Összes hír 2020 | 2019 | 2018| 2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007
© VDSzSz Szolidaritás - www.vdszsz.hu/page/13/artID/7524/html/a-kecskemeti-utazok-.html

A Kecskeméti utazók kis csapata Prágában nézett szét


Nyolcan kerekedtünk föl december 10-én, hogy megnézzük Prága nevezetességeit, egybekötve az Adventi vásárral. Vonattal vágtunk neki a 6,5 órás útnak.

Nyugatiból két óránként indul nemzetközi vonat Prágába. Érdemes helyjegyet váltani (1000 Ft oda-vissza), de nem kötelező. Két éjszakát (egy egész és két fél napot) töltöttünk kint. A szállásunk a főtértől 15 perc sétára volt, személyenként 11.500 Ft volt a két éjszaka, plusz reggeli.

A száraz tények után a beszámoló:

A vonatút során egy emlékezetes helyszín maradt meg számomra, amikor Brno után a vonat völgyben haladva tört át egy hegyvidéken. Mellettünk egy elég bővizű patak folyt, körben hegyek, útközben alagutak, hidak. Az ívekben végig köszörültek a kocsik kerekei, lehetett látni a vonat elejét végét, ahogy feszül az ívben a vonat. Olyan érzésem volt, mint a Szalajka-völgyben, csak sokkal nagyobban, és persze sokkal gyorsabban.  Akit érdekel, hol jártunk, utána nézhet. 

Prágába érve hasonló érzésünk volt, mint a Nyugatiban. Itt is a város szívében van a főpályaudvar. Hasonlóan Szegedhez, a városnál egy szinttel fentebb épült az állomás. A vágányok alatt hatalmas területen a kiszolgáló létesítmények, pénztárak, várótermek, csomagmegőrzők, éttermek, marketek), a metró állomás is itt található. Az állomásról a szállásunk felé haladva integettünk a pár száz méterre levő Vencel téri szobornak. Mögötte a hatalmas múzeum.

Szállásunk elfoglalása után először éhségünket csillapítottuk, majd elénk toppant néhány korsó cseh remek, melynek előteremtésével mi is megpróbálkoztunk.

Másnap bőséges svédasztalos reggeli után városnézés. Azt tudni kell, Prága látnivalói egy helyen van az ókori belvárosban. Nem úgy, mint Budapesten, ahol szétszórva rengeteg a látnivaló. Prága összes nevezetessége sétálva három óra alatt bejárható. Mégis sokkal több turista fordul meg itt, mint Budapesten. Teljesen restaurált épületek, rajtuk hatalmas szobor stukkók. Az utcák szinte teljes felületben apró macskakövekből kirakva. Bizony Budapesten sok a gyönyörű, de viszonylag elhanyagolt épület.

Az jutott eszembe, hogy az olaszokat szidják, mennyire elhanyagolják a műemlékeiket. Azt, sokan elfelejtik, hogy nekik van a világon a legtöbb, amiknek hatalmas költség a karbantartása. A cseheknek azt a keveset sikerült olyan állapotba hozni, hogy jobban el tudják adni magukat a külföldieknek, mint mi. A Vencel tér felől a vár felé haladva először Európa egyetlen működő csillagászati óráját láthatjuk. A Károly-híd a XIV. században épült híd, mely a Tisza szélességével vetekedő Moldván ível át, és köti össze a két városrészt. Két végén toronykilátó.

A Károly-hídon átsétálva a várba kaptattunk fel, ami kisebb, mint a budai. Épp a látványos őrségváltásra értünk fel. A vár alatt, kicsit távolabb a turistáktól, találhatók a tradicionális prágai kocsmák. Nagyobb méretű kockaköves utcák, melyek jobban bírták a sörös kocsik és söröslovak okozta terheléseket.

Városnézés után, késő délután ebédeltünk. Vasutasok hol máshol, mint a Locomotívban. Nem olcsó a hely, de egyszer meg kell ott fordulni, érdemes már itthonról helyet foglalni. Mi is így tettünk, amit este a látványos adventi vásár követett.

Harmadnap délelőtt bevásárlással telt, kora délután utaztunk haza. Abban egyetértett a csapatunk, hogy jó volt látni Prágát, mert hasonló másutt nem látható. A minket ért élmények sem elhanyagolhatók, de nem valószínű, hogy egyhamar visszatérünk.

Kollár Károly