Összes hír 2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007
© VDSzSz Szolidaritás - www.vdszsz.hu/page/13/artID/6465/html/a-magyar-tarsadalomb.html

"A magyar társadalomban a többség nem partner abban, hogy a kisebbség jogaiért kiálljon!"


Gyakorlatilag a vasutas sztrájknak nincs értelme, kivéve, ha esetleg hetekig-hónapokig tartana. Sok mindenen gondolkodunk: Halasi Zoltánnal, a VDSzSz Szolidaritás elnökével készített interjút a Civil Rádió.

Halasi Zoltán a Civil Rádió által készített interjúban (ide kattintva meghallgathatod) többek között beszélt arról, hogy az elmúlt években történt intézkedések hatására miként vesztette el vonzerejét a vasút a munkaerőpiacon, a rengeteg dolog között felmerült a korkedvezményes nyugdíjazás intézményének eltörlése is. A riporter ennek kapcsán megkérdezte: mit tehet ilyen esetben egy érdekvédelmi szervezet, amikor hoznak egy törvényt, és elveszik például a korkedvezményes nyugdíjazás intézményét? Halasi Zoltán válaszában elmondta:

próbáltuk megnyerni a magyar munkaerőpiacon lévő munkavállalókat, csak tudja ez nehéz helyzet, hiszen ez mindig egy kis csoportot érint, a magyar társadalomban a többség, akit ez nem érint, nem partner abban, hogy a kisebbség jogaiért kiálljon. Ezért aztán elhaltak ezek a kezdeményezéseink, a szakszervezeti klasszikus jogok - tehát a demonstrációk, tüntetések, sztrájkok - nem hiszem, hogy szóba kerültek, hiszen nem volt olyan támogatottsága.

 


A riporter közbevetette, hogy jól megszigorították a sztrájk feltételeit is. A VDSzSz Szolidaritás ezzel egyetértve kijelentette, hogy a sztrájktörvény alapján ugyan az állami vállalatoknál lehetséges munkabeszüntetésre sor keríteni, csak nincs értelme a vasútnál sztrájkot tartani: az utasok talán észre sem vennék. Példaként említette, hogy Budapest elővárosában a vonatok 65%-át kellene közlekedtetni. De ennek egy kétórás sztrájk átlagában is teljesülnie kell: ha három vonat közlekedik abban a két órában, akkor mind a háromnak közlekednie kell, ugyan törtszám esetén fölfelé kell kerekíteni.

Gyakorlatilag a sztrájknak nincs értelme, Magyarországon pedig a puha szakszervezeti eszközöknek soha nem volt jelentősége, és soha nem lehetett vele elérni [bármit is]. De előbb-utóbb ki kell ezt a sztrájkot is próbálni, ennek egy megoldása van: mondjuk, ha hetekig-hónapokig tartana. Gondolkodunk sok mindenen.

 

- szögezte le Halasi Zoltán. A bértárgyalásokat firtató kérdésre a VDSzSz Szolidaritás elnöke elmondta, hogy az már az előzetes tárgyalások alkalmával is látszott, hogy az elmúlt évekhez képest sokkal erőteljesebben emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum. Ennek az örvendetes fejleménynek a VDSzSz Szolidaritás elnöke szerint két oka van:

  • tényleg alacsonyak a bérek
  • választási év következik

A nagyon alacsony béreket jól érzékelteti, hogy 38 ezerből 11-12 ezer vasutast érint a januártól esedékes garantált bérminimum-emelés. A 2018. január elsején 181 ezer forintra emelkedő - hiszen erről törvény van - minimálbér viszont 18 ezer vasutast érint. Tehát a munkavállalók közel felét - szögezte le Halasi Zoltán.

A riporter közbevetette: ez azt jelenti, hogy a béremeléssel együtt már a munkavállalók fele eléri a bérminimumot? Válaszában a VDSzSz Szolidaritás elnöke kijelentette: nem, a bérminimumra ugyanis kötelező lesz felemelni a munkavállalók bérét. Ez azonban
egy nagy problémát generál, hiszen nem lehet egy vállalatnál mindenki minimálbéres:

a minimálbéresek vállalata lesz a MÁV, hogyha efölött nem történik semmilyen béremelés. Hiszen ez egy olyan munkahely, ahol egymásra épülő, hierarchikus rendszer van.
Riporter: Megjelenik ez a differenciáltság a bérekben esetleg?
Halasi Zolán: Éppenhogy nem. A minimálbérre való ráállás ezt a differenciáltságot fogja eltörölni. Emiatt vagyunk vitában, és erről mondtuk azt a napokban, hogy mindenkinek meg kell kapni legalább azt a mértéket, amennyivel a minimálbér emelkedett, hiszen akkor lesz megtartva ugyanaz a különbség, ami eddig volt. Ha nem, akkor gyakorlatilag összemosódnak a munkakörök, és ma már nem az alacsonyan kvalifikált, hanem a magasabban kvalifikált munkavállaló lesz az, aki el fog menni. Pontosan az, akit nehezebb pótolni, tovább tart a kiképzése, stb.

 

A folytatásban Halasi Zoltán utalt arra, hogy ha ezt nem lépi meg az állam, akkor le fog maradni a munkaerő-piaci versenyben, és nem lesz munkavállalója, hiszen mindenki a jobb ajánlatot fogja választani - szögezte le a VDSzSz Szolidaritás elnöke.

Az interjúban szóba került, hogy 2019-ig négyezer fős létszámcsökkenéssel számol a MÁV-csoport vezetése, a következő években pedig jelentős számban vonulnak majd nyugdíjba a vasutasok - ezen kívül sok aktív munkavállaló is hátat fordít majd a vállalatcsoportnak, utánpótlás nem érkezik. Mi lehet ennek az oka? - tette fel a kérdést a riporter. Halasi Zoltán válaszában leszögezte, hogy ez egyrészt egy kiöregedési folyamat következménye, másrészt pedig nincs olyan vonzó jövedelem, ami visszatartaná a vasutasokat, és a vasúthoz csábítaná a képzett, jól betanítható, fiatal munkaerőt.

Az interjúban még nem eshetett szó róla, de új fejlemény, hogy december 21-én megalakult a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fóruma. Az alábbi állásfoglalást adták ki:

A közelmúltban a versenyszféra szakszervezeti konföderációi és a közszolgáltatások területén működő reprezentatív ágazati szakszervezetek egyeztetést kezdeményeztek a kormányzat illetékes képviselőivel.
A mai napon (2016. december 21.) megrendezett fórumon részt vett a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára és a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, valamint a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetségének (STRATOSZ) társelnöke.
Az egyeztetés aktualitását a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumában született (a minimálbér és garantált bérminimum emelésről szóló) bérmegállapodás – többségi állami/önkormányzati tulajdonban lévő – közüzemekre gyakorolt hatása, illetve az erre adandó kormányzati reakciók adták.
A szakszervezetek és a közszolgáltatásban tevékenykedő munkáltatói érdekképviselet képviselői jelezték, hogy a szektorban fokozódó munkaerőhiány mielőbbi és hatékony kormányzati beavatkozást kíván annak érdekében, hogy a munkaerő-piacot jellemző és várhatón fokozódó belső migráció mérséklődjön, ezzel összefüggésben a közszolgáltatások volumene és minősége a jövőben is fenntartható legyen.
Bizakodásra ad okot, hogy a tárcák jelen lévő képviselői a kialakult helyzetet az érdekképviseletekkel azonosan ítélték meg, egyúttal azt is jelezték, hogy a kérdés a Kormány napirendjén van.
A konzultáción résztvevő felek abban is egyetértettek, hogy a mára kialakult feszültségek kezelésére a szociális partnerek között egy több éves megállapodásra van szükség. Konszenzus mutatkozott abban is, hogy az érintett munkáltatói körre vonatkozóan is célszerű lenne mielőbb egy – az egyes vállalatcsoportok eltérő helyzetét is figyelembe vevő – differenciált bérajánlás elfogadása.
A mai fórum az első olyan rendezvény volt, ahol az állami tulajdonú közszolgáltatást végző vállalkozásoknál működő reprezentatív szakszervezetek és a tulajdonos minisztérium (továbbá az érintett kormányzati szervek) felelős beosztású képviselői közvetlen konzultációt folytathattak.
Azzal, hogy harmadik félként az érintett munkaadói szövetség (STRATOSZ) is érdemben részt vett a rendezvényen, nyilvánvalóvá vált, hogy valós igény mutatkozik egy új szektorális érdekegyeztető fórum létrehozására.

Az így létrehívott fórum (Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fóruma) megfelelő színteret és rendezett kapcsolati hálót jelenthet a köztulajdonban álló munkáltatók és a szakszervezetek számára a szociális párbeszéd lefolytatására.


A kezdeményezők nevében:


Szakszervezeti konföderációk:

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, Doszpolyné dr. Mészáros Melinda, elnök
Magyar Szakszervezeti Szövetség, Kordás László, elnök
Munkástanácsok Országos Szövetsége, Palkovics Imre, elnök

Ágazati szakszervezetek:
Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, Dr. Szilágyi József, elnök
Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000, Király András, elnök
Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége, Varga Tibor, elnök
Közúti Közlekedési Szakszervezet, Baranyai Zoltán, elnök
Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete, Buzásné Putz Erzsébet, elnök
Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete, Dr. Laboda József, elnök
Postás Szakszervezet, Tóth Zsuzsanna, elnök
Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége, Ádám István, elnök
Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, Gulyás Attila, elnök
Vasutasok Szakszervezete, Meleg János, elnök
Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete, Halasi Zoltán, elnök
Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, Fürjes József, elnök
Vízügyi Szakszervezetek Országos Ágazati Szövetsége, Pető Sándor, elnök

 

Az előzmény az volt, hogy kormányzati szintű bérajánlás kiadását és mielőbbi konzultációt kezdeményeztek a köztulajdonban álló, közszolgáltató munkáltatóknál működő szakszervezetek: a foglalkoztatási, bérezési problémák megoldása érdekében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez fordultak.
Korábban beszámoltunk arról, hogy rövidesen megalakulhat az a konzultációs fórum, ahol döntenek a vasutasok bérfejlesztéséről is: ezen a kormányzat, a közszolgáltatásban tevékenykedő munkáltatók és szakszervezetek részvételével - így a MÁV-csoport - bérfejlesztésének mértékéről is megállapodás születhet. 

A VKF-hez hasonló, háromoldalú fórum - munkáltatók, szakszervezetek és kormányoldal - létrehozásának kezdeményezői között van a VDSzSz Szolidaritás is. Ismeretes: 2016. október 6-án az alábbi négy, közszolgáltatás területén működő ágazati szakszervezet és egy konföderáció közös kezdeményezést bocsátott útjára. Ők:

  • a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége,
  • a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége,
  • a VDSzSz Szolidaritás,
  • a Vízügyi Szakszervezetek Országos Ágazati Szövetsége -
  • és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (mint makroszintű partner)

Közös felhívásukban kérték többek között más ágazati szakszervezetek csatlakozását is. Erre a hívó szóra csatlakozott a kezdeményezéshez a konföderációk közül a Liga Szakszervezetek és a MASZSZ, az ágazati szakszervezetek részéről pedig a HVDSZ 2000, a KKSZ, a VSZ, a PVDSZ és az MTSZSZ is.

Újabb fejlemény, hogy a felsorolt, szintén köztulajdonban álló, közszolgáltató munkáltatóknál működő munkavállalói érdekképviseletekkel kibővült kör november 23-án egyeztetett, ennek eredményeként  Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter részére írtak közös levelet. Ebben jelezték, hogy egyetértés van köztük arról, hogy a köztulajdonban álló munkáltatókra kormányzati szintű bérajánlását kiadását feltétlenül szükségesnek tartják. Mint írták:

Ennek mértékéről lehetséges forrásairól és a végrehajtás módjáról, részleteiről mielőbbi konzultációt kezdeményeznek miniszter úrral, illetve a kormány által kijelölt illetékesekkel.

 

Mi ez a kezdeményezés, és mi a lényege? A választ ebben a cikkünkben foglaltuk össze.

Letölthető dokumentumok:
Halasi_Zoltan_Civil_Radio_december.mp3 (10326 kb)

Hozzászólások