedt. A felmérés rámutat arra is, hogy a megváltozott munkaképességűek nagyobb arányban tartoztak a fizikai munkát végzők közé, és azon belül is erősen felülreprezentáltak voltak a képzettséget nem igénylő, egyszerű segédmunkát végzők körében. (Forrás: Farkas Melinda, Magyar Nemzet, Grafika: Magyar Nemzet)

Mint korábban Halasi Zoltán, a VDSzSz Szolidaritás elnöke az Országjáró Infóturné debreceni állomásán elmondta: némi optimizmusra ad okot, hogy a munkáltatók meghallották, amit a VDSzSz Szolidaritás évek óta hangoztat: rendezni kell a korkedvezményes nyugdíjazás kérdését, illetve egy azt helyettesítő intézményrendszert kell teremteni. Hiszen ha az egyesek rögeszméje, hogy ne legyen korkedvezményes nyugdíjazás Magyarországon, akkor nyilvánvalóan rendezni kell egy sor kérdést, mert valamit kezdeni kell azzal a munkavállalóval, aki nem képes 65 éves koráig dolgozni, erre lehetőség többek között:

  • a MÁV-Évek rendszerének átalakítása,
  • egyéb szociális juttatások biztosítása,
  • plusz végkielégítés.
  • ún. rehabos munkakörök létrehozása, ezekben el lehet helyezni a munkavállalókat a nyugdíjkorhatár eléréséig - természetesen nem fele pénzért, és nem is úgy, hogy kitolnak vele - szögezte le Halasi Zoltán. Ezeket már a munkáltató is fontosnak tartja, jelenleg ezeket a veszélyeket, illetve megoldásukat próbálja felmérni és kezelni.

Ezen kívül a csomagnak ki kell terjednie az idős munkavállalók rehabilitációjára is, hiszen a 60 év fölöttiek esetében sokkal több időre van szüksége a szervezetnek a regenerálódáshoz - hangsúlyozta Halasi Zoltán. Épp ezért a VDSzSz Szolidaritás javaslatai között szerepelt is a pótszabadság intézményének bővítése - ezt akár negyedévente, havonta is igényelni lehetne, a cél az, hogy a 60. életévét betöltött munkavállalók több rekreálódási lehetőséghez jussanak, és a munkavállaló választhassa meg, mikor akar ezzel élni.

Nem kevésbé fontos az egészségmegőrző programok továbbfejlesztése, kiterjesztése, annak érdekében, hogy minden társaságnál a munkáltató által biztosított szabadság terhére lehessen igénybe venni. Jelenleg ilyesmire csak a MÁV-nál van lehetőség, azonban a vállalaton belül is csak azok esetében, akik túllépték a 230 óra rendkívüli munkavégzést. Mint Halasi Zoltán mondta, millió lehetőség van arra,

hogy a béremelésen kívül mivel lehetne vonzóvá tenni [a munkahelyet], hogy ne csak itt maradjanak a kollegáink - az is nagy eredmény lenne - hanem jöjjenek is ide dolgozni mások.

 

A csomag két eleméről folynak a tárgyalások, persze, Halasi Zoltán szerint nagyon sok idő nincs erre.

Bárány Balázs, a VDSzSz Szolidaritás alelnöke ugyanezen a fórumon többek között elmondta, hogy a munkaidő-csökkentés sincs elfelejtve, ez azonban nem jogi kérdés, hiszen a Munka törvénykönyve alapján jelenleg is lehetőség van a csökkentett napi rendes munkaidő ismételt alkalmazására. Hiszen erre az egészség megóvása és a veszély kizárása érdekében a köztulajdonban álló cégeknél is lehetőség van.

Ez politikai kérdés, egyfajta öncenzúra kérdése, ez meggyőződésünk, mert lehet, hogy 2012-ben, amikor az új Mt-t bevezették, akkor nagy volt az elvárás ezzel kapcsolatosan, de most már a kutya nem foglalkozik vele.

 

Mint mondta, azt is tudjuk, hogy a MÁV - és nyilván a MÁV-Start is - nem igazán van abban a helyzetben, hogy ezt alkalmazza. Arra viszont  igenis van lehetőségük, hogy elígérkezzenek: amennyiben a létszámhelyzet úgy alakul, ismét élni fognak a csökkentett napi rendes munkaidő lehetőségével - tette hozzá a VDSzSz Szolidaritás alelnöke.


Csak így lehet változást elérni: Mondjatok minél többen NEMET...
...a változó munkahelyre!
...a 16 óra napi beosztható munkaidőre és a napi rendes munkaidő 8,4 órára emelésére (utazók)!
...valamint a 200 óra feletti rendkívüli munkavégzésre (utazók és személypénztárosok)!
Csak így van ugyanis lehetőség az alapbérek elfogadható emelésére, a létszámnorma betartására, összességében arra, hogy a munkáltató tisztességesebben bánjon a vasutasokkal! Az egyéni alkukkal nagyon kevesen - és ők is csak a többiek kárára - járnak jól. További részleteket, a nyilatkozatokat itt találod!

Hozzászólások