Összes hír 2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007
© VDSzSz Szolidaritás - www.vdszsz.hu/page/13/artID/6419/html/2017-tol-161250-fori.html

2017-től 161.250 forintra nő a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér)!


A garantált bérminimum jövőre 25 százalékkal, 2018-ban további 12 százalékkal nő, november 30-án kezdődnek többek között a bértárgyalások a MÁV-csoportnál.

Megállapodott a kormány a szociális partnerekkel, a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkennek, 2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését követően november 22-én Budapesten.

Ezzel a kormány ajánlása teljesült a minimálbér és a bérminimum esetében, és kaptak némi pluszengedményt a munkáltatók, hiszen jövőre 4 helyett 5 százalékkal csökkenhet a szociális hozzájárulási adó (ez az, amit Varga Mihály járulékként említett).

Megállapodtak abban is, hogy amennyiben a 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január elsejével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok. Összesen így 2018-ban 2,5 százalékkal csökkenhetnek a járulékok. A kormány vállalta azt is, hogy jövőre a társasági nyereségadó egységesen 9 százalékra csökken az eddigi 19 és 10 százalékról – mondta.

Az emeléssel a jelenlegi 110 ezer forintról 2017-ben 127 650 forintra, 2018-ra pedig 137 862 forintra emelkedik a minimálbér. Ez nettóban azt jelenti (változatlan adóteher mellett), hogy a mostani 73 815 forint helyett jövőre 84 887 forint lehet a kereset, utána pedig 91 679 forint.

A bérminimum (szakképzett minimálbér) jelenleg bruttó 129 ezer forint – jövőre 161 250 forint lesz, rá egy évre pedig 180 600 forint. A nettó a mostani 85 785 forintról először 107 231 forintra emelkedik, majd 2018-ban 120 099 forintra. (A nettókat családi adókedvezmény nélkül kell érteni.) A bérminimum a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozik. Középfokú végzettségnek számít: gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola, készségfejlesztő iskola elvégzését tanúsító bizonyítvány.

Ismeretes: a három legnagyobb vasutas szakszervezet (VDSzSz Szolidaritás, VSZ, MOSZ) benyújtotta közös bérkövetelését Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója részére. A bérkövetelés tartalmáról a három érdekképviselet elnöke sajtótájékoztató keretében számolt be. 
A bértárgyalások megkezdését azért most kezdeményezték, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a MÁV Zrt. és többségi tulajdonában álló vállalatok, valamint a MÁV-hoz került, a HÉV-et üzemeltető gazdasági társaságok keresetfejlesztéshez szükséges forrásainak bővítésére.

A három szakszervezet a 2017-re legalább 10%-os bérfejlesztési követelést fogalmazott meg - ez része az összességében legalább 30%-ot kitevő, legkésőbb 2018-ig teljesítendő bérkövetelésnek. Mint írják:

2017. január 1-től a minimálbérre, illetőleg a garantált bérminimumra való ráálláson túlmenően 10%-os alapbéremelést várunk el. Ezen belül elvárásunk, hogy a keresetfejlesztés megoszlásának szerkezetére az elkövetkezendő bértárgyalások során kialakított közös álláspont legyen az irányadó.

Kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a kollektív szerződés módosítására, valamint egy középtávú foglalkoztatáspolitikai megállapodás megkötésére is a már megkezdett egyeztetési folyamatok mentén.

 

(A csoportszintű Kollektív Szerződés létrehozása régóta hangoztatott célunk.) Ezen kívül annak érdekében, hogy 2016-ban a vasutas keresetek a tavalyi keresetekhez viszonyított reálértéküket megtartsák, a vasutas munkavállalók számára a három szakszervezet idén decemberben 5%-os, legalább félhavi alapbér kifizetését kezdeményezte.

A sajtótájékoztatón Halasi Zoltán elmondta: jelzésértékű, hogy a három legnagyobb vasutas szakszervezet egyszerre lép fel ebben az ügyben, és kíván tárgyalásokat folytatni a MÁV-csoporttal. Reményét fejezte ki, hogy a bértárgyalások mielőbb megkezdődnek.

Halasi Zoltán újságírói kérdésre válaszolva beszélt azokról a következményekről is, amit a garantált bérminimum 122 ezer forintról 161 ezer forintra emelése jelent január elsejétől: mintegy 18 ezer munkavállaló - a vasutasok fele a 12-es MMK-ig - minimálbért fog keresni - figyelmeztetett a VDSzSz Szolidaritás elnöke. A vasutas társadalom azonban hierarchikusan épül fel - emlékeztetett Halasi Zoltán. Nagyon fontos szerepe van az életkornak, a tapasztalatnak, az iskolai végzettségnek, a betöltött munkakörnek, az ehhez kapcsolódó felelősségnek is.

Ha ebben a hierarchikus rendszerben nem rendezik a béreket a minimálbér-emelésnek megfelelő mértékben, akkor összetolódnak ezek a munkakörök (MMK-k), és semmilyen különbség nem lesz a vasutasok 50%-ának bére között. Ez még nagyobb elvándorláshoz is vezethet - tette hozzá. Hiszen attól kezdve a magasabb MMK-ba tartozó, magasabban kvalifikált munkavállalók is gyakorlatilag minimálbért fognak keresni. 

Ezért mondjuk azt, hogy minden munkavállalónak meg kell kapnia legalább a minimálbér-emelés mértékének [megfelelő] béremelést, és még azon felül kell két év alatt 30%-os olyan bérfejlesztést végrehajtani, ami biztosítja, hogy az itt lévő kvalifikált, veszélyes, nehezen betölthető munkakörökbe a munkavállalók idejöjjenek, és itt maradjanak.

 

- jelentette ki Halasi Zoltán, a VDSzSz Szolidaritás elnöke. Beszélt arról is, hogy az elmúlt évek elhibázott vállalati gazdaságpolitikájának következtében a MÁV-csoport adatai szerint a létszám az elkövetkező három évben több mint 3500 emberrel csökken. Ez olyan mértékű, aminek a pótlása majdnem lehetetlen - szögezte le Halasi Zoltán. Ezért olyan intézkedésekre van szükség, amelyek következtében a vállalatcsoportnál maradnak a munkavállalók, és fiatal munkaerő érkezik a vasúthoz.


November 30-án kezdődnek a vasúttársaságnál a bértárgyalások, ennek keretében foglalkoztatáspolitikai intézkedésekről is egyeztetnek majd - közölte a MÁV Zrt. az MTI-vel a három vasutas szakszervezet sajtótájékoztatóján bejelentett béremelési igényre reagálva. 
A MÁV vezetősége egy hosszabb távra szóló bérfelzárkóztatási program bevezetését kezdeményezte, amely kiszámítható életpályamodellt biztosítana a vasutasok számára. A javaslat egyeztetése az érintett minisztériumokkal folyamatban van - tették hozzá.

A közlemény szerint a MÁV-csoport valamennyi leányvállalata bérfelzárkóztatási programot állított össze, ezek alappillérei minden vállalatnál azonos elvekre épülnek, az intézkedéscsomag tartalmában illeszkedik az egyes társaságok munkaerő-összetételéhez, a stratégiai munkakörök bérelmaradásának kompenzálásához.

A vasúttársaság vezetősége - az érdekképviseletek konstruktív javaslatait is megvizsgálva - intézkedések sorozatát hozta annak érdekében, hogy különösen a vasútszakmai munkakörökben a megfelelő mennyiségű és minőségű, szakképzett munkaerő állományát megtartsa - hangsúlyozta a MÁV.


November 23-án kormányzati szintű bérajánlás kiadását és mielőbbi konzultációt kezdeményeztek a köztulajdonban álló, közszolgáltató munkáltatóknál működő szakszervezetek!

Korábban beszámoltunk arról, hogy rövidesen megalakulhat az a konzultációs fórum, ahol döntenek a vasutasok bérfejlesztéséről is: ezen a kormányzat, a közszolgáltatásban tevékenykedő munkáltatók és szakszervezetek részvételével - így a MÁV-csoport - bérfejlesztésének mértékéről is megállapodás születhet. 

A VKF-hez hasonló, háromoldalú fórum - munkáltatók, szakszervezetek és kormányoldal - létrehozásának kezdeményezői között van a VDSzSz Szolidaritás is. Ismeretes: 2016. október 6-án az alábbi négy, közszolgáltatás területén működő ágazati szakszervezet és egy konföderáció közös kezdeményezést bocsátott útjára. Ők:

  • a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége,
  • a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége,
  • a VDSzSz Szolidaritás,
  • a Vízügyi Szakszervezetek Országos Ágazati Szövetsége -
  • és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (mint makroszintű partner)

Közös felhívásukban kérték többek között más ágazati szakszervezetek csatlakozását is. Erre a hívó szóra csatlakozott a kezdeményezéshez a konföderációk közül a Liga Szakszervezetek és a MASZSZ, az ágazati szakszervezetek részéről pedig a HVDSZ 2000, a KKSZ, a VSZ, a PVDSZ és az MTSZSZ is.

Újabb fejlemény, hogy a felsorolt, szintén köztulajdonban álló, közszolgáltató munkáltatóknál működő munkavállalói érdekképviseletekkel kibővült kör november 23-án egyeztetett, ennek eredményeként  Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter részére írtak közös levelet. Ebben jelezték, hogy egyetértés van köztük arról, hogy a köztulajdonban álló munkáltatókra kormányzati szintű bérajánlását kiadását feltétlenül szükségesnek tartják. Mint írták:

Ennek mértékéről lehetséges forrásairól és a végrehajtás módjáról, részleteiről mielőbbi konzultációt kezdeményeznek miniszter úrral, illetve a kormány által kijelölt illetékesekkel.

 

Mi ez a kezdeményezés, és mi a lényege? A választ ebben a cikkünkben foglaltuk össze.

Letölthető dokumentumok:
DOC161123.pdf (23 kb)

Hozzászólások