A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás
Alapszabálya

I. A SZAKSZERVEZET ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA ÉS CÉLJA

I.1. A szervezet neve:

Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás

Rövidített elnevezése: VDSzSz Szolidaritás

I.2. A szervezet székhelye:

1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A.

I.3. A szervezet bélyegzője és jelképe:

A bélyegző: kör alakú, benne a felirat köralakban, VDSzSz Szolidaritás, középen a szervezet jelképe.

A jelkép: a LOGO a vasútnál használatos, hagyományos, naturális szárnyaskereket ábrázol, ami a VDSzSz felirat első "S" betűjének felső ívébe kapaszkodik és alatta van a Szolidaritás felirat.

Betűtípusa: compacto, kövér, kurzív, kontúros.

A VDSzSz felirat árnyékolt. A betűk teste és a kerék bordó, a kontúr és a szárnyak sötétkékek. A szárnyak minden esetben csak vonalasan jelenhetnek meg. A LOGO használható fekete-fehérben is.

I.4. A VDSzSz Szolidaritás a vasúti közlekedési alágazatban és az azt kiszolgáló tevékenységek ellátására létrejött gazdasági társaságoknál, egyéb szervezeteknél munkaviszonyban álló munkavállalók érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezete. A VDSzSz Szolidaritás önsegélyező feladatot is ellátó egyesület.

I.5. A VDSzSz Szolidaritás a vasúti közlekedési alágazatban és az azt kiszolgáló tevékenységet végző munkáltatók munkavállalóinak, ösztöndíjasainak, nyugdíjasainak és jogfenntartó tagjainak érdekvédelmét és érdekképviseletét látja el.

I.6. A VDSzSz Szolidaritás alapelveit és legfőbb céljait az Alapítólevél és a Program tartalmazza.

I.7. A VDSzSz Szolidaritás tevékenységét mindenkor, minden politikai szervezettől, párttól és munkaadótól függetlenül látja el.

II. A VDSZSZ SZOLIDARITÁS TAGSÁGA

II. 1. A tagsági viszony

II.1.1. A VDSzSz Szolidaritás tagja lehet mindenki, aki elfogadja a szakszervezet céljait, és betartja annak Alapszabályát, ezt a szándékát a belépési nyilatkozatban kifejezi, s ezt követően a tagdíjat fizeti.

II.1.2. A VDSzSz Szolidaritás elfogadja, hogy tagjai egyidejűleg más szakszervezet, érdekvédelmi szervezet tagjai is lehetnek.

II. 2. A tagsági viszony megszűnése

A tagsági viszony megszűnése történhet:

II.2.1. kilépéssel. A kilépést írásban kell bejelenteni, mely után a tagot törlik a szakszervezet nyilvántartásából.

II.2.2. törléssel, Abban az esetben, ha a tag 3 hónapon át nem fizeti a tagdíjat, akkor a szakszervezet alapszervezete köteles kimutathatóan írásban felszólítani ennek pótlására. Amennyiben az értesítéstől számított 2 hónapon belül a tag nem rendezi tagdíjhátralékát, vagy nem tud felhozni az alapszervezet által elfogadható indokot, akkor törlik a szakszervezet nyilvántartásából. A tagsági viszony törlése ellen a tag a Felügyelő Bizottságnál fellebbezhet.

II.2.3. kizárással, A szakszervezetből ki kell zárni

• azt a tagot, aki a szakszervezet vagy tagjai ellen - jogerős bírói ítélettel megállapított - bűncselekményt követ el,

• azt a tisztségviselőt,

-      aki küldöttgyűlési felhatalmazás nélkül más szakszervezet szervezésében részt vesz

-      aki megszegi az Alapszabályban foglaltakat

-      aki a szakszervezet testületi döntéseit nem tartja be.

A tag kizárása kérdésében a Felügyelő Bizottság dönt. A Felügyelő Bizottság, lehetővé teszi a kizárásra javasolt tag meghallgatását. A Felügyelő Bizottság határozata ellen a kizárt tag a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Küldöttgyűléshez fellebbezést nyújthat be.

Kizárt tag újrafelvételéről legkorábban a kizárást követő 2 év elteltével a Felügyelő Bizottság dönt.

II.2.4. A tag halálával a tagsági viszony automatikusan megszűnik

II.2.5. A szakszervezet megszűnésével a tagsági viszony automatikusan megszűnik.

II.3. A tag jogai

A VDSzSz Szolidaritás tagja jogosult

II.3.1. a szakszervezeti üléseken (döntéshozó fórumokon) részt venni;

II.3.2. az üléseken (és azon kívül is) az ügyrendnek megfelelően javaslatokat tenni, melyeket a megfelelő döntéshozó fórum köteles megtárgyalni;

II.3.3. az üléseken szavazati jogukat az Alapszabály szerint megválasztott tisztségviselők útján gyakorolni;

II.3.4. jelöltet állítani a VDSzSz Szolidaritás bármely tisztségére;

II.3.5. betekinteni a VDSzSz Szolidaritás összes dokumentumába (beleértve a pénzügyieket is);

II.3.6. három hónapos tagsági viszony esetén a munkaviszonnyal kapcsolatos ügyekben jogi védelmet és képviseletet kérni. A három hónap alól a Területi Vezető ügyvivő felmentést adhat.

II.3.7. az Alapszabály módosítását és a tisztségviselők visszahívását kezdeményezni.

II.3.8. bármely tisztségre megválasztható, feltéve, hogy ezen a területen nem gyakorol munkáltatói jogokat, és megválasztásakor - a Nyugdíjas Tagozat tisztségviselője kivételével - munkaviszonyban áll. A tisztségviselő egyidejűleg más konföderációhoz tartozó szakszervezet tagja nem lehet.

II.3.9. A szakszervezet jogfenntartó tagja:

-        aki nem a szakszervezeti tisztségviselőket megillető munkaidő-kedvezményt vesz igénybe;

-        aki fizetésnélküli szabadságon van;

-        aki munkanélkülivé vált.

II.3.9.1. A jogfenntartó szakszervezeti tag jogai

A jogfenntartó tagsági viszony a szakszervezeti tagság folyamatosságát, a jogsegélyszolgálat igénybevételét, valamint a szakszervezet által szervezett szolgáltatásokat biztosítja

II.4. A tag kötelezettségei

A VDSzSz Szolidaritás tagjai kötelesek:

II.4.1. az Alapszabályt ismerni és betartani;

II.4.2. a tagdíjat havonta megfizetni;

II.4.3. a szakszervezet céljait szem előtt tartani, és - ha tisztségviselő, a testületi döntéseket betartani - és azok megvalósítása érdekében aktívan közreműködni.

III. A VDSZSZ SZOLIDARITÁS SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, TISZTSÉGVISELŐI

III.1. Alapszervezet

III.1.1. Alapszervezeti Taggyűlés

III.1.2. Alapszervezeti Csoport, csoportügyvivő

III.1.3. Alapszervezeti Választmány, választmányi tag

III.1.4. Alapszervezeti Választmányi ügyvezető

III.1.5. Jegyző

III.1.6. Alapszervezeti ügyvivő Testület

III.1.7. Alapszervezeti Vezető ügyvivő,ügyvivő

III.1.8. Alapszervezeti Számvizsgáló Bizottság, bizottsági elnök, bizottsági tag, számvizsgáló

III.2. Területi Szervezet

Székhelyek: Budapest, Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged, Szombathely, Záhony

III.2.1. Területi Vezető ügyvivő, vezető ügyvivő helyettes

III.3. Társasági Szervezetek

III.3.1. Társasági Választmány, választmányi tag

III.3.2. Társasági Választmányi ügyvezető

III.3.3. Jegyző

III.3.4. Társasági ügyvivő Testület, ügyvivő

III.3.5. Társasági Vezető ügyvivő

III.4. Országos Szervezet

III.4.1. VDSzSz Szolidaritás Küldöttgyűlés, küldött

III.4.2. Küldöttgyűlés ügyvezetője

III.4.3. Jegyző(k)

III.4.4. Felügyelő Bizottság, bizottsági elnök, bizottsági tag

III.4.5. Etikai Bizottság, bizottsági elnök, bizottsági tag

III.4.6. Országos Számvizsgáló Bizottság, bizottsági elnök, bizottsági tag

III.4.7. Elnökség, elnökségi tag

III.4.8. Elnök

III.4.9. Gazdasági alelnök

III.4.10. érdekvédelmi alelnök

III.4.11. Tagozat, tagozati tisztségviselő

III.5. Valamennyi tisztségviselő megbízatása négy évre szól, és választása titkos szavazással történik. A ciklus közben megválasztott tisztségviselő megbízatása is a ciklus végéig tart.

A Küldöttgyűlést követő hat hónapon belül a nem Küldöttgyűlés által választott tisztségekre a tisztségviselőket meg kell választani.

III.6. A tisztségviselő tisztsége megszűnik:

III.6.1. a tisztségviselő halálával;

III.6.2. a tagsági viszony megszűnésével;

III.6.3. az alapszervezeti tisztségviselő másik alapszervezetbe lépésével;

III.6.4. írásban rögzített lemondás esetén;

III.6.5. a tisztségviselő visszahívásával;

III.6.6. a választási ciklus lejártával;

III.6.7. másik szakszervezetbe lépéssel.

IV. A VDSZSZ SZOLIDARITÁS MŰKÖDÉSE

IV.1. Alapszervezet

Az egy munkáltatóhoz tartozó tagok közös érdekeik képviseletére egy alapszervezetet hoznak létre. Az egy munkáltatónál már meglévő több alapszervezetet egyesíteni kell a Küldöttgyűlést követő 6 hónapon belül. Az alapszervezet és az alapszervezeti csoport minimális taglétszáma 5 fő. Lehetőleg az egy szolgálati helyen dolgozó tagok alapszervezeti csoportot hoznak létre, melynek élén a csoport által megválasztott csoportügyvivő áll. Az alapszervezeti csoport működésére az alapszervezet működésére vonatkozó szabályok az irányadók. Az alapszervezeti csoport az alapszervezet költségvetésén belül elkülönült költségvetéssel rendelkezik. A munkáltatónál működő alapszervezet alapszervezeti csoportjainak tagjai a csoportügyvivők javaslatai alapján választják meg az alapszervezeti vezető ügyvivőt, aki képviseli az alapszervezetet a Küldöttgyűlésen, ill. a munkáltatói jogkörgyakorlóval szemben.

IV.1.2. A szakszervezet munkájának alapegysége az alapszervezet, mely választott vezető ügyvivőjén keresztül önállóan léphet fel a terület munkáltatójánál tagjai érdekében.

IV.1 3. Az alapszervezet megszűnik, ha:

IV.1.3.1. önmagát feloszlatja,

IV.1.3.2. másik alapszervezettel egyesül;

IV.1.3.3. létszáma hat hónapon keresztül 5 fő alatt van.

IV.1.3.4. Ha az Alapszervezet taglétszáma tartósan - legalább 6 hónapon keresztül - 5 fő alá csökken, a fennmaradó tagokat írásban kell nyilatkoztatni arról, hogy mely Alapszervezethez kívánnak csatlakozni.

IV.1.4. Alapszervezeti Taggyűlés

IV.1.4.1. Az 50 főnél kisebb taglétszámú alapszervezetek legfőbb döntéshozó szerve a Taggyűlés Az 50 főnél nagyobb taglétszámú alapszervezeteknél ezt a szerepet a Választmány tölti be. Azoknál az alapszervezeteknél, ahol választmány működik, a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatokat a Választmány látja el.

IV.1.4.2. Az Alapszervezet tisztségviselőit titkos szavazással választja meg. A tisztségviselők megválasztása a Taggyűlés hatásköre. A Taggyűlés dönthet akként is, hogy valamennyi tag akaratának érvényesülése érdekében több napon át tartó urnás szavazást tart. Ez esetben a választás időtartama nem haladhatja meg az 5 napot. A választási szabályzat kidolgozása a Területi Szervezet feladata. A tisztségviselő választás elektronikus szavazással is lebonyolítható. Az elektronikus választás szabályait a Felügyelő Bizottság készíti el.

IV.1.4.3. A Taggyűlés az alapszervezet teljes tagságából áll.

IV.1.4.4. Az első Taggyűlés feladatát az alapszervezet alakuló ülése látja el, amelyről írásban értesíti a Területi Vezető ügyvivőt és a Felügyelő Bizottságot.

IV.1.4.5. A Taggyűlés szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik.

IV.1.4.6. Rendkívüli Taggyűlést kell összehívni, ha azt az ügyvivő Testület, vagy a tagság legalább 1/3-a kéri az ok és a cél megjelölésével.

IV.1.4.7. A Taggyűlés összehívásáról - a gyűlést összehívó - a Taggyűlés előtt legalább 15 nappal - rendkívüli esetben 8 nappal köteles kimutathatóan értesíteni a tagságot, a napirend, a hely és időpont megjelölésével, a napirendhez kapcsolódó anyagok megküldésével.

IV.1.4.8. A Taggyűlés határozatait, a tisztségviselő választást kivéve, nyílt szavazással hozza.

IV.1.4.9. A Taggyűlés határozatképességéhez a tagok több mint felének jelenléte szükséges. Amennyiben a Taggyűlés nem határozatképes, akkor az ülés meghirdetett időpontja után, fél óra elteltével megismételt ülést kell tartani, amely az eredeti napirendi pontok tekintetében a résztvevők számától függetlenül határozatképes. A megismételt taggyűlés nem dönthet az alapszervezet feloszlatásáról, az alapszervezet vagyonáról, valamint az alapszervezeti sztrájk meghirdetéséről.

IV.1.4.10. A Taggyűlés döntéseinek érvényességéhez a jelenlévő tagok több mint felének egyetértése szükséges. Az alapszervezet feloszlatásáról, valamint az alapszervezet feloszlatása esetén vagyonának felhasználásáról szóló döntés meghozatalához a Taggyűlésen jelenlévők több mint 2/3-ának egyetértése szükséges.

IV.1.4.11. A Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

IV.1.4.11.1. az alapszervezet ügyvivő Testületének megválasztása és visszahívása, beleértve a Vezető ügyvivőt is;

IV.1.4.11.2. három tagú alapszervezeti Számvizsgáló Bizottság, illetve a 10 fő alatti alapszervezetnél 1 fő számvizsgáló megválasztása és visszahívása;

IV.1.4.11.3. a Vezető ügyvivő beszámolójának elfogadása;

IV.1.4.11.4. az alapszervezet által a Választmányba küldhető tagok megválasztása és visszahívása;

IV.1.4.11.5. döntés az alapszervezet feloszlatása esetén a saját alapszervezeti vagyonának felhasználásáról;

IV.1.4.11.6. döntés az alapszervezeti sztrájk meghirdetéséről;

IV.1.4.11.7. döntés a kollektív szerződés helyi függelékének elfogadásáról;

IV.1.4.11.8. döntés az Alapszervezeti Segélyezési Szabályzat elfogadásáról;

IV.1.4.11.9. döntés az általa választott tisztségviselők beszámolójának elfogadásáról.

IV.2. Alapszervezeti Választmány

IV.2.1. Az 50 főnél nagyobb taglétszámú alapszervezetek Választmányt választanak.

IV.2.1.1. A Választmányba az 50 és 100 fő közötti alapszervezetek minden 5 tag után küldhetnek 1 fő, a 100 fő feletti alapszervezetek pedig 10 tagonként küldhetnek 1 fő választmányi tagot.

IV.2.2. A Választmány első alkalommal az alapszervezeti alakuló ülése által megválasztott választmányi tagokból áll. 50-100 fő közötti taglétszám esetén 11-20, 100 fő feletti taglétszám esetén 11-50 választmányi tagot kell választani. A választmányi tagok megválasztásánál a belső szakmai csoportok arányos képviseletét biztosítani kell.

IV.2.3. A Választmány szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik.

IV.2.4. Az ülés összehívását kezdeményezheti az ügyvivő Testület, a Választmányi ügyvezető és az alapszervezet tagságának, vagy a választmányi tagok legalább 1/3-a az ok és cél megjelölésével.

IV.2.5. A Választmány összehívása előtt legalább 15, rendkívüli esetben 8 nappal írásban kell értesíteni az érintetteket, a napirend, a hely és az időpont megjelölésével a javasolt napirendi pontokhoz kapcsolódó anyagokkal együtt.

IV.2.6. A Választmány akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van.

IV.2.7. A Választmány döntéseit, a tisztségviselő választást kivéve, nyílt szavazással hozza.

IV.2.8. A Választmány döntésének érvényességéhez a jelenlévők több, mint felének egyetértése szükséges.

IV.2.9. A Választmány döntései során köteles figyelembe venni a magasabb döntéshozó testületek határozatait.

IV.2.10. A Választmány hatáskörébe tartozik:

IV.2.10.1. döntés az alapszervezet éves költségvetéséről és az annak végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról;

IV.2.10.2. megválasztja és visszahívhatja a Választmányi ügyvezetőt és a két jegyzőt;

IV.2.10.3. beszámoltatja az általa választott tisztségviselőket, az ügyvivő Testületet, valamint a Vezető ügyvivőt;

IV.2.10.4. dönt a Kollektív Szerződés helyi függelékének elfogadásáról;

IV.2.10 5. dönt az alapszervezeti sztrájk meghirdetéséről.

IV.3. Alapszervezeti Választmányi ügyvezető

IV.3.1. A Választmány saját munkájának koordinálására Választmányi ügyvezetőt választ tagjai sorából.

IV.3.2. A Választmányi ügyvezető feladata:

IV.3.2.1. a választmányi ülések előkészítése és összehívása;

IV.3.2.2. a választmányi ülések levezetése;

IV.3.2.3. gondoskodik arról, hogy a Választmány döntései eljussanak az érintettekhez;

IV.3.2.4. a jegyzők munkájának irányítása.

IV.4. Jegyző

IV.4.1. A Választmány ülései és döntései dokumentálása érdekében jegyzőt(ket) választ tagjai sorából.

IV.4.2. A jegyző(k) feladata - a Választmányi ügyvezető irányítása mellett - az ülések jegyzőkönyveinek vezetése, az ülések előkészítésével kapcsolatos feladatok elvégzése, a döntések érvényesítésével kapcsolatos technikai feladatok ellátása.

IV.5. Alapszervezeti ügyvivő Testület

IV.5.1. Az ügyvivő Testület a választmányi ülések (Taggyűlések) közötti időszakban az alapszervezet végrehajtó szerve.

IV.5.2. Az ügyvivő Testület az alapszervezet legfelsőbb döntéshozó szerve által megválasztott 3-9 ügyvivőből áll. A választás során az egyik ügyvivőt egyben Vezető ügyvivőnek is megválasztják.

IV.5.3. Az ügyvivő Testület szükség szerint ülésezik. ülést kell összehívni, ha azt bármelyik ügyvivő kezdeményezi, a javasolt napirend megjelölésével.

IV.5.4. Az ügyvivő Testület összehívása a Vezető ügyvivő feladata.

IV.5.5. Az ügyvivő Testület ülése akkor határozatképes, ha az ügyvivők több, mint fele jelen van.

IV.5.6. Az ügyvivő Testület döntéseit, a tisztségviselő választást kivéve, nyílt szavazással hozza.

IV.5.7. Az ügyvivő Testület döntésének érvényességéhez a jelenlévők több, mint felének egyetértése szükséges.

IV.5.8. Az ügyvivő Testület döntései során köteles figyelembe venni a magasabb döntéshozó testületek határozatait.

IV.6. Alapszervezeti Vezető ügyvivő

IV.6.1. A Vezető ügyvivő feladata az alapszervezet tagságának képviselete a munkáltatónál.

IV.6.2. A Vezető ügyvivő az alapszervezet teljes tagságát képviseli.

IV.6.3. A Vezető ügyvivő felel az alapszervezet gazdasági ügyeiért, és a költségvetés elkészítéséért.

IV.6.4. A Vezető ügyvivő munkája során köteles figyelembe venni a magasabb döntéshozó testületek határozatait.

IV.6.5. Amennyiben olyan rendkívüli ügyben lát el képviseletet a Vezető ügyvivő, mellyel kapcsolatban nincs előzetes testületi döntés, akkor a tárgyalások előtt köteles kikérni az ügyvivő Testület véleményét azt követően, hogy a szükséges információkat rendelkezésükre bocsátotta.

IV.6.6. A Vezető ügyvivő tárgyalásai befejezése után a következő ügyvivő testületi ülésen köteles beszámolni a tárgyalások eredményéről, az ott képviselt álláspontról. Ezt az ügyvivő testülettel jóvá kell hagyatnia.

IV.6.7. A Vezető ügyvivő a Taggyűlésen vagy a választmányi ülésen köteles évente beszámolni a költségvetés teljesítéséről és érdekvédelmi munkájáról az őt megválasztóknak.

IV.6.8. A Vezető ügyvivő köteles részt venni az alapszervezet testületeinek ülésein.

IV.6.9. A Vezető ügyvivő speciális kérdésekben szakértő segítségét is igénybe veheti, de a felelősséget nem ruházhatja át.

IV.6.10. A Vezető ügyvivő helyettesítéséről az ügyvivő Testület dönt.

IV.7. Alapszervezeti Számvizsgáló Bizottság, Számvizsgáló

IV.7.1. Számvizsgálót kell választani, ha az alapszervezeti taglétszám a 10 főt nem éri el, 10 fő feletti taglétszámú alapszervezetnél három tagú számvizsgáló bizottságot kell választani.

IV.7.2. A Számvizsgáló Bizottság (Számvizsgáló) feladata az alapszervezet gazdálkodásának ellenőrzése, a törvényesség betartatása.

IV.7.3. A Számvizsgáló Bizottság tagjait (Számvizsgálót) az alapszervezeti taggyűlés, 50 főnél nagyobb alapszervezet esetén a választmány választja. A Számvizsgáló Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak.

IV.7.4. A Számvizsgáló Bizottság döntést csak akkor hozhat, ha az ülésen legalább két tagja jelen van.

IV.7.5. A Számvizsgáló Bizottság döntésének érvényességéhez legalább két tag egyetértése szükséges.

IV.7.6.. A Számvizsgáló Bizottság tagjai (Számvizsgáló) szervezetük ügyvivő testületének tagjai nem lehetnek.

IV.7.7. Véleményezi az alapszervezet költségvetésének tervezetét.

IV.7.8. A Számvizsgáló Bizottság (Számvizsgáló) folyamatosan ellenőrzi az alapszervezet pénzügyi és gazdasági tevékenységét és erről évente jelentést készít a döntéshozó testület részére.

IV.7.9. Jelentést készít a Taggyűlés (Választmány) részére az elmúlt időszak gazdálkodásáról.

V. TERÜLETI SZERVEZET

V.1. A Területi Szervezet a területen belül működő alapszervezetek részére érdekvédelmi szolgáltatást végez, megbízás esetén képviseli az Alapszervezeteket és a Tagokat az adott munkáltató előtt, és részükre munkajogi segítséget nyújt.

V.1.2. A Területi Szervezet jogi személyiséggel rendelkezik és az Alapszabály keretein belül önállóan alakítja ki működési rendjét.

V.2. A Területi Szervezet feladatai:

V.2.1. A területi szervezet önállóan gazdálkodik a Küldöttgyűlés által elfogadott költségvetésben a területi szervezet részére megállapított költségvetési keretösszegekkel.

V.2.2. A területi szervezet elkülönítetten kezeli a területen működő alapszervezetek Küldöttgyűlés által elfogadott költségvetésben megállapított alapszervezeti tagdíjhányadát, gondoskodik annak az alapszervezetek részére történő kifizetéséről. Az alapszervezetek a kifizetett tagdíjhányad felhasználásáról a pénzügyi szabályzatban foglaltak szerint a területi szervezet felé pénzügyileg kötelesek elszámolni.

V.2.3.Segítséget nyújt a területen működő alapszervezetek helyi és regionális érdekvédelmi tevékenységéhez.

V.2.4. Biztosítja a területen működő alapszervezetek számára a központi és helyi információkat.

V.2.5. A területi szervezet felelősséggel tartozik a területen tartott üzemi tanács és munkavédelmi képviselő választások jogszerű és eredményes lebonyolításáért.

V.2.6. A területi szervezet ellátja a működési területéhez tartozó alapszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmével összefüggő feladatokat.

V.3. Területi Vezető ügyvivő

V.3.1. A Területi Vezető ügyvivőt a Küldöttgyűléssel egyidejűleg a területhez tartozó alapszervezetek vezető ügyvivői választják meg négy éves időtartamra.

Az alapszervezeti vezető ügyvivő a választáson az általa képviselt alapszervezet taglétszámának megfelelő szavazattal rendelkezik

Ha valamely alapszervezet tagjainak munkáltatója működési területe több területi szervezet működési területére is kiterjed, az alapszervezeti vezető ügyvivő valamennyi érintett területi vezető ügyvivő választásában jogosult részt venni az alapszervezet adott területre vonatkozó taglétszámának megfelelő számú szavazattal.

V.3.2. A Területi Vezető ügyvivő feladata az alapszervezetek közös területi érdekeinek képviselete.

V.3.3. A Területi Vezető ügyvivő felel a területi szervezet gazdasági tevékenységéért.

V.3.4. A Területi Vezető ügyvivő felelős a területi költségvetés betartásért és az alapszervezetek tagdíjhányadának jogszerű kezelésért.

V.3.5. A Területi Vezető ügyvivő munkája során köteles figyelembe venni a magasabb döntéshozó testületek határozatait.

V.3.6. A Területi Vezető ügyvivő speciális kérdésekben szakértő segítségét is igénybe veheti, de a felelősséget nem ruházhatja át.

V.3.7. Irányítja a munkaszervezetét, és dönt a Területi Vezető ügyvivő Helyettes és a Területnél foglalkoztatottak és teljes munkaidőben kikértek személyéről.

V.3.8. Felelős a területi rendezvények megszervezéséért.

V.3.9. Irányítja és megszervezi a Területi Szervezet szervezési és képzési munkáját.

V.3.10. A Területi Vezető ügyvivő évente egyszer írásban köteles beszámolnia területen működő alapszervezeteknek.

V.4. Területi Vezető ügyvivő Helyettes

A Területi Vezető ügyvivő Helyettes feladata a vezető ügyvivő helyettesítése, munkáját a vezető ügyvivő irányításával végzi.

VI. TÁRSASÁGI SZERVEZET

Az egy társaságon belül működő alapszervezetek társasági szervezetet hoznak létre.

Az önálló társasági szervezettel nem rendelkező társaságoknál működő alapszervezetek közösen hozzák létre a Társasági Szervezetet.

VI.1. Társasági Választmány

VI.1.1. A társaságnál működő alapszervezetek által delegált tagokból áll.

VI.1.2. A Társasági Választmány létszáma 15-31 fő. A delegálás során a területi és szakmai arányokat figyelembe kell venni.

VI.1.3. A Választmány létszámát a Felügyelő Bizottság határozza meg. A Választmány a Társasági Szervezet legfőbb döntéshozó szerve.

VI.1.4. A Választmány szükség szerint ülésezik.

VI.1.5. Rendkívüli választmányi ülést kell összehívni, ha azt az alapszervezetek 1/3-a kezdeményezi, ill. az ügyvivő Testület úgy dönt.

VI.1.6. A Választmány saját munkájának koordinálására Választmányi ügyvezetőt választ, tagjai sorából.

VI.1.7. A Választmány határozatképességéhez a tagok több, mint felének jelenléte szükséges.

VI.1.8. A Választmány döntéseinek érvényességéhez a jelenlévők több, mint felének egyetértése szükséges.

VI.1.9. A döntések, a tisztségviselő választás kivételével, nyílt szavazással történnek.

VI.2. A Társasági Választmány feladata:

VI.2.1. A választmány dönt a társasági szintű kollektív szerződés elfogadásáról és annak a VDSzSz Szolidaritás elnöksége elé való terjesztéséről. (A több társaság munkavállalóiból álló Társasági Szervezetnél a kollektív szerződés elfogadásáról az alapszervezet legfőbb döntéshozó testülete dönt.)

VI.2.2. Dönt társasági szintű sztrájk meghirdetéséről. (A több társaság munkavállalóiból álló Társasági Szervezetnél a sztrájkról az alapszervezet legfőbb döntéshozó testülete dönt.)

VI.2.3. Megválasztja a Társasági ügyvivő Testületet és a Vezető ügyvivőt.

VI.2.4. Dönt a Társasági Vezető ügyvivő Helyettes tisztség létrehozásáról.

VI.2.5. Dönt a társaság Központi üzemi Tanácsába, Központi Munkavédelmi Bizottságába, Felügyelő Bizottságába való delegálásról, és azt a VDSzSz Szolidaritása Elnöksége elé terjeszti.

VI.3. Társasági Választmányi ügyvezető

VI.3.1. Feladata

VI.3.1.1. a választmányi ülések előkészítése és összehívása;

VI.3.1.2. a választmányi ülések levezetése;

VI.3.1.3. gondoskodik arról, hogy a Választmány döntései 15 napon belül kiküldésre kerüljenek az érintettekhez;

VI.3.1.4. a jegyzők munkájának irányítása.

VI.4. Jegyző

VI.4.1. A Választmány ülései és döntései dokumentálása érdekében jegyzőt(ket) választ, tagjai sorából.

VI.4.2. A jegyző(k) feladata - a Választmányi ügyvezető irányítása mellett - az ülések jegyzőkönyveinek vezetése, az ülések előkészítésével kapcsolatos feladatok elvégzése, a döntések érvényesítésével kapcsolatos technikai feladatok ellátása.

VI.5. Társasági ügyvivő Testület

VI.5.1.Az ügyvivő Testület a választmányi ülések közötti időszakban a szervezet végrehajtó szerve.

VI.5.2. Az ügyvivő Testület 3-5 tagból áll.

VI.5.3. Az ügyvivő Testület szükség szerint ülésezik. Rendkívüli ülés összehívását bármelyik ügyvivő kezdeményezheti.

VI.5.4. Az ügyvivő Testület összehívása a Vezető ügyvivő feladata.

VI.5.5. Az ügyvivő Testület ülése akkor határozatképes, ha az ügyvivők több, mint fele jelen van.

VI.5.6. Az ügyvivő Testület határozatait, a tisztségviselő választás kivételével, nyílt szavazással hozza.

VI.5.7. Az ügyvivő Testület döntésének érvényességéhez a jelenlévők több, mint felének egyetértése szükséges.

VI.5.8. Az ügyvivő Testület döntései során köteles figyelembe venni a magasabb döntéshozó testületek határozatait.

VI.5.9. Amennyiben az üzemi tanács és a munkavédelmi képviselő választással kapcsolatosan a társaságot érintő helyi vita keletkezik, és az alapszervezetek nem tudnak megállapodni a delegáltak számáról és személyéről, akkor a Társasági Vezető ügyvivő Testület az érintett Területi vezető ügyvivő véleményének kikérése mellett jogosult dönteni.

VI.6. Társasági Vezető ügyvivő

VI.6.1. A Vezető ügyvivő feladata a Társasági Szervezet tagságának képviselete a munkáltatóval szemben.

VI.6.2. A Vezető ügyvivő munkája során köteles figyelembe venni a társasági szervezet testületeinek határozatait.

VI.6.3. Amennyiben olyan ügyben lát el képviseletet a Vezető ügyvivő, mellyel kapcsolatban nincs előzetes testületi döntés, akkor a tárgyalások előtt köteles kikérni a Választmány és a Szakmai tagozatvéleményét azt követően, hogy a szükséges információkat rendelkezésükre bocsátotta.

VI.6.4. A Vezető ügyvivő tárgyalásai befejezése után a következő Választmányi ülésen köteles beszámolni a tárgyalások eredményéről és az ott képviselt álláspontról.

VI.6.5. A Vezető ügyvivő évente egyszer a választmányi ülésen köteles beszámolni tevékenységéről.

VI.6.6. A Vezető ügyvivő köteles részt venni a Társasági Szervezet testületeinek munkájában.

VI.6.7. A Vezető ügyvivő speciális kérdésekben szakértő segítségét igénybe veheti, de a felelősséget nem ruházhatja át.

VI.6.8. A Vezető ügyvivő dönt a Társasági vezető ügyvivő Helyettes személyéről.

VII. ORSZÁGOS SZERVEZET

VII.1. VDSzSz Szolidaritás Küldöttgyűlés

VII.1.1. A Küldöttgyűlés a szakszervezet legfőbb döntéshozó szerve.

VII.1.2. A Küldöttgyűlés tagjai az alapszervezetek vezető ügyvivői, az elnökségi tagok, a tagozatvezetők, valamint a küldöttgyűlés ügyvezetője és jegyzői.

Az alapszervezeti vezető ügyvivő a Küldöttgyűlésen az általa képviselt alapszervezet taglétszámának megfelelő számú szavazattal rendelkezik.

VII.1.3. A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

VII.1.3.1 az Alapszabály elfogadása, ill. módosítása;

VII.1.3.2. az elnök, az alelnökök, a Felügyelő Bizottság, az Etikai Bizottság, valamint a Számvizsgáló Bizottság tagjainak a Küldöttgyűlés választmányi elnökének és jegyzőinek megválasztása és visszahívása;

VII.1.3.3. a szakszervezet Programjának elfogadása és módosítása;

VII.1.3.4. a szakszervezet éves költségvetésének és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása;

VII.1.3.5. az Elnökség és a Küldöttgyűlés által választott testületek beszámolójának elfogadása;

VII.1.3.6. a szakszervezeti tagdíj szervezeten belüli felosztási arányainak meghatározása;

VII.1.3.7. a Küldöttgyűlés által választott tisztségviselők kizárása;

VII.1.3.8. minősített többséggel (2/3) dönt az országos általános sztrájk meghirdetéséről;

VII.1.3.9. meghatározza azon társaságok körét, ahol társasági szervezetet kell létrehozni;

VII.1.3.10. dönt a sztrájkalapban levő összegek átcsoportosításáról;

VII.1.3.11. nemzetközi és hazai szakszervezeti szövetséghez való csatlakozás, ill. az abból való kilépés kezdeményezése;

VII.1.3.12. Tagozatokat hozhat létre. A tagozatok 1-1 fő tisztségviselője tanácskozási joggal részt vehet az elnökségi üléseken. A tagozat maga alakítja ki szervezetrendszerét;

VII.1.3.13. dönt a tagkizárás elleni fellebbezés ügyében;

VII.1.3.14. dönt a szakszervezetnél foglalkoztatott főállású alkalmazottak, valamint teljes munkaidőben (munkaidő kedvezménnyel) foglalkoztatottak számáról;

VII.1.3.15. dönt a szakszervezeti munkaidő-kedvezmény felhasználásáról;

VII.1.3.16. dönt a szakszervezet feloszlatásáról.

VII.2. A Küldöttgyűlés összehívása.

VII.2.1. A Küldöttgyűlés szükség szerint, de legalább évenként egyszer ülésezik.

VII.2.2. Az éves rendes küldöttgyűlés összehívásáról legalább 30 nappal korábban kell értesíteni az alapszervezeteket, a területi és társasági szervezeteket, a hely, időpont és javasolt napirendi pontok megjelölésével. A napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos anyagokat a küldöttgyűlést megelőző 15 napon belül kell kiküldeni. A küldöttgyűlésre kizárólag a határidőben kiérkezett javaslatokról lehet döntést hozni. írásbeli közlésnek minősül az elektronikus úton történt közlés is.

VII.2.3. A programalkotó és tisztségviselő választó küldöttgyűlést négyévenként kell összehívni.

VII.2.4. A programalkotó és tisztségviselő választó Küldöttgyűlés összehívásáról rendes esetben az alapszervezeteket, a társasági, és a területi szervezeteket legalább 60 nappal előbb írásban kell értesíteni a hely és időpont, a javasolt napirend, megjelölésével. A Küldöttgyűlés előtt legalább 30 nappal előbb el kell küldeni a javasolt napirendhez kapcsolódó írásos anyagokat. A küldöttgyűlésen kizárólag a határidőben kiérkezett írásos javaslatokról lehet döntést hozni írásbeli közlésnek minősül az elektronikus úton történt közlés is.

VII.2.5. Rendkívüli Küldöttgyűlést kell összehívni, ha azt az Elnök, az Elnökség, vagy a tagok legalább 1/3-a az ok és cél megjelölésével kéri.

VII.2.6. Rendkívüli Küldöttgyűlés összehívása esetén legalább 15 nappal előbb írásban kell értesíteni az alapszervezeteket, a társasági és a területi szervezeteket a javasolt napirend, hely és időpont megjelölésével és ugyancsak 15 nappal előbb írásban el kell juttatni hozzájuk a rendkívüli küldöttgyűlés összehívására okot szolgáltató téma írásos anyagait. írásbeli közlésnek minősül az elektronikus úton történt közlés is.

VII.2.7. Amennyiben a rendkívüli küldöttgyűlés összehívása országos sztrájk vagy egyéb országos tiltakozó akcióról való döntés miatt szükséges, a rendkívüli küldöttgyűlést az elnök 3 napon belüli időpontra hívhatja össze.

VII.2.8. A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldötteknek több, mint fele jelen van.

VII.2.9. A döntések érvényességéhez a jelenlévő küldöttek több, mint felének egyetértése szükséges.

VII.2.10. A szavazás, a tisztségviselő választást kivéve, nyílt. Az elnök és az alelnökök választása úgy történik, hogy az első fordulóban elnököt választanak, a másodikban a konkrét alelnöki tisztségek betöltéséről kell szavazni.

VII.2.11. Ha az összehívott Küldöttgyűlés határozatképtelen, akkor a megismételt Küldöttgyűlést 30 napon belül össze kell hívni.

VII.3. Felügyelő Bizottság

VII.3.1. A Felügyelő Bizottság feladata a jogszabályok és a Szakszervezet Alapszabály szerinti működésének betartatása. E feladatkörében a testületi szervek törvénysértő vagy alapszabályt sértő határozatát megsemmisíti és a testületet megfelelő határidő tűzésével új határozat meghozatalára utasítja. A Felügyelő Bizottság dönt az Alapszabály értelmezése kérdésében.

VII.3.2. A Felügyelő Bizottság három tagját a Küldöttgyűlés választja meg. A Felügyelő Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak, melyről haladéktalanul tájékoztatják a szakszervezet központi és területi szervezeteit.

VII.3.3. A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha legalább két tagja jelen van, a döntések érvényességéhez legalább két tag egyetértése szükséges.

VII.3.4. A Felügyelő Bizottság határozza meg az Országos Választmányban és az üzletági Választmányban a delegálásra jogosultak által delegálható tagok számát, a Társasági Választmány létszámát, a Küldöttgyűlésbe delegálható küldöttek létszámát, és ellenőrzi azt. Előterjeszti az Országos Választmánynak a küldöttgyűlések előtt a különböző delegálásra jogosult szervezetek küldötteinek számát

VII.3.5. Javaslatot tesz rendkívüli Küldöttgyűlés összehívására, az Országos Választmány felé. Kezdeményezi az Országos Választmány ügyvezetőjénél az Országos Választmány összehívását.

VII.3.6. Dönt a tagkizárások ügyében.

VII.3.7. Tapasztalatairól beszámol a Küldöttgyűlésnek, évente egyszer az Országos Választmánynak, az elnökséget folyamatosan tájékoztatja munkájáról.

VII.3..8. A Felügyelő Bizottság tagjai az Elnökség tagjai nem lehetnek.

VII.4. Etikai Bizottság

VII.4.1. Az Etikai Bizottság feladata a tagság vagy az alapszervezetek által kezdeményezett etikai jellegű ügyek vizsgálata és javaslattétel az illetékes testületeknek.

VII.4.2. Az Etikai Bizottság három tagját a Küldöttgyűlés választja meg, az Etikai Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak, melyről haladéktalanul tájékoztatják a szakszervezet központi és területi szervezeteit.

VII.4.3. Az Etikai Bizottság döntést csak akkor hozhat, ha legalább két tagja jelen van.

VII.4.4. A döntések érvényességéhez legalább két tag egyetértése szükséges.

VII.4.5. Tapasztalatairól beszámol a Küldöttgyűlésnek és évente egyszer az Országos Választmánynak.

VII.4.6. Az Etikai Bizottság tagjai az Elnökségnek tagjai nem lehetnek.

VII.5. Országos Számvizsgáló Bizottság

VII.5.1. A Számvizsgáló Bizottság feladata a szakszervezet gazdálkodásának ellenőrzése, a törvényesség betartatása.

VII.5.2. A Számvizsgáló Bizottság öt tagját a Küldöttgyűlés választja meg, a Számvizsgáló Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak, melyről haladéktalanul tájékoztatják a szakszervezet központi és területi szervezeteit.

VII.5.3. A Számvizsgáló Bizottság döntést csak akkor hozhat, ha legalább három tagja jelen van.

VII.5.4. A döntések érvényességéhez legalább három tag egyetértése szükséges.

VII.5.5. A Számvizsgáló Bizottság tagjai az Elnökség tagjai nem lehetnek.

VII.5.6. A Számvizsgáló Bizottság folyamatosan ellenőrzi a Szakszervezet pénzügyi és gazdasági tevékenységét és erről évente jelentést készít az Országos Választmány részére.

VII.5.7. Vizsgálja az alapszervezetek, a területi szervezetek gazdálkodásának a törvényeknek való megfelelését. Megállapításait az illetékes testület elé terjeszti.

VII.5.8. Jelentést készít a Küldöttgyűlés részére az elmúlt időszak gazdálkodásáról.

VII.5.9. Véleményezi a szakszervezet éves költségvetését.

VII.6. Elnökség

VII.6.1. Az Elnökség a szakszervezet végrehajtó szerve.

VII.6.2. Az Elnökség létszáma maximum 15 fő.

VII.6.3. Az elnökség tagjai: elnök, két alelnök, területi vezető ügyvivők, társasági vezető ügyvivők.

VII.6.4. Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik.

Az Elnökség két elnökségi ülés közötti időben videokonferencia ülést, és kisebb jelentőségű ügyekben írásbeli szavazást tarthat. A személyes részvétel nélkül hozott döntések meghozatalának szabályait az Elnökség ügyrendje tartalmazza.

VII.6.5. Az elnökségi ülések összehívása az elnök feladata. Az érintetteket legalább 7 nappal korábban írásban kell értesíteni a téma és az időpont megjelölésével, a javasolt napirendi pontokhoz kapcsolódó anyagokkal együtt.

VII.6.6. Rendkívüli elnökségi ülés előtt ki kell értesíteni az érintetteket az idő, a hely és a napirendi pontokhoz kapcsolódó, rendelkezésre álló anyagokkal együtt.

VII.6.7. Az Elnökség akkor határozatképes, ha a tagok több, mint fele jelen van.

VII.6.8. Az Elnökség döntései érvényességéhez a jelenlévő tagok több, mint felének egyetértése szükséges.

VII.6.9. Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

VII.6.9.1. a Küldöttgyűlés határozatainak megvalósítása;

VII.6.9.2 dönt azokban a kérdésekben, melyek nem tartoznak a Küldöttgyűlés hatáskörébe;

VII.6.9.4. delegálja az ágazati Párbeszéd Bizottságokba, a központi üzemi tanácsokba, a központi munkavédelmi bizottságokba, a munkáltatók felügyelő Bizottságába, a vasúti érdekegyeztető tanácsokba a szakszervezet képviselőit;

VII.6.9.5. állandó vagy ideiglenes munkabizottságokat hozhat létre;

VII.6.9.6. valamennyi közép- és felső szintű érdekvédelmi és szövetségi szintű költségvetési döntés előtt kialakítja a VDSzSz Szolidaritás álláspontját;

VII.6.9.7. az Elnökség elkészíti a saját ügyrendjét, munkatervét a központ Szervezeti és Működési Szabályzatát.

VII.6.9.8. dönt legfeljebb 2 órás szolidaritási sztrájk meghirdetéséről.

VII.6.9.9. dönt a szakszervezetnél működő társasági szervezetek kollektív szerződés szintű megállapodásainak jóváhagyásáról.

VII.6.9.10. Az Elnökség írásban köteles beszámolni a szakszervezet Küldöttgyűlésének.

VII.7. Elnök

VII.7.1. Az elnök a VDSzSz Szolidaritás képviselője.

VII.7.2.. Felelős a különféle társaságoknál működő szervezetek munkájának összehangolásáért.

VII.7.3. Az elnök köteles a Küldöttgyűlés és az Elnökség döntéseit képviselni.

VII.7.4. Az elnök képviseli a szakszervezetet a kormányzati szerveknél, a hazai és nemzetközi kapcsolatokban.

VII.7.5. Irányítja az Elnökség munkáját.

VII.7.6. Ellátja a különleges jogi helyzetben fennmaradó kvázi munkáltatói jogkört a Szakszervezet központjában dolgozók felett. Megállapodást köt a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokról. Gondoskodik a munkaügyi szabályzatban foglaltak betartásáról. Irányítja a központi munkaszervezetet.

VII.7. 7. Azokban az ügyekben, amelyekben nincs érvényes testületi határozat, az elnök a tárgyalások előtt köteles szóban vagy írásban kikérni az elnökségi tagok véleményét, miután a szükséges információkat rendelkezésükre bocsátotta.

VII.7.8. Az elnök tárgyalásai eredményéről köteles a következő ülésen tájékoztatni az Elnökséget és utólag jóváhagyatni az ott képviselt álláspontot.

VII.7.9. Az elnök köteles a szakszervezet Küldöttgyűlésén írásban is beszámolni az Elnökség munkájáról és a szakszervezet elmúlt időszakban végzett tevékenységéről.

VII.7.10. Az elnök köteles részt venni az Elnökség ülésein.

VII.7.11. Vezeti az érdekegyeztető tárgyalások tárgyalódelegációját.

VII.7.12. Irányítja - a vezető jogtanácsoson keresztül - a szakszervezet jogi és jogsegélyszolgálati tevékenységét.

VII.7.13. Koordinálja a Szakszervezet és a központi üzemi tanácsok és a központi munkavédelmi bizottságok közötti kapcsolattartást.

VII.7.14. Az elnököt akadályoztatása esetén az érdekvédelmi alelnök helyettesíti.

VII.7.15. Az elnök a szakszervezet alkalmazottja lehet, politikai pártban tisztséget nem tölthet be.

VII.8. Gazdasági alelnök

VII.8.1. Feladata a szakszervezet gazdálkodásának irányítása, a költségvetés keretein belül.

VII.8.2. Gondoskodik arról, hogy a szakszervezet gazdasági tevékenysége megfeleljen a vonatkozó előírásoknak.

VII.8.3. Elkészíti és előterjeszti a Küldöttgyűlésnek a szakszervezet éves költségvetését és az annak végrehajtásáról szóló éves beszámolót.

VII.8.4. Elkészíti a központ pénzügyi- és munkaügyi szabályzatát és azt az Elnökség elé terjeszti jóváhagyásra.

VII.8.5. Felelős a szakszervezet központi rendezvényeinek megszervezéséért.

VII.8.6. Elkészíti a szakszervezet szervezetépítési és választási kampánytervét.

VII.8.7. Felelős a számviteli feladatok és munkaügyi törvényekben, szabályokban előírt feladatok teljesítéséért.

VII.8.8. évente egyszer írásos beszámolót készít a Küldöttgyűlés részére.

VII. 9. érdekvédelmi alelnök

VII.9.1. Feladata a szervezet érdekvédelmi munkájának irányítása és koordinálása.

VII.9.2. Előkészíti az érdekegyeztető tanácsokban a szakszervezet által képviselt álláspont kialakításához szükséges döntéseket.

VII.9.3. Előkészíti a hálózati érdekegyeztetésre kerülő döntésekhez a szakszervezet álláspontjának kialakítását.

VII.9.4. Koordinálja a szakszervezet és a központi üzemi tanácsok közötti kapcsolattartást.

VII.9.5. Irányítja és megszervezi a szakszervezet képzési munkáját.

VII.9.6. Elkészíti a szakszervezet képzési tervét.

VII.9.7. Megfelelő szakmai iránymutatással segíti és koordinálja a társasági, területi, és alapszervezeti érdekvédelmi tevékenységet.

VII.9.8. Helyettesíti az elnököt, annak akadályoztatása esetén.

VII.9.9. Köteles írásban beszámolni évente egyszer a Küldöttgyűlésnek.

VII.10 Tagozat, tagozati tisztségviselő

VII.10.1. A VDSzSz Szolidaritás tagjai speciális szakmai és rétegérdekeinek képviseletére tagozatokat működtet.

VII.10.2. A tagozatok működésük rendjét Szervezeti és Működési Szabályzatukban - jelen alapszabály rendelkezéseire figyelemmel -, maguk határozzák meg. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a tagozatok kötelesek a Felügyelő Bizottság részére megküldeni.

VII.10.3. A tagozatok jogosultak legfeljebb 11 fő tisztségviselőt választani.

VII.10.4. A tagozatok egy-egy tisztségviselője a tanácskozási joggal az elnökségi üléseken, jelen lehet.

VII.10.5. A tagozat tisztségviselője a VDSzSz Szolidaritás tisztségviselője, a szakmai és rétegtagozatot érintő ügyekben a tagozat képviseletére jogosult.

VIII. A SZAKSZERVEZET GAZDÁLKODÁSA

VIII.1. A Szakszervezet működésének költségeit a tagdíjakból és egyéb bevételekből fedezi.

VIII.2. A havi tagdíj a mindenkori főállású munkahelyi bruttó munkabér 1 %-a. Nyugdíjasok, jogfenntartó tagok tagdíjfizetésének mértéke a mindenkori minimálbér 0,5 %-a.

VIII.3. A tagdíj fizetése történhet - szakszervezeti tag hozzájárulása esetén - a munkáltató általi központi levonással, ill. közvetlenül a pénztárba történő befizetéssel, vagy átutalással. központi levonás esetén a munkáltató utalja át a tagdíjat a szakszervezet központi számlájára. A beérkezett tagdíjat az Alapszabály V. 5. pontjában meghatározott megosztás szerint a VDSzSz Szolidaritás központja havonta egy alkalommal utalja át a területi szervezetek, illetve az alapszervezetek számlájára.

VIII.4. A szakszervezet anyagi eszközeit éves - a Küldöttgyűlés által elfogadott - költségvetés alapján használja fel.

VIII.5. A szakszervezet központi számlájára havonta átutalt 1 %-os tagdíjból befolyt összegek a központi tagnyilvántartás adatai alapján az alábbi arányok szerint kerülnek átutalásra, illetve elkülönítésre:

VIII.5.1. a szakszervezet központi működtetésére 30 %,

VIII.5.2. a központi sztrájkalapba 10 %,

VIII.5.3. a képzési alapba 9 %,

VIII.5.4. a szolidaritási alapba 1%,

VIII.5.5. a területi szervezetek működésére 10 %

VIII.5.6. az alapszervezetek működésére 40 %.

VIII.6. A képzési alapot a központi képzési tevékenységre kell fordítani. A képzési alapból 5 %-nak a központ működésére való átcsoportosításáról az Országos Választmány dönt. A szolidaritási alap felhasználásáról az Elnökség dönt.

VIII.7. Az alapszervezeteknél maradó 40 %-os tagdíjhányadból legalább 10 %-nak megfelelő összeget az alapszervezeti vezető ügyvivő tiszteletdíjára és költségtérítésére kell fordítani.

VIII.8. Amennyiben az alapszervezet alapszervezeti csoportot is létrehoz, az alapszervezet működési költségeinek kifizetése után fennmaradó összegnek a csoport táglétszámának megfelelő hányadával a csoport önállóan rendelkezik.

VIII.9. A Szakszervezet a központi számlára átutalt összegből fedezi a hazai és a nemzetközi szakszervezeti szövetségekbe fizetendő tagdíjat és a központ működési költségeit beleértve a társasági szervezetek központi működési költségeit is.

VIII.10. A Szakszervezet jogi személyiségű szervezetei önálló gazdálkodást folytatnak. Ezek a szervezetek jogosultak önálló gazdasági tevékenység folytatására is. Tartozásaikért saját szakszervezeti vagyonukkal felelnek. A Szakszervezet céljai elősegítése érdekében gazdasági tevékenységet is folytathat.

IX. A SZTRÁJKALAP MŰKÖDTETÉSE

IX.1. A Szakszervezet a sztrájkban résztvevő tagjai segélyezése érdekében sztrájkalapot működtet.

IX.2. A sztrájkalap az alapszervezetek befizetéseiből, a hazai és nemzetközi szakszervezeti szövetségek hozzájárulásaiból és a Szakszervezet testületeinek, illetve tagjainak önkéntes felajánlásából áll.

IX.3. Abban az esetben, ha a Szakszervezet tagja a sztrájkban való részvétel miatt nem kapja meg sztrájkban töltött időre eső teljes munkabérét, akkor jogosult sztrájksegélyt kapni a Szakszervezettől.

IX.4. Amennyiben a tag sztrájksegélyért fordul a Szakszervezethez, akkor azt a sztrájk kezdetét követő 30 napon belül, de legkésőbb a kérelem beérkezése után 15 napon belül ki kell fizetni számára.

IX.5. A sztrájksegély mindenkori mértékéről az Országos Választmány dönt az Elnökség előterjesztése alapján.

Jelen Alapszabályt a VDSzSz Szolidaritás IX. Rendkívüli Küldöttgyűlése hagyta jóvá 2011. dec. 30-án. Ezen a napon hatályba lép, és egyidejűleg a VIII. Küldöttgyűlés által elfogadott Alapszabály hatályát veszti.

A VDSzSz Szolidaritás IX. Küldöttgyűlése

Letölthető dokumentumok:

A_VDSzSz_Szolidaritas_Alapszabalya.doc (234 kb)