Összes hír 2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007
© VDSzSz Szolidaritás - www.vdszsz.hu/page/13/artID/6438/html/ma-magyarorszagon-eg.html

Ma Magyarországon egy magára valamit is adó cégnél 200 ezer forint alatt már senki nem dolgozik!


A garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) januári, kötelező megemelése után nem az lesz a kérdés, hogy a minimálbéren dolgozók elmennek-e vagy érkezik-e új munkaerő, hanem az, hogy a magasabban kvalifikált munkavállalók a vasútnál maradnak-e.

Nemrég a MOSZ, a VDSzSz Szolidaritás és a VSZ közösen kezdeményezte a bértárgyalások megkezdését, a három szakszervezet megfogalmazta MÁV-csoporttal szemben támasztott elvárásait.
Halasi Zoltán szerint nem könnyű a helyzet, hiszen nagy - egyébként jogos és teljesen elfogadható - elvárások jelentek meg a magyar munkavállalók körében, 

csak nem vagyok benne biztos, hogy teljesíthető.

 

Olyan szakmunkás minimálbér-emelésre kerül sor, ami nagyon nehéz helyzet elé állítja a MÁV-csoportot. Meg a szakszervezeteket is. Hiszen a garantált bérminimum 161 ezer forintra emelésével a MÁV-nál lévő 6-17 MMK-ból álló bértáblázatban a 12-esig mindenki azonos bérre kerülne.

Tehát a bértáblázat 12-nél kezdődik, és 17-nél befejeződik. És 2018. január elsejétől pedig már most megállapodást született arról, hogy 180 ezer forint lesz a garantált bérminimum. Ami azt jelenti, hogy akkor a 14. és a 15. kategóriát [MMK-t] ki lehet törölni, tehát a 16-17-es kategória maradna (...).

 

Elmondta, hogy a három szakszervezet közös sajtótájékoztatóján teljesen korrekt adat hangzott el: a MÁV-csoport munkavállalói közül 18 ezret érint a garantált bérminimumra való ráállás.
Egyedül a garantált bérminimumra való ráállás - járulékcsökkentő hatásaival együtt - 10 milliárd forint körüli összegre rúg, ennyi pénzre van tehát szükség a garantált bérminimumra való törvényi ráálláshoz a MÁV-csoport esetében.

A garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) januári, kötelező megemelése után azonban nem az lesz a kérdés, hogy a minimálbéren dolgozók elmennek-e vagy érkezik-e új munkaerő, hanem az, hogy

a magasabban kvalifikált munkavállalók itt maradnak-e. Nem kell senkit megbántani, mert mindenkinek szép és hasznos a munkaköre a MÁV-nál, de nyilvánvaló, hogy egy főrendelkező nem kereshet azonos bért egy váltókezelővel egy szolgálati helyen.
Ezért mondtuk mi azt, hogy gyakorlatilag a minimális feltétel az lenne, hogy ezt a távolságot [az egyes munkakörök között] meg kell tartani. Tehát ha csak annyit lehet elérni, hogy a munkakörök közötti "távolság" megmarad, az már egy fontos lépés.

 

- szögezte le Halasi Zoltán. Akkor azonban még semmi bérfejlesztés nem beszélhetünk: mindössze arról van szó, hogy 161 ezer forintos szakmunkás minimálbérre ráállítják az érintett munkavállalókat, és az emelés mértékével mindenki feljebb kerülne. És akkor még hol vannak azok a munkakörök, amelyeket vonzóvá kellene tennie a társaságnak, hogy új munkaerő jöjjön a MÁV-csoporthoz? - tette fel a kérdést a VDSzSz Szolidaritás elnöke.

Az a helyzet, hogy ma Magyarországon egy magára valamit adó cégnél 200 ezer forint alatt már nincs munka. (...) Ezt kell tudomásul venni. Ennyi pénz meg nincs.

 

Nem véletlenül fogtak össze a közfeladatot ellátó vállalatok szakszervezetei - a kezdeményezők között a VDSzSz Szolidaritás is - és kértek konzultációt a nemzetgazdasági minisztertől. Az ugyanis még hagyján, hogy a minimálbért ilyen módon felemelték a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), hiszen a versenyszférában a kormánynak egy fillér béremelést nem kell adnia: a vállalatoknak kell megemelniük a minimálbért, és afölött az összes többi bért. Csak arról feledkeztek meg, hogy mi van az akár 200 ezer munkavállalót is tömörítő, közfeladatot ellátó állami vállalatoknál,

hiszen ott a tulajdonosnak, a magyar államnak kell jótállni ezért.

 

Ezt már a munkáltatói szövetség - többek között a MÁV-ot képviselő STRATOSZ - is belátta. A magyar munkaerőpiaci tortát osztogatja mindenki, több munkavállaló nem lesz, mint amennyi most is van. A profitérzékenységükről híres multinacionális cégek minden pénzt megadnak azért, hogy munkavállalókhoz jussanak, ezért elcsábítják a munkaerőt. A MÁV előtt két út van: vagy belátja a tulajdonos, és intézkedik, vagy a MÁV

bele fog dögleni. Velünk együtt, mert ha nem lesz MÁV, akkor mi sem leszünk sehol: se munkavállalók, se tagok.

Nagyon kényes mezsgyén kell haladni, és nem csak a szigorú értelemben vett bérekről van szó, hanem például foglalkoztatási garanciát is kell adni: biztosítani kell, hogy aki hosszútávon a vállalatnál marad, annak nem szűnik meg a munkahelye.
Mert miért jöttek az emberek a vasúthoz? Azt mondta, hogy lehet, nem keresek annyit, mint máshol, de volt korkedvezmény, volt menetkedvezmény, volt kiszámítható munkáltatási rend, és még voltak egyéb juttatások is. Ma már ez nincs meg. A menetkedvezmény még létezik, de az sincs minden társaságnál. Magyarországon a 60-65 év között munkavállalók 30%-a nem képes napi 8 órát dolgozni, mert egészségkárosodottá vált. A munkáltatás a Startnál elmebeteg módon történik, de már a Pályavasútnál se olyan, mint régen: Halasi Zoltán szerint vissza kell állítani azt a rendszert, amikor mindenki előre tudta minimum fél évvel a beosztását. A kapitalisztikus törekvéseket vissza kell szorítani, és

a munkavállalókat munkatársként és kollegaként kell kezelni. Ezek a minimális elvárásaink a munkáltatóval szemben, hogy egyáltalán megállapodás születhessen.

 

Halasi Zoltán szerint legalább két vagy három éves megállapodásnak kell létrejönni, hiszen most kell kezelni a 2018-as évet, mert 2018-ban nem játszhatjuk újra azt, hogy megint 20 ezerrel megemelkedik a minimálbér, és ismét kezdjük az egészet elölről, mert megint mindenkit utolért. Most lehet tudni, mi fog következni. Nem útközben találják ki, helyes, felemelkedik 180 ezerre a minimálbér, de akkor ezt most kell rendezni. Pontosan emiatt kell a hőn vágyott bér- és besorolási rendszert elkészíteni:

ha abban állapodunk meg, hogy az abban szereplő szorzók mindig a minimálbér értékének megfelelőek, akkor a minimálbér értéknövekedése nem okoz gondot. Hiszen automatizmust fog hozni ennek kezelésében.

 

Intenzív tárgyalások vannak a MÁV Zrt. vezetőivel, akik egyébként csoportszintű tárgyalást akarnak. Halasi Zoltán szerint a munkáltatók is érdekeltek, hogy legyen ilyen rendszer. Egy veszélyre azonban felhívta a figyelmet Halasi Zoltán: 45-50 év fölött

senki nem akar innen elmenni.

 

Ők ugyanis nem számítanak már vonzónak a munkaerőpiacon, és ezt a munkáltatók is tudják. Ezzel is óvatosan kell bánnunk, legyünk őszinték egymáshoz, ne csapjuk be egymást - mindenesetre mégis meg kell becsülni a régebb óta itt dolgozókat.
A szenioritást is kezelni fogjuk, mndenesetre nagyon érdekes és hosszú tárgyalások várhatóak Halasi Zoltán szerint: a kollektív szerződéseket módosítani kell a társaságoknál társaságnál, javítani a lehetőségeken, a középtávú megállapodásban, a MÁV-Évek program átalakításával a korkedvezményes nyugdíjazást pótló intézkedések bevezetésére van szükség, stb.

Ezt a vasat fogjuk most ütni.

 

A munkavállalók kényszerűségből jóval egyszerűbb megoldást találtak a sztrájkolás helyett, hiszen fogják magukat,

felmondanak, és ez sokkal több problémát okoz.

- szögezte le Halasi Zoltán, a VDSzSz Szolidaritás elnöke.

Hozzászólások