Összes hír 2019 | 2018| 2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007
© VDSzSz Szolidaritás - www.vdszsz.hu/page/13/artID/7350/html/javaslatokat-tett-a-.html

Javaslatokat tett a VDSzSz Szolidaritás a hatékonyság javítására, viszont az így keletkező megtakarítást csakis bérintézkedésekre lehet felhasználni, lehetőleg helyben!


Halasi Zoltán, a VDSzSz Szolidaritás elnöke elküldte a Dr. Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója részére a hatékonyságjavító intézkedésekre tett javaslatainkat, leszögezve: a hatékonyságjavítás (ez nem modernizáció!) következtében felszabaduló források kizárólag - és megállapodás alapján - bérintézkedések céljára lehetnek felhasználva. Emellett elengedhetetlennek tartjuk, hogy a felhasználható bértömeg nagyobb részben a megtakarítás helyén, illetve kifejezetten az érintettek számára legyen felhasználva.

Mint arról beszámoltunk, strukturális és más változtatások érdekében várta a VDSzSz Szolidaritás javaslatait a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója! Dr. Homolya Róbert a vállalatcsoport tevékenységét és hatékonyságát ténylegesen növelő javaslatokat kért a VDSzSz Szolidaritástól. Halasi Zoltánhoz, szakszervezetünk elnökéhez írt levelében Homolya Róbert szerint így "versenyképesebb működést, a vasúti liberalizációhoz történő jobb alkalmazkodást és ezáltal elismertséget biztosíthatnak a vasútnak és a vasutasságnak egyaránt". Hozzátette: az ezen intézkedésekből keletkező megtakarítás eredménye - a munkáltató által tett vállalás szerint - további bérfejlesztés alapját képezheti, melyből a vasutasok még inkább versenyképes jövedelmet tudhatnak majd magukénak. 

A VDSzSz Szolidaritás elnöke az alábbi javaslatokat küldte el a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója részére:

Hivatkozva a 18719/2019/MAV levelében megfogalmazott felkérésére, melyben szakszervezetünk részére lehetőséget biztosít a MÁV-csoport működési hatékonyságának javítására, a VDSzSz Szolidaritás - elsősorban a foglalkoztatást érintő kérdésekben - az alábbi témaköröket javasolja napirendre venni, és a tárgyalásokat ezekről megkezdeni.

1. A foglalkoztatási "szűk keresztmetszetek" felszámolása
a. szükségszerű belső átcsoportosítással,
b. át- és továbbképzéssel
c. belső tartalékok feltárásával,
d. "mobil egységek" és/vagy tartalékos munkakörök létrehozásával.

2. A belső munkaerőpiac mobilitásának felgyorsítása
a. ösztönző rendszer létrehozása, de mindenekelőtt mobilitást támogató bérintézkedések (pótlékok és költségtérítések) bevezetése,
b. kifejezett mobilitási csomag létrehozása, beleértve a lakhatási támogatások célzott alkalmazását, ezzel együtt a még meglévő vállalati bérlakás kapacitások felszabadítása és egyidejű bővítése (pl. a korszerűsítéi munkák elvégzése és/vagy elismerése által is),
c. a több szolgálati helyen való foglalkoztathatóság (több, vagy változó munkavégzési hely vállalása, vonalismeretek, több típusú berendezés kezelésével kapcsolatos ismeretek) ösztönzése és elismerése a bérezésben.

3. A bérszerkezet átalakítása
a. pótlékrendszer átdolgozása,
b. besorolási rendszer megújítása,
c. további indokolt bérintézkedések alkalmazása,
d. a munkakör értékelésen alapuló besorolási rendszer megújítása, egyes esetekben az értékelési tényezők (különösen a végzett munka nehéz fizikai jellege, veszélyessége, a munkakörülmények) súlyozásának felülvizsgálata.

4. A fogalkoztatás "rugalmasítása"
a. munkarendek, munkaidő-beosztások átalakítása, azok ésszerűsítése (fordák, stb.),
b. a szellemi foglalkozások esetében a részleges távmunka (home office) kiszélesítése.

5. A szervezeti keretek újragondolása
a. hatáskörök és döntési szintek decentralizálása, beleértve akár a központi irányítási szervezet szerepének és méretének jelentős csökkentését,
b. az irányítási szinten felülvizsgálata (adott esetben pl. a főnökségi szintek centralizálása),
c. a papíralapú ügyintézés minimalizálása, a digitalizáció kiterjesztése.

6. A humán tevékenység hatékonyságának javítása
a. a foglalkoztatás humanizálása (szemléletváltás a munkáltatásban)
b. a toborzási tevékenység eredményességének, hatékonyságának felülvizsgálata,
c. a bemeneti követelmények ésszerűsítése,
d. a képzési rendszer hatékonyságának növelése,
e. az idősödő munkavállalók helyzetének javítása, egyúttal a nyugdíjas foglalkoztatás rendszerének felépítése,
f. a cafetéria rendszer átalakítása és egy vállalati lojalitási rendszer kialakítása.

7. A hatékony toborzási- és utánpótlás-biztosítási rendszer működtetésének akadályát képező egyes tényezők lebontása
a. a bemeneti követelmények ésszerűsítése (ideértve mindenelőtt az egészségi alkalmassági követelmények újragondolása),
b. szükség esetén a jogszabályok (203/2009. sz. Korm. Rendelet) módosításának kezdeményezése, az orvosi alkalmassági vizsgálatok indokoltságának (pl. munkaköri csoporton belüli munkakörváltások esetén) és protokolljának felülvizsgálata,
c. a pszichológiai vizsgálat esetében - az érzékszervi-reakciókészséggel vizsgálatok körén túlmutató- szubjektív értékelési szempontok szerepének minimálisra szorítása,
d. a képzés rendszer felülvizsgálata (19/2011. sz. NFM Rendelet szükség szerinti módosítása) hatékonyságának növelése, a jelentős költségigénnyel járó - javarészt a bentlakásos tanfolyami jellegű képzések dominanciájára épülő - rendszer átalakítása, helyette a korszerű és költséghatékony képzésszervezési módszerek adaptálása,
e. a modulrendszerű képzések esetében az általános vasútszakmai alapozó, illetve elméleti ismeretek körében a munkaviszonyon kívüli képzés formák kidolgozása (pl. önképzés anyagi ösztönzőrendszerrel), illetve az ehhez szükséges vizsgázási lehetőség megteremtése (amennyiben szükséges, akár jogszabály-módosítások kezdeményezésével).

8. A műszaki fejlesztések és az ehhez kapcsolódó létszámszükséglet változás proaktív menedzselése, az egyes munkavállalók szintjéig lemenően az egyéni életpályák kialakítása, mely minden vasutas munkavállalónak megnyugtató módon és előre tervezhetően biztosítja a foglalkoztatási biztonságot (proaktyv humán "tervgazdálkodás").
9. A vasutas munkavállalók munkavégzési képességének hosszútávú megőrzését biztosító intézkedések kidolgozása, e körben akár a munkaidő csökkentése lehetőségéenk mérlegelése.
10. Rehabilitált munkakörök létrehozása a munkaképességüket részlegesen elvesztett, továbbá az idősödő munkavállalók részére (akár egyes perifériális tevékenységek visszaszervezése útján).
11. Hatékony, gondoskodó eszközrendszer kialakítása a munkakörük betöltésére alkalmatlanná váló munkavállalók egzisztenciális helyzetének garanciákat is tartalmazó méltányos rendezésére (ezzel összefüggésben a MÁV ÉVEK rendszer részleges átalakítása, a jogosultsági feltételek igazítása, bővítése).
12. A jegyvizsgálói munkakörcsaládban a jegyeladási jutalék alapbéresítése.
13. A vonattovábbítás díjazási rendszerének vonzóbbá tétele.
14. További munkaszervezési intézkedések kidolgozása az olyan "win-win" jellegű, a munkáltató és a munkavállalók számára kölcsönös előnyökkel járó munkaidő-gazdálkodási szabályozási keretek kialakítására, amelyek jelentős és érdemi béremelési intézkedések fedezetéül szolgálhatnak a jegyvizsgálói munkakörcsaládban (mindenekelőtt a menesztéssel kapcsolatos megkezdett tárgyalások lezárása, továbbá a MÁV-Start Ksz 7. sz. melléklet esetleges újragondolása).

A fentiek tekintetében egyértelmű elvárásunk, hogy a hatékonyságjavító intézkedések következtében felszabaduló források kizárólag - és megállapodás alapján - bérintézkedések céljára kerüljenek felhasználásra. Emellett elengedhetetlennek tartuk, hogy - legalábbis azokban az esetekben, ahol közvetlen összefüggés van az intézkedések és a felszabaduló források tekintetében - ez minden esetben úgy történjen, hogy a felhasználható bértömeg nagyobb részben a megtakarítás helyén, illetve kifejezetten az érintettek számára kerüljön felhasználásra.

Letölthető dokumentumok:
Halasi_Zoltan_level_EVIG_hatekonysagjavito.pdf (3047 kb)