Összes hír 2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007
© VDSzSz Szolidaritás - www.vdszsz.hu/page/13/artID/6421/html/papp-karoly-attila-m.html

Papp Károly Attila: "Már annyira rossz, hogy jobb, ha szeretem. És akkor könnyebb elviselni!"


Németh Zsolt vezető jegyvizsgáló tagtársunk kirúgása és a napi rendes munkaidő 0,4 órás megemelése elleni tiltakozásul a VDSzSz Szolidaritás Záhony Start Tagcsoportjából negyvenen több hónapig vállalták a 12 órás napi beosztható munkaidőt a 16 órás helyett. Közülük már csak öten állják a sarat, köztük Papp Károly Attila vezető ügyvivővel: a többieket a munkáltató a testre szabott menetfordulókkal kivéreztette. Interjú és tisztségviselői hitvallás.

Júliusban a VDSzSz Szolidaritás Záhony Start Tagcsoportja a munkáltató által forszírozott napi rendes munkaidő 8,4 órára emelésével kapcsolatban úgy döntött, hogy nem kívánják vállalni, mivel ez ellentétes szakszervezetünk akaratával. Ezért úgy határoztak, hogy a 16 órás napi beosztható munkaidőről áttérnek a 12 órásra. Tették mindezt Németh Zsolt kirúgott vezető jegyvizsgáló tagtársunkkal történtekkel szembeni tiltakozás és a szolidaritás jegyében is,

mert úgy gondoltuk, hogy (...) ha ez vele megtörténhetett, mással is megtörténhet, hogyha több kocsit kell továbbítani.

 

- jelentette ki Papp Károly Attila. (Németh Zsolttal készített, "Józan ésszel átgondoltam, hogy Magyarországon vagyok, itt a szolidaritás nem nagyon dívik..." című interjúnkat ide kattintva olvashatod el - a szerk.)
Pedig ha szolidaritást vállaltak volna a kollégák, nem közlekedtek volna a vonatok, mert nem lett volna rájuk ember. És ez már a MÁV-Start vezetését is elgondolkodtatta volna.
) A 16 órás helyett a 12 órás napi beosztható munkaidőt július közepéig 54-en vállalták, de végülis csak negyvenen nyilatkoztak így, mivel tizennégyen már a leadás előtt sajnos meggondolták magukat, és úgy döntöttek, hogy nem csatlakoznak. A többiekkel ezt

augusztus elején megkezdtük, amire [válaszul] készítettek egy nagyon "emberbarát" menetfordulót: ennek hatására a hónapok elteltével sajnos az emberek lemorzsolódtak, mondhatnánk azt is, hogy gyakorlatilag kivéreztették a társaságot, és sajnos a mai napra már lassan elfogytak, és úgy döntöttek, hogy visszavonják a nyilatkozataikat. Ami elég szomorú, mivel ha többen össze tudtunk volna fogni, vagy lett volna egy szélesebb körű támogatottsága a dolognak, akkor lehet, hogy tudtunk volna eredményt [elérni]. Sajnos, a mai napig ez nem valósult meg, nem járt eredménnyel, a támogatottsága pedig nagyon-nagyon kicsi volt. Nem volt egyszerű három hónap, és úgy gondolom, hogy nem is lesz egyszerű még a következő időszak se a részemre.

 

És hogy ez miben nyilvánul meg? Károly szerint 

azért úgy megkapunk mindent, ami törvényes kereteken belül adható... Én mindig azt mondom, hogy már annyira rossz, hogy jobb, ha szeretem. És akkor könnyebb elviselni.
Eljutottunk már odáig, hogy olyan szolgálatot is sikerült 12 órán belül kialakítani, hogy (...) már két perc késésnél nem lehet kivenni egy munkaközi szünetet. De ez törvényes, és ez így rendben is van.

 

- mondja keserűen. Károly azonban rendíthetetlenül kitart a 12 órás napi beosztható munkaidő mellett, mivel a VDSzSz Szolidaritás tisztségviselőjeként ezt kötelességének is gondolja. 

Mindenki a saját sorsát választja, csinálja, mindenkinek azzal kell elszámolni. Igazándiból nem akarok bántani senkit, én választottam ezt a dolgot, én tartom a hátam, de végigcsinálom. Múltkor is ezt mondtam, ezelőtt három hónappal, és ehhez tartom is magam.

Az biztos, hogy egy tisztségviselőnek, ha valami mellett lerakja a voksát, akkor azt végig kell csinálni. (...) Ha egyszer mondok valamit, akkor nekem is úgy kell cselekednem, és aszerint kell csináljam. És függetlenül attól, hogy ez nekem anyagi hátrányt vagy nehézséget okoz, vagy valami: ha tisztségviselőként nem tudom vállalni, akkor a többiektől sem lehet elvárni semmit. És akkor innentől kezdve nagyon nehéz építkezni, ha a tisztségviselő nem következetes, és mindig olyan döntéseket kell hozni, amit fel tudsz vállalni, és később nem tudnak rajtad számonkérni. Mert mindenki visszaléphet, de egy tisztségviselőnek nem szabad, ha egyszer beleállt valamibe. Ha meg visszalép, akkor az már vesztett ügy, az már veszteség. Ennyi.

 

Németh Zsolt vezető jegyvizsgáló tagtársunk kirúgása után szakszervezetünk kérte, hogy a jegyvizsgálók vállaljanak szolidaritást vele: minél többen mondjanak nemet a 16 óra napi beosztható munkaidőre, a napi rendes munkaidő 8,4 órára emelésére és a 200 óra feletti rendkívüli munkavégzésre! De mi történt volna, ha a munkavállalók, a jegyvizsgálók 80%-a csatlakozik a VDSzSz Szolidaritás felhívásához? Károly szerint, 

ha országosan ez összejönne, csoda történt volna, mert akkor igazándiból nem lehetne az embereket egymás ellen kijátszani. Szóval az a helyzet, hogy az emberek (...) a saját napi megélhetésüket tartják főképp szem előtt, a közösség érdekei annak arányában eltörpülnek - nem mérvadóak, sajnos. Mindig vannak, akik próbálják vinni a zászlót, csak az a borzasztó, amikor megy az ember a zászlóval, és azt veszi észre, hogy a sereg nincs mögötte, csak ő megy a zászlóval. És ez egy nagyon kegyetlen dolog, de ezt is méltón kell viselni.

A közösség összetartó ereje mindig hatásos, sajnos, ebben az esetben nem lehetünk túl büszkék magunkra. Az a kis közösség, amelyik végigcsinálta ezt, arra azért büszke vagyok, mert ahhoz, hogy veszítsünk, harcolnunk kellett, és én mindig azt mondom, hogy még mindig jobb harcolni, mintha az ember egyből megadja magát. Mert ha megadja [magát], akkor nem is veszíthet. (...) És remélem, hogyha legközelebb ilyenre kerül a sor, akkor szélesebb körű és eredményesebb küzdelmet tudunk folytatni. Az embereknek kéne változni, és a közösség [érdekeit] nézni, és azáltal a saját sorsukat is jobbá tenni. Mert amíg az ember csak az egyéni érdekeknél ragad le... az csak egyéni, és az mindig befolyásolható könnyen. Egy közösség mindig közösség marad, és nagyobb erőt képvisel.

 

 - szögezte le Papp Károly Attila, a VDSzSz Szolidaritás Záhony Start Tagcsoport vezető ügyvivője.

Hozzászólások