Összes hír 2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007
© VDSzSz Szolidaritás - www.vdszsz.hu/page/13/artID/6742/html/az-utobbi-evekben-cs.html

Az utóbbi években csak tűzoltás történt, emiatt talán nem romlottak a vasutasok pozíciói. Ez azonban kevés lesz, újabb követelésekkel kell előállni!


Bérminimumról és további bérfejlesztésről is beszélt a Civil Rádióban Halasi Zoltán, a VDSzSz Szolidaritás elnöke.

Ez a bérkérdés ma Magyarországon kezd megoldhatatlan és kezelhetetlen kérdéssé válni a  bérminimumoktól kezdve a bérunióig - kezdte Halasi Zoltán, a VDSzSz Szolidaritás elnöke, az interjút ide kattintva teljes egészében meg is hallgathatod. Utalt arra, hogy a kezdeményezések,

amik Magyarországon történtek az elmúlt években arra, hogy a jövedelmek valamennyit növekedjenek, (...) csak tűzoltás volt: pozíciójavulás ebből nem történt, talán nem romlottak az érdekkörünkbe tartozó munkavállalók pozíciói. De azt látjuk, hogy ez kevés lesz, és ezért tovább kell menni: újabb követelésekkel kell előállni, újabb módszereket, újabb bérrendszereket kell bevezetni, mert egyébként nem lesz Magyarországon munkavállaló.

 

Halasi Zoltán emlékeztetett arra, hogy a MÁV-csoportnál egy hároméves megállapodás aláírására került sor, ami 2017-re 14%-os, 2018-ra 13%-os, 2019-re egy 5%-os béremelési minimumot irányzott elő. A VDSzSz Szolidaritás elnöke kiemelte, hogy gyakorlatilag öt nagy állami tulajdonú vállalatra jött létre a megállapodás: a Volánra, a Postára, a MÁV-ra, a vízügyre és a villamosiparra. Mint mondta,

az is precedensértékű volt, hogy egyáltalán sikerült a kormányt és a munkaadókat egy ilyen megállapodásba beleültetni. És ezt szeretnénk is folytatni egyébként a jövőre nézve, hogy valóban ezekre az állami cégekre vonatkozóan egységes megállapodásokat kell, hogy kössünk. Mi ezt egy eredménynek tekintettük, nem volt mostanában ilyen. Csak azt gondoljuk, hogy amennyiben maga a kormány is úgy gondolja, hogy újra kell értékelni ezek hatásait, akkor nekünk is újra kell értékelni. Én már azt tapasztaltam a velem kapcsolatban álló MÁV-vállalatok vezetőivel, hogy ők is azt mondják: gyakorlatilag ezzel az intézkedéssel nem veszítettünk pozíciót, de nem is nyertünk a munkaerőpiacon. Tehát ezt újra kell gondolni.

 

Hozzátette, nem tudni többek között, hogy mennyi lesz 2019-ben a garantált bérminimum vagy a minimálbér, ennek ismeretében a dolgokat újra kell gondolni. De addigis a hírek szerint már a VKF-ben

is azon gondolkodnak, hogy bizonyos intézkedéseket előre kell hozni, hiszen azért a magyar munkaerőpiac nem olyan [vehemenciával] reagált az intézkedésre, mint kellett volna. És a munkáltatók is ezt gondolják, legalábbis a nagy munkáltatók.

 

Tehát a kérdés most az, hogy meg lehet-e nyitni újra ezeket a (bér)tárgyalásokat, mely elemeket lehet előrehozni, hogyan lehet ezeket növelni. A bérunióval kapcsolatban 

Csak egy példát hadd mondjak, és hadd keverjem ide a béruniót, mert ez egy nagyon fontos kérdés ma Magyarországon. Most a sajtót olvasva mintha nem is lenne már olyan nagy vétek ezzel foglalkozni, hogyha nem a Jobbik kezdte volna ezt el. (...) Sokkal kiérleltebb, utat mutató felzárkóztatási program elkészítésére lenne szükség, hiszen azt azért ne gondolja senki, hogy ma fel lehet zárkóztatni a Mercedes-gyárat a németországi Mercedes-gyárhoz, mert akkor miért hozta volna Magyarországra a termelését?!

 

Valóban sürgető egy program kidolgozása. Mint mondta, az utóbbi napokban az ütötte meg leginkább a fülét, amikor Róna Péter kijelentette: azért támogatja a béruniót, mert a legjobb sajtkészítő mesterét vitte el a konkurencia Svájcba. Azzal pedig nem tud versenyezni. Ha viszont szabadon áramlik a munkaerő, a tőke, az áru, a szolgáltatás, akkor ma már lassan a munkabéreknek is hasonlóan kell viselkedniük. Hogy ezt aztán az Európai Unió és a velünk partneri viszonyban lévő országok miként tudják feldolgozni,

és velük ezt hogy tudjuk leegyeztetve véghezvinni: na ez egy nagy kérdés. De biztos, hogy közelítenünk kell, mert valóban nagy-nagy probléma fog bekövetkezni Magyarországon.

 

Az interjúban a riporter kitért Veréb Olga, a VDSzSz Szolidaritás szegedi területi vezető ügyvivője és dr. Pusztai Edit, a VDSzSz Szolidaritás szegedi területi szervezetének jogásza által készített jogi útmutatóra, ami azt részletezi, hogy mikor tagadható meg egy utasítás végrehajtása. 2017-ben egyáltalán miért van erre szükség? - tette fel a kérdést a riporter. Halasi Zoltán válaszában emlékeztetett arra, hogy 2012-ben új Munka törvénykönyvet fogadott el a Parlament. Mint mondta, a hírek szerint Európa egyik legliberálisabb és legszabadabb Munka törvénykönyve az egyik legfontosabb oka annak, hogy Magyarország versenyképességi mutatói javulnak.

Itt van a megoldás a bérunióra, a bérre, és a munkavállalásra, hiszen ezt a liberális, szabad Munka törvénykönyvét a munkáltatók gyakorlatilag felhatalmazásként gondolták maguknak arra, hogy bármit megtehetnek. Hogy miért fontos az, hogy ki mikor tagadhatja meg a munkavégzést? Azért, mert ma a Munka törvénykönyve szerint a munkáltató bármikor bárkinek felmondja a munkaviszonyát. Mégha jogellenesen is teszi, nem kötelező visszahelyezni [a munkavállalót] az előző munkahelyére, csak 12 hónapig kell megtéríteni a kiesett munkabérét, és ma már banális indokokkal is meg lehet szüntetni egy munkáltatónál a munkaviszonyt. A munkavállalók nagyon kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. (...) Ez egy segédanyag: gondolják végig, hogy saját maguk, az utasok, más emberek testi épsége, a vagyonbiztonság érdekében akár meg is tagadhatják a munkát, és semmi bántódásuk nem lesz

 

- jelentette ki Halasi Zoltán, a VDSzSz Szolidaritás elnöke.

Letölthető dokumentumok:
Halasi_Zoltan_20171010_117_Perc.mp3 (13067 kb)