Összes hír 2018 | 2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007
© VDSzSz Szolidaritás - www.vdszsz.hu/page/13/artID/6910/html/ujszasz-nagyon-kilog.html

Újszász: nagyon kilóg a lóláb!


A Budapesti Vasútbiztonsági Szervezet visszavonta korábbi "különvéleményét", tovább gyűrűzik az ügy. Tarthatatlan, hogy a Közlekedésbiztonsági Szervezet és a VDSzSz Szolidaritás szerint is vétlen vasutasokra húzzák rá a vizes lepedőt.

Sokszor volt szó honlapunkon az újszászi siklással kapcsolatos ügyekről. Mint ismert, két tagtársunk több hónapja gyanúsított,

egész egyszerűen azért, mert a MÁV biztonsági szervezete olyan tartalmú feljelentést küldött meg a rendőrségnek, amely alapján a szolgálattevőt és a váltókezelőt meggyanúsították. Mi mindvégig azon az álláspontunk voltunk - megismerve az ügy körülményeit - hogy két tagtársunk teljességgel vétlen a történtekben, és kértük is a vasútbiztonsági szervezetet, hogy az ügyet újfent vizsgálja át, gondolja végig a számára előterjesztett álláspontunk függvényében.

 

Ezt első ízben még 2017 tavaszán indítványoztuk, mindhiába. Átadtunk írásos anyagokat, helyszínen készített képeket, vitatkoztunk, érveltünk: mit se számított. Szakszervezetünk természetesen nem hagyta magára két tagtársát, és ügyvédünk mindvégig mellettük állt, beadványokkal, indítványokkal próbálta segíteni azt, hogy a nyomozóhatóság mielőbb bűncselekmény hiányában lezárja az ügyet.

Indítványára a rendőrség a megküldött jelentéseken túl az összes anyagot bekérte, amit a MÁV biztonsági szolgálata nem tartott fontosnak benyújtani: hangfelvételt, olyan szakvéleményeket, amelyeket mentő körülményként fel lehet használni, de hogyhogynem a vizsgálati anyagban nem szerepeltek. Így a rendőrség meghosszabbította a nyomozás határidejét immár április végéig.

Időközben a Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) is megküldte a véleményét, ami azonos a miénkkel, röviden: két tagtársunk nem marasztalható el a siklás miatt. Ez azonban nem hatotta meg a biztonsági szolgálatot, továbbra is fenntartják az álláspontjukat.

A KBSZ-től március 29-én arról tájékoztatta szakszervezetünket, hogy a zárójelentést megküldték, és ugyanaznap postára is adták, tartalma pedig gyakorlatilag megegyezik az előzetesen kiadott anyaggal. Fontos körülmény, hogy a MÁV biztonsági szervezete a decemberben kiadott tervezetre nem reagált: pedig hatvan napja volt rá, külön felhívta rá a figyelmét a KBSZ, és a március 6-i zárótárgyaláson - ami hivatott lett volna lezárni az ügyet - a megjelent képviselők meg se nyikkantak. Ezen az ülésen derült ki, hogy a KBSZ március 5-én emailben egy újabb, nem a MÁV, hanem a MÁV budapesti biztonsági szervezete nevében beadott anyagot kapott. Ennek tartalmát azóta sem ismerjük, hiszen hiába kérjük a MÁV biztonsági főigazgatóját, csak nem küldi meg részünkre.

Nyilván nem volt ennek más célja, csak hátráltatni a vizsgálat lezártát. Mit tesz Isten, időközben arról tájékoztatott minket a MÁV Biztonsági Főigazgatósága, hogy mint egykoron Galilei, a budapestiek is megtagadták tanaikat, és visszavonták az anyagot, amit nagyon gondos munkával összerakva március 5-én megküldtek a KBSZ-nek. Egyszóval nagyon-nagyon kilóg a lóláb. Szóltunk már a szakvéleményekről, ami a két kollega mellett szól, mint mentő körülmény, nem került abba az anyagba, amit a rendőrséghez benyújtanak, csak a rájuk nézve terhelő, a MÁV mint sértett megtehette volna már nagyon-nagyon régen, hogy a két kollegája mellé áll, miután egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy vétlenek. És én nem tudom, mi okból kellett, kell őket bűnbakként kezelni, ahelyett, hogy örülne a MÁV biztonsági főigazgatósága annak, hogy ebben az ügyben nem történt személyi mulasztás azok részéről, akik a forgalmat bonyolítják. Nem, nem ezt teszi, hanem a KBSZ és a mi álláspontunk szerint vétlen személyekre húzták rá a vizes lepedőt. Én úgy gondolom, hogy ez tarthatatlan.

Úgy gondolom, hogy ez az ügy mindaddig, ameddig nem tisztázódik a körülmény minden egyes részlete, rendkívül sötét árnyékot vet, bennem mindenképpen megingott a bizalom a munkájuk iránt. (...)

Mert hogy is lehetne ez másképp? Ha valakik a mentő körülményeket nem veszik figyelembe, ha nem használ a józan érv, a többszöri beszélgetés hónapokon keresztül, ha elzárnak dokumentumokat, ha nem adják oda kérésre sem a hangfelvételt, ami egyértelműen igazolja, hogy a siklás idején a Siemens-berendezésen semmifajta kezelési művelet nem történt, akkor mire gondoljak?!

 

Bárány Balázs mindezt március 28-án részletesen elmondta a MÁV biztonsági testületi ülésén is, remélve, hogy termékeny talajra hull. De

nem igazán látok benne fogadókészséget. Pedig nagyon fontos, hogy a vasútnak egy kiválóan működő, kiváló szakemberekkel rendelkező vasútbiztonsági szolgálata legyen. Hiszen ez emberi életeket menthet meg, anyagi veszteségektől mentesítheti a vasútvállalatokat, a MÁV Zrt-t, a hálózatán közlekedő valamennyi vasútvállalatot, nem utolsósorban a balesetek, vonatveszélyeztetések elemzése, utóbbi  nyilvánosságra hozatala pedig baleseteket előzhet meg -  ahelyett, hogy  beteges titkolózással mindenfajta problémát a szőnyeg alá söpörnének.

Egyszerűen fura, hogy van egy biztonsági testületi ülés negyedévente, és többszöri kérésünk ellenére sem kapunk róla emlékeztetőt. Megtartják, aztán úgy vége van. Akkor mi a csudának? Hacsak azért nem, hogy gyönyörködhessünk a győzelmi jelentésekben, amiket kivetítenek a falra, mint a Cannes-i filmfesztiválon a díjnyertes filmeket.

 

Bárány Balázs azt reméli, hogy pozitív hozadékkal szolgálnak ennek az ügynek a tanulságai a jövőben, és előnyére változik az a világ, amit most egyáltalán nem lehet dícsérni.

Letölthető dokumentumok:
Vlasz_VDSZSZ_megkeresre_-14098-1-2018-MAV.pdf (45 kb)