Összes hír 2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007
© VDSzSz Szolidaritás - www.vdszsz.hu/page/13/artID/6756/html/teljesithetonek-tart.html

Teljesíthetőnek tartja Fónagy János 2022-ig a 40%-os reálbér-növekedést!


Ennek részleteiről azonban már a kormány, a STRATOSZ munkaadói szövetség (ennek tagja a MÁV-csoport) és az ágazati szakszervezetek - így a VDSzSz Szolidaritás is - állapodhatnak meg a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumán. 

Riporter: Államtitkár úr, most egy asztalnál ülnek ebben a stratégiai szövetségben, belefér a vita?

Fónagy János, NFM-államtitkár: Természetesen a viták eddig is megvoltak, bár talán a magyar nyelvhasználatban a vita nem mindig fedi azt a konzultációt, beszélgetéseket, ügyeknek a kitárgyalását, amely az elmúlt évekre jellemző volt ezekre. Erre a legjobb példa (...) a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának létrehozása.

Tudni kell, hogy gyakorlatilag a rendszerváltást követő évektől működik a magyar érdekegyeztetés rendszerében - tehát a meglévő tripartit rendszer keretein belül - a STRATOSZ, a stratégiai vállalatok szövetsége, amely ezen vállalatok munkaadói oldalát tömörítette. Éppen a múlt év végén, ez év elején lefolytatott bértárgyalások sikere mutatta azt, hogy indokolt a munkavállalói oldalon is ezeknek a vállalatoknak a különböző érdekképviseleti szerveit egy intézményesített fórumon összehívni. (...) A kormány és a másik két oldal általános megegyezésén belül, ami egy hatéves bérfejlesztésre vonatkozott, a közszolgáltató vállalatok, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tulajdonosi felügyelete alá tartozó, kizárólag vagy túlnyomórészt állami tulajdonban lévő vállalatoknál egy hároméves bérmegállapodásra irányuló sikeres tárgyalások zajlottak, és születtek megállapodások egy átlagos, három év alatt 30 százalékos béremelésre. Ennek tárgyalásai során kialakult a munkavállalói oldal is, és ezt intézményesítettük a most létrehozni szándékozott konzultációs fórumban.

 

Arra a kérdésre pedig, hogy teljesíthetőnek látja-e a 2022-ig a 40%-os reálbérnövekedést, Fónagy János államtitkár ezt felelte:

Egyértelműen igen.

Minderről Fónagy János államtitkár és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke beszélt a Kossuth Rádió 180 perc c. műsorának október 26-i adásában. Ebből a fenti részletet ide kattintva hallgathatod meg.


Mint arról beszámoltunk, rábólintott a kormány: új, háromoldalú egyeztető fórum alakul, ahol a vasutas bérekről is döntenek! Fónagy János, az NFM parlamenti államtitkára október 25-én, sajtótájékoztató keretében többek között elmondta, hogy az eddigi egyeztetések egyik fontos hozadéka az állami vagy állami többségi tulajdonban lévő vállalatok, a közszolgáltató vállalatok - MÁV, Posta, Volánok - egyeztető fórumának intézményesítése.

Hozzátette: ennek kézzel fogható eredménye a hároméves bérmegállapodás, amit a fórum résztvevői közösen hoztak létre. Emlékeztetett arra, hogy a megállapodás értelmében átlagosan három év alatt 30 százalékkal emelkedik az érintett munkaterületeken dolgozók, mintegy 250 ezer ember bére.

A VDSzSz Szolidaritás és három másik ágazati szakszervezet (a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége, a Vízügyi Szakszervezetek Országos Ágazati Szövetsége) kezdte még tavaly közösen gründolni ezt a fórumot a Munkástanácsokkal egyetemben. Később felhívásunkra más szakszervezetek is csatlakoztak kezdeményezésünkhöz. Úgy tűnik, beérett.

Háttér:

Rövidesen megalakulhat az a konzultációs fórum, ahol döntenek a vasutasok bérfejlesztéséről is - adtuk hírül 2016-ban. Ez került most elérhető közelségbe. De mire jó? Mint írtuk, ezen a fórumon a kormányzat, a közszolgáltatásban tevékenykedő munkáltatók és szakszervezetek részvételével mintegy 170 vállalat - így a MÁV-csoport - bérfejlesztésének mértékéről is megállapodás születhet.

Az Echo TV "A munkavállalók világa" című műsorában foglalkozott az új típusú szakszervezeti összefogással, amiről korábban hírt adtunk: a VDSzSz Szolidaritás is a kezdeményezők között van. Az állami tulajdonú közszolgáltatást végző vállalkozásokban, például a postánál és a vasútnál dolgozók érdekvédelmére szorosabb együttműködést, és konzultációs fórum létrehozását kezdeményezik a területen működő ágazati szakszervezetek, aminek munkájában a kormány és a munkáltatók is részt vennének.

A probléma

A makroszintű, azaz országos érdekegyeztető fórumokon a munkavállalói oldal, a munkaadói oldal és a kormányzat képviselője is jelen van - utóbbi tulajdonosként vagy felügyeleti szervezetként vesz részt a tárgyalásokon. Jelenleg azonban nincs olyan fórum, ahol a közszolgáltatásban tevékenykedő vállalatok önállóan intézhetnék a saját ügyeiket, tárgyalhatnának, konzultálhatnának a problémákról - vázolta a helyzetet Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke. (Ez abból adódik, hogy Európa-szerte ezek a vállalkozások a közszolgálat, közszféra részét képezik, jogállásukat is ennek megfelelően a közalkalmazotti jogviszonyban határozták meg. Magyarországon azonban a 90-es évek elejétől - nem tudni milyen célból - de a Munka törvénykönyve szabályozza a tevékenységüket.)

Mi a jelenlegi helyzet?

Piramisszerűen épül fel a magyar érdekegyeztetési rendszer: a piramis csúcsán egy sokszereplős konzultációs fórum található, ez a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, ez alatt van(nak)

  • egyrészt a közszolgálati, közalkalmazotti érdekképviseleti konzultációs fórumok (az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács és a Közalkalmazottak Érdekegyeztető Fóruma)
  • másrészt az ipari és szolgáltató szektort - a versenyszférát - lefedő Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, a VKF.

A VKF-ből azonban kilógnak a közszolgáltatással foglalkozó állami vállalatok, így azok munkáltatói és szakszervezeti képviselői is. Palkovics szerint a versenyszféra munkáltatói rendre lesöprik az asztalról a szakszervezetek erre a szektorra vonatkozó felvetéseit. Idegenként kezelik ugyanis azokat a vállalatokat, mivel ezeknél az állam a tulajdonos.

És rendszerint az is előfordul, hogy a makroszinten megkötött versenyszférára nemzetgazdasági szinten vonatkozó megállapodások nem érvényesülnek ebben a szektorban.

tette hozzá Palkovics Imre. Ezeknél a vállalatoknál mindig a költségvetési mozgástér a meghatározó, és ennek felelőse a kormányzat. Tehát a munkáltatói oldal a Munkástanácsok elnöke szerint ebből a szempontból hasonló helyzetben van, mint egy közintézmény munkáltatója: jogilag ő felel ugyan a szervezet működéséért, de például a bérrel, átszervezéssel kapcsolatos stratégiai döntéseket kompetencia hiányában nem tud meghozni.

Konfliktusok pedig időről-időre adódnak a volán társaságoknál, a vasútnál, a postánál, a villamosenergia-iparban és a víziközmű-szolgáltatóknál, ezek megoldásáról azonban - kompetencia híján - a vállalati szinten a munkáltatók és a "helyi" szakszervezetek - nem tudnak megállapodást kötni.

Nem a munkavállalók képviselete, kompetenciája hiányzik, hanem a munkáltatóé, mert a tulajdonosi felhatalmazás feljebbről, a minisztériumok és az MNV Zrt. részéről érkezik. És rend szerint ezek a konfliktusok kinövik ezeket a vállalati, ágazati kereteket.

 

Az általában jövedelmekkel, a vállalatok szervezeti átalakításával kapcsolatos konfliktusok megoldására csak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - ide tartoznak ezek a cégek irányítási szempontból - vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képviselői tudnak valamilyen megoldást, valamilyen konfliktuskezelést alkalmazni. 

Közös problémák

Ezek a problémák azonban a vasutasok számára is ismerősek. Pfeifer Tamás, a Postánál működő POFÉSZ elnöke szerint például a

jelenlegi megfizetettség nagyon sok helyen alacsony, ezért nem jelentkeznek a megfelelő pozíciókba emberek, ez az egyik dolog. A másik, hogy a létszámhiány miatt olyan nagy a feszültség, a túlterhelés, hogy a meglévő munkavállalók is sorba lebetegszenek, kidőlnek a sorból, nagyon sok a helyettesítés, tehát én azt gondolom, hogy ezt is kezelni kell.

 

Hasonló a helyzet a "vizeseknél" is, Pető Sándor, a VSZOÁSZ elnöke szerint:

Gyakorlatilag olyan alacsony a keresetünk, a béreink, hogy új munkavállalót nem igazán tudunk felvenni, a nyugdíjba vonuló munkavállalókat ezáltal nem tudjuk pótolni, és ez már a szolgáltatás biztonságát veszélyeztetheti.

A megoldás

Munkahelyi szinten a menedzsment nem tudja a fenti problémákat orvosolni, hiszen Halasi Zoltán, a VDSzSz Szolidaritás elnöke szerint

a közfeladatot ellátó vállalatoknak nincs semmi olyan makroszintű érdekegyeztető fóruma, ahol az állammal, az állami tulajdonossal lehetne egyeztetni akár a munkakörülményekről, akár a bérekről. Azt tapasztaltuk, hogy erre nagy szükség lenne, hiszen a Versenyszféra Konzultációs Fórumon nem ezeknek a cégeknek a problémáival foglalkoznak az ott lévő felek. És úgy látjuk, hogy sokkal egyszerűbb lenne a tulajdonosnak, a vállalatok vezetőinek és az érdekképviseleteknek egy ilyen országos egyeztető fórumán bizonyos alapelvekben megállapodni, és ezzel megkönnyíthetnénk ezeknek a vállalatoknak az érdekegyeztetési mechanizmusát.

Vannak a nagy, globális problémák Magyarországon: a foglalkoztatás helyzete, a munkaerőhiány, a bérezés kérdése, a közlekedésben elveszett munkaidőkedvezmény, a korkedvezményes nyugdíjazás kérdésének tárgyalása lenne a legfontosabb, hiszen az államnak sem mindegy, hogy például a munkaerő hiányát 170 vállalatnál külön-külön tárgyalásokon próbálja meg rendezni, vagy egy (...) egységes rendszerben, egy irányba mutató megállapodásokkal tudná ezt rendezni.

Palkovics Imre szerint ezen a fórumon a tulajdonos, az állam képviselői, az érintett munkáltatók és a munkavállalókat képviselő szakszervezetek vennének részt - utóbbiak száma egyre gyarapszik. Ahogy arról honlapunkon is beszámoltunk, a Munkástanácsok négy ágazati szakszervezettel - köztük a VDSzSz Szolidaritással - tette meg az első lépést: megfelelő kormányszintű tárgyalási, konzultációs lehetőség híján állt össze a négy ágazat szakszervezete, hogy legfelső szinten tudják képviselni az alapvetően hasonló munkavállalói problémákat.

Palkovics Imre azt is elmondta, hogy a háromoldalú, országos (makroszintű) érdekegyeztetési fórum létrehozását már kezdeményezték

  • a kormányzati döntéshozók irányába,
  • és már a munkáltatói oldalt is megkeresték: a STRATOSZ-nál készség mutatkozik a részvételre, a fórum érdemi munkájának megkezdésére.

A közszolgáltató szektor munkáltatóit a STRATOSZ, a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége tömöríti. Fontos, hogy a szakszervezetek részéről nem az országos konföderációk vennének részt az új konzultációs fórum munkájában, hanem az ágazati szakszervezetek, így a VDSzSz Szolidaritás is.

A Munkástanácsok azonban országos konföderáció...

A Munkástanácsok elnöke leszögezte, hogy a kezdeményezés során a konföderáció egyfajta együttműködési keretet teremt, és a fórum létrejötte, beindulása után

a Munkástanácsok "udvariasan hátralép, és hagyja működni ezt a szerveződést. 

 

Halasi Zoltán szerint a kezdeményezés nem új szervezetek alakításáról, nem a mai szakszervezeti struktúra felülírásáról szól, hanem összefogásról bizonyos érdekek mentén. 

Itt nem kell társaságot alapítani, nem kell alapszabályt gyártani, nem kell elnököt választani. Arról van szó, hogy tudjunk, próbáljunk meg együttműködni a közös érdekek mentén, hiszen a foglalkoztatás-politika, bér, a törvénymódosítások által okozott problémák kezelése mindenkinek egyformán fáj, és szerintem mindenki örülne, ha ebben megoldás lenne.

 


OK, hogy szakszervezetek ezt akarják, de mit szól majd ehhez a kormányzat és a munkáltatók?

A kormányzati szereplők veszélyesnek tarthatják, ha egységesen képesek fellépni ezek a közszolgáltató vállalatnál tevékenykedő szakszervezetek, hiszen így nagyobb lesz a nyomásgyakorló képességük. Ez tény - szögezte le Palkovics Imre.

Viszont nem csak veszélyekkel, hanem előnyökkel is járna az új fórum a kormányzat számára. Ha az összes ágazat együtt ül le a költségvetés gazdájával, a kormányzattal, akkor tisztességes alkufolyamat részeként születnek döntések például a jövedelmekről is, hiszen a munkavállalókat leginkább ez érdekli - mondta Palkovics Imre. Halasi Zoltán szerint az új érdekegyeztető fórum egyúttal azt is jelenti, hogy 

nem lesznek elvadult követelések, hiszen itt ki kell egyenlíteni, hogy az állam mire képes, mit tud vagy mit szeretne finanszírozni, és azt kell szétosztani a [fórumon] résztvevő társaságok között. És egyébként nem is lehet kijátszani egyik társaságot a másikkal szemben.

 

Ezzel pedig a VDSzSz Szolidaritás elnöke szerint elkerülhető, hogy egyes közszolgáltató vállalatok esetében érdemi lépésre kerüljön sor, mások azonban hoppon maradjanak.

Mint Palkovics Imre elmondta, egy ilyen háromoldalú (munkáltatók, szakszervezetek, kormányzat) egyeztetés keretében tisztességes alkufolyamatban születhetnek döntések az ágazati bérfejlesztésekről, átalakításokról, stb. Az új érdekegyeztetési színtér a közös problémák megoldásának, a konfliktusok elkerülésének sokkal, de sokkal hatékonyabb módját jelentheti az elkövetkező időszakban.

Mikor lesz ebből valami?

Palkovics szerint a fórum a közeljövőben munkába is állhat, az induláskor a gazdasági évet, a bértárgyalások időpontjait érdemes figyelembe venni. Most azonban, mint mondta:

a lényeg, hogy el tudjuk fogadtatni a szereplőkkel, a politikai döntéshozókkal, hogy ez előnyrée válhat mindenkinek, mindenki megtalálhatja benne a maga előnyét , a maga hsznát egy ilyen együttműködésben, társadalmi párbeszéd kiszélesítésében, megerősítésében.
Teljesen egyértelmű, hogy a gazdasági, politikai érdekérvényesítésnek megvannak az alapvető törvényszerűségei. Ha egy társadalmi csoport a lehető legszélesebb módon tudja integrálni az érdekelteket egy igény megfogalmazásában, akkor annak az igénynek van létjogosultsága, és van esélye befolyásolni a döntéshozatalt. (...) Világszerte ez a lényege a gazdasági és politikai érdekérvényesítésnek, hogy a társadalmon belül homogén csoportok együttesen próbálják meg befolyásolni a döntéshozatalt. Mert ha nem ők teszik, akkor mások megteszik. A politikai döntések érvek, ilyen-olyan igények mentén megszületnek, csak nem mindegy, hogy a széles körben érdekelt társadalmi csoport tudja befolyásolni a döntéshozatalt, vagy valaki mások, tehát így, ebben az összefogásban nyilvánvaló, hogy nagyobb eséllyel indul ez a csoport.

 

Halasi Zoltán, a VDSzSz Szolidaritás elnöke a Klub Rádiónak nyilatkozva még szeptemberben elmondta: úgy látja, hogy a szakszervezetiség visszatért a vállalati szintre, középszint gyakorlatilag nem létezik: ágazati kollektív szerződésből talán kettő van Magyarországon, holott összesen hatvan lehetne. A konföderációk esetében az OÉT átalakítása óta hiányoznak azok a kapcsolódási pontok, ahol a legfelső szinten érdeket lehetne egyeztetni.

Mint rámutatott,  173 állami, vagy részben állami tulajdonú cég létezik, ezeknek azonban semmilyen érdekegyeztető fóruma nincsen ma Magyarországon. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) nem alkalmas erre, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (NGTT) nem születnek őket érintő döntések, így ezeknél a cégeknél vállalati szintű érdekegyeztetés folyik. Halasi Zoltán nem hiszi, hogy ez akár a kormányzat számára is hatékony lenne, hiszen az ezeket a vállalatokat érintő tárgyalásokat egy helyen, összevontan is lefolytathatná, ehelyett 173 vállalatnál külön-külön egyeztet. Számukra lehetne egy külön érdekegyeztető fórumot létrehozni, Halasi Zoltán szerint ebbe az irányba kell haladni.

Ennek megfelelően 2016. október 6-án a közszolgáltatás területén működő négy ágazati szakszervezet -

  • a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége,
  • a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége,
  • a VDSzSz Szolidaritás,
  • a Vízügyi Szakszervezetek Országos Ágazati Szövetsége -
  • és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (mint makroszintű partner)

megbeszélést folytattak, és az alábbi kezdeményezést indították útjára:

A munkaügyi kapcsolatok szempontjából a versenyszféra sajátos helyzetben lévő halmaza az állami tulajdonú közszolgáltatást végző vállalkozások köre. A közszolgáltatásban működő szakszervezetek is egyre inkább abban érdekeltek, hogy kialakuljon egy szorosabb együttműködés közöttük, mely végeredményben elvezethet egy érdekképviseleti szövetségi rendszer létrehozására.

Jelen kezdeményezésünk célja, hogy létrejöjjön egy olyan – a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumához hasonló – konzultatív, szervezői fórum, ahol az érintettek megfelelő képviselete mellett az érdekegyeztetés rendszere tovább tagolódhatna.

Ezzel a hiánypótló intézménnyel ezen a területen is intézményesített szociális párbeszéd jönne létre, kiegészítve és teljessé téve ezzel a hazai érdekegyeztetés rendszerét. Problémáink többségében azonosak és feszítőek: a munkaerőhiányból és bérhelyzetből fakadó problémák, korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő új rendszer lezáratlan kérdései, vállalati strukturális átalakítások, munkakörülmények, stb.

Kezdeményezésünk nyitott és konföderációktól független. Várjuk az érintett ágazati szakszervezetek csatlakozását!

 

Letölthető dokumentumok:
Fonagy.mp3 (2324 kb)