Összes hír 2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007
© VDSzSz Szolidaritás - www.vdszsz.hu/page/13/artID/6430/html/jancsi-telep-baleset.html

Jancsi-telep: Baleseti ügyeletet kellett vállalni a szolgálati lakásért!


A lakók vállalták, hogy bármikor kimennek a baleset helyszínére, ahol eltakarítják a romokat, helyreállítják a megrongálódott vasúti síneket. Vannak, akik a jancsifékre vezetik vissza a telep nevének eredetét.

Elsősorban szakmunkások laktak Jancsi-telepen. Ők a Hungária körút páratlan oldalán éltek az ide épített 250 lakásban, a másik oldalon laktak a tisztviselők több mint ötven lakásban. Ezen az oldalon volt egy fürdőépület is: ez volt a kádfürdő, ahol a lakosság hetente egyszer lefürödhetett. Minden más alkalomra ott volt a lavór - idézte fel kameránknak Balogh Sándor, a MÁV nyugalmazott üzemigazgatója, aki már gyerekkorában is Jancsi telepen élt. 

Jancsi telep az 1890-es években épült, a Vasút ezekkel a munkáskolóniákkal biztosított szállást járműjavító szakmunkásai részére: Magyarországon összesen hét járműjavító volt, ami mellé a vasút ilyen vagy ehhez hasonló telepet építtetett.

Többféle magyarázat van arra, hogy miért nevezték Jancsi-telepnek, Balogh Sándor szerint vannak, akik a gőzmozdonyok egyik fékezőszelepére, a jancsifékre vezetik vissza a név eredetét:

a jancsifékesek itt laknak a szomszédban, mert az Északi Járműjavító a vasút túlsó oldalán volt, a Kőbányai úton. 

 

Egy szoba, konyha, WC, spájz: ebből álltak a 30-40 négyzetméter közötti lakások. A WC-be egészségügyi okok miatt csak a lépcsőházból lehetett bemenni, ügyeltek arra, hogy ne a konyhán keresztül lehessen megközelíteni a mellékhelyiséget.
A Zách utca és Pongrác út közötti területen - jelenleg trolibuszgarázs - volt az Auguszta-telep, ami lényegében nyomornegyedet jelent: Auguszta főhercegnőről nevezték el, az épületeket ideiglenesnek szánták az I. világháború után. Környezetéhez képest

ez a MÁV-telep a bekerített virágos kis kertjeivel, aszfaltozott utcáival egy csodálatos úri negyed volt.

 

- vallotta be Balogh Sándor. De vajon kik lakhattak itt? Egyetlen feltételt kellett teljesíteni ahhoz, hogy valakinek lakást utaljon ki itt a MÁV. Az itt lakók vállalták, hogy bármikor - akár éjszaka, szombat-vasárnap, Karácsonykor - kimennek a segélyvonattal a baleset helyszínére, ahol eltakarítják a romokat, helyreállítják a megrongálódott vasúti síneket.

Biztonsági szolgálatot vállalt mindenki, aki itt lakást kapott. Nem voltak olyan biztosító-berendezések, mint manapság, hogy automatikusan lefékez a mozdony: az 1800-as években, az 1900-as évek elején ilyesmiről még szó sem volt.

 

Ez így ment a II. világháború előtti években, később viszont a szociális szempontokat vették figyelembe: ha kiürült egy lakás, akkor gyermekes szakmunkásoknak utalta ki a vasút.
Balogh Sándor szerint Jancsi telepen jobban ismerték egymást az emberek, összejárogattak. Ezt segítette elő az Északi művelődési háza, ahol dalkör, színjátszókör, tánccsoport, sakk-kör, stb. működött. Aztán valami megváltozott, Balogh Sándor szerint 

az elidegenedés valamikor a fridzsider-korszak után kezdődött, a hetvenes években, amikor már volt mindenkinek fridzsidere, televíziója, aztán legvégül autója is. Ahogy a jólét növekedett, egyre nagyobb lett az elidegenedés. Ma már a szemközti lakót nem ismeri az ember, vagy nem jár össze vele. Nem ez volt a jellemző abban az időben. Messze jobb volt a közösségi élet, mint ami mostanában van.

 

Jelenelg az összetartó erőt a telep jövőjéért való aggódás fémjelzi. Balogh Sándor szerint minden a tulajdonoson múlik. 

A tulajdonos akkor az igazi, hogyha mi vagyunk, magunk a tulajdonosok. (...) Akkor gondját viseljük a környezetünknek, a lakásunknak. Két és fél évvel ezelőtt adta át a MÁV az MNV-nek a telepet, két éven keresztül ment a huzavona - főleg az önkormányzat részéről - [arról], hogy az MNV-től átvegye az önkormányzat a telepet.

 

Az átvétel meg is történt, majd 2015. végén a Kőbányai Önkormányzat egy olyan határozatot hozott, ennek értelmében

a megüresedett lakásokat nem adja ki, hanem fokozatosan arra törekszik, hogy a telep kiürüljön, és utána le lehessen dózerolni: üressé válik.

 

Nem kevésről, hét hektárról van szó, Balogh Sándor szerint ez nagyon értékes terület. A házak azonban lassan pusztulnak, hiszen

ebben a bizonytalanságban nem nagyon költ senki arra, hogy az ablakot kicserélje, vagy felújítsa a lépcsőházat, ne adj Isten egy új esőcsatornát tegyen fel.

 

Pedig lenne mit csinálni. A telep is feltöltött talajra épült, rendkívül magasan van a talajvíz, több épület pincéje térdig érő vízben áll.


Részlet az Összefogás a Jancsi-telepért Egyesület anyagából:

Több, mint egy évszázadon át a MÁV tulajdonába tartozott a Jancsi-telep. Sajnos, az utóbbi évtizedekben alig fordított rá a MÁV költséget, így fokozatosan romlott a telepállapota. Ez látszik az utcák, a házak állagán. Az ingatlanokat a lakók javítgatták, esetleg alakították, építették át.

A helyzet rendezése érdekében már évtizedekkel ezelőtt a lakók jelezték a MÁV-nak és a kőbányai önkormányzatnak is, hogy megvennék saját házaikat, hátha ez előre lépést jelenthet. Sajnos ezt több évtizeden át nem sikerült megoldani. A MÁV folyamatosan hitegette a lakókat, Igazgatósági Határozatokat hozott, több vételi szándéknyilatkozatot is aláíratott a bérlőkkel. Az eladás mégsem valósult meg.

2014-ben fordulat állt be. Mivel a MÁV is szabadulni akart a profiljához nem kapcsolódó dolgoktól, így az a törvényi megoldás született, hogy a MÁV-tól 2014-ben átvette a területet a Nemzeti Vagyonkezelő, majd 2016-ban a Kőbányai Önkormányzat. Az eredeti tervek szerint úgy, hogy az Önkormányzat majd megegyezik a lakókkal. Kőbánya többször ki is nyilvánította,hogy szándékában áll átvenni a telepet majd pedig értékesíteni a lakóknak a lakásokat. Legalábbis választási kampány időszakában mindig. Volt, hogy írásban is.

Jelenleg ugyan tényleg átvette a Kőbányai Önkormányzat a telepet az MNV-től, azonban semmi jelét nem mutatja annak, hogy értékesíteni szeretné a lakásokat a bérlőknek. Sőt! Bár a lakók közel felének élő bérleti szerződése van, másik fele pedig lakáshasználati elismeréssel rendelkezik, mindenkivel határozott idejű (jellemzően 1 év)szociális bérleti jogviszonyt szeretne létesíteni, úgy, hogy a bérlőknek és lakáshasználóknak is kötelező beadni az Önkormányzathoz a szociális lakásigénylést. Így minden lakás átalakulna szociális bérlakássá, 1 éves határozott idejű szerződéssel.

A szociális bérlakás azonban számos hátrányt jelent az embereknek, a határozott időtartamú szerződésen túl is. Pl. a lakás berendezési tárgyainak egy része (pl. fűtő-hűtő berendezések) átszállna az Önkormányzat tulajdonába, az Önkormányzat semmilyen karbantartási, felújítási, vagy akár pótlási költséget nem vállalna, de a bérleti díj is jóval magasabb lenne az eddig megszokotthoz képest. Holott a lakásokat a bérlők nagyrészt lakhatatlan állapotban kapták meg, arra sok-sok millió Ft-ot költöttek, hogy a jelenlegi állapotot elérjék, a berendezési tárgyakat is saját maguk vásárolták és a tulajdonos a minimális karbantartási feladatait sem látta el. A bérleti díjak ezen tényezők figyelembe vételével alakították ki, ezért volt olyan olcsó.

A MÁV Telep Önkormányzati tulajdonba kerülése kapcsán így a lakóknak súlyos problémákkal kell szembenézniük. Túl azon, hogy az Önkormányzat által jelenleg folytatott metódus kapcsán elveszítik szerzett jogainkat, még számos hátrány és anyagi kár is éri őket.

LEGFŐBB PROBLÉMÁK ÖSSZEFOGLALVA

  • Bár a lakók többségének élő szerződése van, mindenkivel határozott idejű bérleti jogviszonyt szeretne létesíteni az Önkormányzat, így minden lakás átalakulna szociális bérlakássá, 1 éves határozott idejű szerződéssel.
  • Az Önkormányzat ráadásul rákényszeríti a lakókat, hogy az élő szerződésük ellenére ők adjanak be szociális lakásigénylést.
  • Az Önkormányzat szociális bérleti díjakat szeretne bevezetni, ami sokszorosa annak, amit eddig a lakók fizettek. Eddig átlagosan 3 e Ft-os bérleti díjat fizettek egy jellemző 37m2-es lakásra. A szociális alapdíj kb. 10 e Ft, a maximális szociális díj pedig 30 e Ft. A lakók azért fizettek eddig ilyen alacsony bérleti díjat, mert a lakásokat lakhatatlan állapotban kaptak meg, annak felújításáról és a karbantartásáról saját maguk gondoskodtak.
  • A piaci alapú bérlés lehetőségét az Önkormányzat nem engedélyezi. Annak a költsége min. 1000 Ft/m2.
  • Az itt lakók többsége nem felel meg a szociális lakásigénylés feltételeinek. Vagy tulajdonnal rendelkezik, vagy magasabb a jövedelme. Mégis azt mondja az Önkormányzat hogy jelenleg eltekint ettől, csak írják alá a szociális bérleti szerződést. Azonban semmi biztosíték nincs arra, hogy 1 év múlva is el fog tekinteni ezektől a feltételektől és meghosszabbítja a szerződéseket.
  • Aki nem írja alá a szociális lakásigénylő lapot, annak egy levelet küld az Önkormányzat, melyben leírja, hogy a MÁV Telepen lévő lakásokat kizárólag szociális alapon adja bérbe, és ha valaki nem nyújt be szociális lakásigénylő lapot, úgy tekinti, mintha nem kívánna élni a bérlés lehetőségével és intézkedni fog a kilakoltatásról.
  • Az Önkormányzat a jelenlegi állapotban méri fel a lakásokat. Lakásvisszaadásnál nem ismeri el a lakók által tett beruházásokat, valamint a berendezési tárgyakat is a sajátjának tekinti, holott azt a lakók vették. Lakásvisszavételnél a lakást lakható, rendezett állapotban, berendezési tárgyakkal együtt kell átadni, annak ellenére, hogy azt a lakók nagyrészt lakhatatlan állapotban kapták.
  • Az Önkormányzat minden eddigi szokást felrúg, minden „szerzett jogot” semmisnek tekint.
  • A lakók tisztában vannak azzal, hogy a lakások nem a saját tulajdonukat képezik. Azonban abban a tudatban használták az ingatlanokat, hogy az hamarosan a tulajdonukba fog kerülni. Évtizedek óta megy ugyanis a hitegetés, számtalan intézkedés történt annak érdekében, hogy a telepet előkészítésék a lakóknak történő értékesítésre. Ily módon az itt lakók az összes pénzüket, jellemzően több millió Ft-ot a lakások felújítására költöttek, abban a tudatban, hogy valamikor az a saját tulajdonukba fog kerülni.

Hozzászólások