Program

Bevezetés

Szakszervezetünk 2007-2011. közötti időszakra megfogalmazott programjának szerkesztői abban a kivételes helyzetben vannak, hogy a MÁV ZRt.-vel a fenti időszakra középtávú megállapodás van érvényben. A megállapodás tartalma meghatározónak tekinthető a programalkotás szempontjából.

A programnak figyelembe kell vennie azokat a magyar vasút szerkezetében és működésében bekövetkezett változásokat, amelyekhez történő igazodást az alapszabály is tükröz és amelyek a MÁV, illetve a MÁV leányvállalataira vonatkozóan helyenként eltérő elvárásokat fogalmaznak meg.

1. Helyzetértékelés

A 2003-2007. közötti időszak egészét az MSZP-SZDSZ koalíció ellentmondásos kormányzása jellemzi. A 2002. évi, a szocialisták győzelmével végződött parlamenti választások "kétoldali" ígérgetései nyomán a kormány a "jóléti rendszerváltás" programjának megvalósításához kezdett, - lépésenként bevezette a 13. havi nyugdíjat, és 50 %-kal megemelte a közalkalmazotti béreket - anélkül hogy ezt összekötötte volna a közszolgáltatások, és az ellátó rendszerek korszerűsítési követelményeivel.

A koalíció betartotta az ígéreteit, de a költségvetés túlköltekezése, és a világpiaci gazdasági visszaesés már 2005-re komoly költségvetés egyensúlyi problémákat vetett fel. A szükséges korrekciós lépések elmaradtak, majd a koalíciós miniszterelnök váltás után - elsősorban a közeledő parlamenti választásokra tekintettel - a koalíció nem vállalta fel a gazdasági megszorítások nyilvánvaló választási következményeit.

A durva, személyeskedő választási kampány során a kormánypártok nem tárták fel teljes őszinteséggel az addigra kialakult súlyos gazdasági helyzetet. A "változások, az új Magyarország program, az EU források által megnyíló lehetőségek" jelszavaival érveltek, és nyertek a választáson, a konvergencia program elkerülhetetlen megszorító lépéseiről, hatásáról csak később, az új kormány megalakulása után esett szó. A 2006 szeptemberétől életbe léptetett adó és járulékemelés egyaránt sújtja a munkáltatókat és a munkavállalókat. A miniszterelnök kiszivárgott beszéde nyomán kialakult konfliktus tovább élezi a belpolitikai feszültségeket ebben az inkább összefogást sürgető időszakban.

Az új kormány 2006 őszétől "liberalizációs, reform ámokfutásba" kezdett, most egyszerre, egy lépésben igyekszik pótolni azokat - az eddig elodázott - lépéseket, amelyeket az előző ciklusban elmulasztott megtenni. A vitatott reformlépések elsősorban az oktatást, az egészségügyet, a nyugdíjrendszert, a közalkalmazotti területeket érintik, de a vasúti közlekedésben is újabb átszervezésekre, vonalbezárásokra kell felkészülni.

A kormány érdemi egyeztetések, társadalmi egyetértés és támogatás hiányában, kezdett hozzá olyan részleteiben ki nem dolgozott, hatásait tekintve végig nem gondolt lépések, intézkedések sorozatának bevezetéséhez, amelyek társadalmi elfogadottsága legalább is kérdéses.

A magyar vasút helyzete - a bekövetkezett EU csatlakozás ellenére - sem stabilizálódott. A kormány nem hajtja végre azokat az EU irányelvekben rögzített kötelezettségeket, amelyek a hagyományos vasútvállalatok felhalmozott adósságának rendezését, a vasúti infrastruktúra fejlesztését a kormányok feladatává teszi.
A kormányzat az akut problémák megoldását az erőltetett liberalizálásban, a piacosításban látja ám az eddig létrehozott, önmagában - a tulajdonos MÁV erőteljes támogatása nélkül - szinte életképtelen társaságok évek óta tartó vegetálása ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Bebizonyosodott: a modernizálást nélkülöző erőltetett liberalizálás sehova sem vezet.

A saját erőforrásait felélő vasút táraság jegyzett tőkéjét több alkalommal is leszállították, ahelyett hogy feltőkésítették volna. A MÁV így folyamatosan csőd közeli pénzügyi helyzetben egyensúlyoz, hiszen a társaság adóssága, gazdálkodásának éves hiánya évről-évre növekszik. Ez már akadályozza a társaság kereskedelmi hitelekből történő finanszírozását, hiszen a MÁV semmilyen észszerű hitel kihelyezési feltételnek nem felel meg, és az EU szabályok korlátozzák a kormányt a közvetlen vasúti támogatások adásában.

A vasúti infrastruktúra elmaradt fejlesztésének pótlását a 2007-2013 közötti tervidőszak EU fejlesztési alapok felhasználása segítségével képzelik el, ám az idő előre haladásával, egyre kevesebb az az összeg, amit a kormányzati illetékesek a vasúti infrastruktúra fejlesztésére fordítható forrásként említenek. A korábban 1000 MDFt körüli összeg helyett, mára csak 4-500 MDft vasúti célú felhasználásáról esik szó. És ez még nem a végleges.  

A gyakori 1,5-2 éves átlagos "menedzsment váltási" ciklusidő nem változott. A 2003-2007 évek között a MÁV vezetését az alábbi elnökök személye jellemezte: Udvari László, Gaál Gyula, Kamarás Miklós. A változó vezetések a vasút szervezeti átalakítása területén igyekeztek maradandót alkotni, kevés sikerrel. Egy dolgot elértek, a szervezet szinte állandó mozgásban tartásával, sikerült állandósítani a bizonytalanságot és a félelmet a munkavállalók körében.

A 2003-2006 közötti időszakban a vasutasok átlagos jövedelme 41 %-al emelkedett. Ez az időszak 15%-os inflációja mellett 23% feletti reálbér növekedést jelent. A reálbér növekedés nagy részben a VDSzSz által kiharcolt reformprémium következménye. A havonta fizetett, majd évente, az év vége alkalmával alapbéresített reformprémium kedvező hatása 2002 őszétől 2006 év végéig tartott.
A MÁV ZRt. létszáma a fenti időszakban 27%-al csökkent, jelenleg kb. 37000 fő. A létszámcsökkenés nagyobb részét a nyugdíjazás, a létszámcsökkentést elősegítő különböző lehetőségek igénybevétele, (MÁV évek, korengedményes nyugdíjazás) és az elbocsátás tette ki. Kisebb része a vasutasoknak új MÁV tulajdonú társaságokban, illetve már létező MÁV társaságokba szervezve megtartotta munkahelyét.

Szakszervezetünk MÁV ZRt-nél nyilvántartott tagsága csökkent ugyan, de messze nem olyan mértékben, ahogyan a MÁV létszámcsökkenése azt indokolja. Ha figyelembe vesszük a létszámmozgások során a társaságokhoz került és megtartott tagságunkat, /MÁV Cargo, MÁV IK, MÁV GÉP, és a MÁV FKG Kft-k stb. / a VDSzSz tagsága lényegében a 2003 évi szinten maradt. A VDSzSz és a VSZ tagságának összehasonlítása során először állapítható meg, hogy a MÁV ZRt-nél nyilvántartott VDSzSz tagság meghaladja a VSZ taglétszámát. A VDSzSz Szolidaritás ezzel a vasúti ágazat legnagyobb taglétszámú szakszervezete.

2. Az EU csatlakozás lehetőségei

A MÁV ZRt-nek az Európai Unióhoz való csatlakozás óta a liberalizálódó szállítási piacon kell helyt állnia. Az előzetes kormányzati tervezetek alapján a 2007-2013 közötti uniós tervezési periódusban a magyar vasút jelentős fejlesztési forrásokhoz juthat az EU kohéziós alapjából. Szakszervezetünknek érdeke, hogy a magyar közlekedés és elsősorban a vasúti alágazat, olyan infrastruktúra, jármű és szolgáltatási fejlesztéseket hajthasson végre, amelyek a vasúti szolgáltatásokat versenyképessé, a munkavégzés feltételeit biztonságosabbá, a munkakörülményeket korszerűbbé teszik.

A fenti célok eléréséhez elkerülhetetlen megtenni azokat a lépéseket, amelyek elősegítik a vasút fejlesztés felzárkózását, és amelyek megtételét az EU jogszabályok kötelezően előírják:

• A MÁV ZRt. adósságának rendezése, új, az ismételt eladósodást megelőző vasút finanszírozási rendszer kialakítása, az állam által megrendelt szolgáltatások megfizetése,
• A kormányzat biztosítsa a rendelkezésre álló EU források felhasználásához szükséges társfinanszírozás pénzügyi feltételeit,
• Szakszervezetünk munkájával, kezdeményezéseivel, lobbi tevékenységével, és akciók szervezésével alakítani kívánja, az európai szintű közlekedési és munkáltatási törvényhozást,
• Az európai szintű különböző ágazati, és szociális párbeszéd bizottságok munkavállalói oldalán folytatott tevékenységünkkel elősegítjük, hogy kedvező uniós szabályozási háttér alakulhasson ki, /ajánlások, megállapodások / ami később elősegíti, javítja a hazai érdekérvényesítés feltételeit,
• Meg kell teremteni a hazai vasúti ágazati párbeszéd bizottság létrejöttének és működésének feltételeit, ami előfeltétele a vasúti ágazat egészére kötelező érvényű ágazati kollektív szerződés létrehozásának,
• A hazai foglalkoztatási célok megvalósulása érdekében nemzetközi kapcsolatainkban támogatjuk az új tagállamokban a méltányos bérezés kialakítását a szociális okokra visszavezethető munkaerő átáramlás megelőzése érdekében,
• Elvárjuk a munkáltatótól, illetve az illetékes szakmai hatóságoktól az ágazatban életbelépő a munkáltatás feltételeire vonatkozó közösségi, és hazai szabályok, megállapodások szigorú betartását, betarttatását, pl. a nemzetközi mozdonyvezetői igazolvány, a hazai munkahelyek védelme érdekében.

3. Érdekvédelem

3.1. Bérek, keresetekTovábbra is biztosítani kell a vasúti munkavégzésért járó jövedelmek reálértékének folyamatos emelését. Ennek során figyelemmel kell lenni az Uniós tagállamokban jellemző átlagjövedelmekre.
Nyilvánvaló, hogy a jelentős elmaradás okán az átlaghoz való felzárkózás -figyelemmel a gazdasági környezetre- a közeljövőben nem valósítható meg. Azonban törekedni kell arra, hogy a felzárkózás üteme egy intenzív fázisba kerüljön. Az elmúlt időszakban szakszervezetünk mindenképpen sikerként könyvelheti el, hogy a vasútnál a munkajövedelmek fejlődése a nemzetgazdasági átlagtól összességében kedvezőbben alakult. Ennek bemutatására az alábbi táblázat szolgál.

A bruttó átlagkeresetek alakulása 2003-2006 között

A bérfejlesztés minden évben egyre magasabb mértékben haladta meg az Országos Érdekegyeztető Tanács által meghatározott értéket: 2004-ben 4,5%-kal, 2005-ben 7%-kal, 2006-ban pedig 7,5%-kal. A nemzetgazdasági átlagot a vasutas bérek növekedése szintén felülmúlta: 2004-ben 3%-kal, 2005-ben 6%-kal és 2006-ban pedig 5%-kal.

Elengedhetetlen feladatnak tekintjük továbbra is az egzakt, átlátható bértarifa-rendszerek Kollektív Szerződésekben való megjelenését. Ezen bértarifa-rendszerektől elvárjuk, hogy objektíven számba vehető, a munkavállalók által jól követhető szempontok szerint határozza meg a helyét minden egyes vasutasnak, úgy a MÁV Zrt., mint a vasúthoz kapcsolódó egyéb társaságok hierarchiájában. Törekedni kell, hogy a heti munkaidő az elkövetkezendő négyéves időszakban a vasúti alágazatban foglalkoztatottak esetében a 36 órát ne haladja meg.

3.2. Foglalkoztatás biztonság

A MÁV-nál és leányvállalatainál az utóbbi években olyan mértékű létszámleépítés történt -elsősorban a végrehajtó tevékenységeknél -, amellyel a vasút a biztonságos működés határára került. Ezért a továbbiakban csak olyan létszámcsökkentést veszünk tudomásul, ami innovációval, beruházással, műszaki fejlesztéssel, illetve a korábban elvárt tevékenységek indokolt megszüntetésével alapozza meg a létszámcsökkentést.

Nem ragaszkodunk az alacsony hatékonyságú tevékenységek fenntartásához, ugyanakkor célunk, hogy az e tevékenységek felszámolása nyomán felszabaduló munkaerő számára más munkakör felajánlásával, átképzéssel személyre szabott, méltányos módon munkába való elhelyezés eszközeinek felhasználásával, a munkáltatóval közös megoldást dolgozzunk ki.
Támogatjuk a MÁV által működtetett különböző munkában tartási eszközöket (MÁV Évek, MÁV Esély, korengedményes nyugdíjazás). Elvárjuk, hogy ezen eszközök a MÁV leányvállalatainak az oda a MÁV-tól átkerült munkavállalóinak számára is váljanak hozzáférhetővé.

Az Európai Unió újabb bővítésével felmerül az úgynevezett szociális dömping veszélye, vagyis hogy a hazai munkaerő piacon olcsó külföldi munkaerő jelenik meg. Ezzel kapcsolatban elengedhetetlen mind a MÁV, mind leányvállalatai a munkaerő-toborzás, -felvétel, illetve a különböző alvállalkozók kiválasztása során tartsák szem előtt és kövessék a hazai foglalkoztatáspolitika ide vonatkozó célkitűzéseit.

3.3. Munkavégzés jogi (KSz és egyéb) feltételei

A Kollektív Szerződésekben minél markánsabban kell megjelenniük a VDSzSz Szolidaritás Küldöttgyűlése által meghatározott célok eléréséhez szükséges munkaviszonyra vonatkozó szabályzóknak. A Munka Törvénykönyvének módosításait a LIGÁ-n keresztül úgy kell befolyásolni, hogy az minden esetben az Uniós elvárásoknak megfelelően, egyre hangsúlyozottabban munkavállaló-barát legyen.

Szakszervezetünk nem tehet engedményeket a Kollektív Szerződésekben megjelenő eredményeink mérséklésére, és ahogy azt a korábbi programjainkban is hangsúlyoztuk, el kell érnünk, hogy a Kollektív Szerződések stabillá váljanak, ebből következően az érvényüket határozatlan időre kell kiterjeszteni.

Kiemelt feladatnak tekintjük, hogy a MÁV ZRt-nél az elmúlt évben hatályát vesztett Esélyegyenlőségi Terv megújításra kerüljön, és hasonló terv kerüljön elfogadásra minden egyes, olyan gazdasági társaságnál, ahol a Szakszervezetünk képviselettel rendelkezik.

4. A munkavégzés körülményei, munkavédelem, munkabiztonság

A feldolgozott kérdőívek alapján megállapítható, hogy a munkavállalók értékrendjében előkelő helyet foglalnak el a munkabiztonsággal, munkakörülményekkel összefüggő kérdések.

A VDSzSz Szolidaritás feladatának tekinti, hogy - összhangban a MÁV ZRt. szervezeti átalakulásával - a Munkavédelmi Törvényben meghatározott munkavédelmi képviseletek megalakuljanak mind a végrehajtó, mind az irányítói szinteken - természetesen értve ezt az alakuló és meglévő társaságokra is - és azok működését támogassa.

A MÁV egészségmegőrző programjának sikerét bizonyítja, hogy a részt venni szándékozók száma minden évben meghaladja az igénybe vehető helyek számát. Ezért, továbbá a vasútüzemhez kötődő egyes munkakörök speciális fizikai és mentális leterheltsége okán el kívánjuk érni, hogy mind a MÁV, mind a Cargo fordítson évente növekvő erőforrásokat a program működtetésére, és ezáltal bővítsék a helyek és a bevont munkakörök számát.

Hosszabb távon szeretnénk, hogy a MÁV tulajdonú Kft-k egyes munkakörei is bekerüljenek a rendszerbe.

Napjainkban, a legrosszabb helyzetben a MÁV többségi tulajdonban lévő Kft-khez kiszervezett munkavállalói kör van. Ezen belül is főképpen a két pályaépítő fenntartó, illetve az Ingatlankezelő Kft-nél foglalkoztatott munkatársaink. Helyzetüket tovább rontotta, hogy időközben megszűnt a MÁV Kollektív Szerződése használatának kötelezettsége. Gyakran a legalapvetőbb munkáltatási feltételek is hiányoznak úgy a munka- és védőruházat, mint a megfelelően ellenőrzött és karbantartott szerszámok. A tarthatatlan helyzet orvoslására eddig is több alkalommal fordultunk hatóságokhoz, de az OMMF és ÁNTSZ sem állt a helyzet magaslatán, mondván, hogy ellenőrzéseiket megnehezíti a szétszórt, alkalomszerű munkáltatás.

Célunk, hogy a Kft-knél is legyen munkavédelmi szabályzat, továbbá a gazdálkodás eredményessége, vagy a veszteség csökkentése ne a munkabiztonság rovására valósuljon meg.

Továbbra is kezelni fogjuk az orvosi, különösen a pszichológiai alkalmassági vizsgálaton alkalmatlanná vált tagjaink problémáját.Az eddigieknek megfelelően ezután is kezdeményezni fogjuk a kifogásolható minőségű ivóvízzel ellátott szolgálati helyek ellátását palackos ivóvízzel. E problémában elsősorban a kelet-magyarországi térség érintett.

Folyamatos ellenőrzéseinkkel igyekszünk javítani tagjaink munkabiztonsági, munkakörülményi helyzetén és természetesen továbbra is feladatunknak tekintjük az egyéni sérelmekből adódó problémák kezelését.

5. Szociális ellátó rendszer alakulása

A VDSzSz Szolidaritás az elmúlt időszakban jelentős lépéseket tett a tagság számára nyújtott szolgáltatások bővítésére, melyeket a jövőben is fontosnak, tehát fejlesztésre érdemesnek ítél:

• A kommunikációs szolgáltatások esetében az internet használat, a mobil telefon /SMS/ informatikai lehetőségeinek teljesebb kihasználása.
• A meglévő csoportos, élet- és egyéb biztosítási szolgáltatások minőségének és számának javítása.
• A VODAFONE-nal 2004. májusában kötött szerződés alapján valamennyi tagunk és családtagjai számára lehetőség van a piaci áraknál kedvezőbb tarifák mellett mobiltelefon szolgáltatás igénybevételére.
• A VDSzSz Szolidaritás résztulajdonában lévő Zamárdi üdülő szolgáltatásainak igénybevétele.

Ezek mellett természetesen a hagyományos szolgáltatások fejlesztése is feladatunk:

• A szakszervezeti jogsegély szolgálat működtetése.
• Bérezéssel, adózással, nyugellátással kapcsolatos tájékoztatás, tanácsadás, segítségnyújtás.
• A VÖKKÖP szolgáltatásainak igénybevétele.
• Az "Alapítvány a Vasutasokért" alapítvány működése.
• A MÁV Zrt. által működtetett szociális, kulturális és jóléti intézmények szolgáltatásai, mint pl. üdülés, sportlétesítmények használata, pályák uszoda, könyvtár, egyéb oktatási szolgáltatások jövőbeni igénybe vétele, amely a családtagok számára is hozzáférhető jelentős kedvezmények mellett. A szakszervezetünk által kezdeményezett, a MÁV Zrt. által bevezetett egészségmegőrző program fejlesztése és kiterjesztése a többi vasúti dolgozót foglalkoztató gazdasági társaságra.

Rendszeresen jelenik meg a Szabad Vasutas, most már színes kiadásban. A VDSzSz Szolidaritás Hírmondó megújult technikai háttérrel, menü rendszerrel.Hírek, információk SMS-en, E-mail-en való továbbítása, változó körben. Interaktív kapcsolat a tagokkal, kérdések kezelése, válasz küldése. A tagság elvárásainak megfelelően folyamatosan változik úgy az újság, mint honlapunk tartalma és arculata.

A Gyertyaláng temetkezési biztosítás havi 100 Ft befizetése ellenében, a tag halála esetén 150.000 Ft biztosítási díjat fizet.A MÁV Általános Biztosítóval kötött megállapodás alapján, 2004 tavasza óta tagjainkat csoportos élet, balesetbiztosítás és felelősség biztosítás illeti meg. Ez alapján a tag halála, csonttöréses balesete, és maradandó egészség károsodás esetére nyújt biztosítást. További előnye, tagunk által okozott kár esetén kiszabott kártérítés háromhavi összegének erejéig történő átvállalása. A biztosítás keretében napjainkig tagjaink részére összesen 9 millió 600 ezer Ft biztosítási összeg került kifizetésre.

A pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos igények az utóbbi években egyre növekvő mértékben jelentkeztek. A bérek, jövedelmek elszámolásával kapcsolatban felmerülő igényt elsősorban az IHIR rendszer bevezetését követő időszakban tömegesen jelentkező reklamációk alapozták meg. Egyre több tagunk vált önadózóvá, illetve a törvényi előírások az adóbevallást a munkavállaló feladatává tették, ami ugyancsak indokolja a szolgáltatás létjogosultságát. A vasút foglalkoztatás politikája a jövőben is igényli, hogy a korhatár betöltése előtti nyugdíjazást kérő tagtársaink a nyugállományba való vonulás lehetőségeiről teljes körű tájékoztatást kapjanak.

6. Vasút átalakítás

A VDSzSz értékelése szerint a vasút átalakítás folyamata belátható időn belül nyugvópontra kerül. Célunk, hogy a már elhatározott intézkedések végrehajtása után, a tulajdonosi akaratnak megfelelő esetleges további átszervezéseket, vonalbezárásokat csak a szakszervezetekkel történt előzetes egyeztetés után lehessen végrehajtani.

A fentiek alapján elfogadhatónak tartjuk néhány olyan mellékvonal bezárását, ahol a személy- és áruforgalom elhagyta a vasutat. A végleges döntés előtt azonban alaposan mérlegelni szükséges az alternatív közlekedési, környezetvédelmi, turisztikai szempontokat. A foglalkoztatástól eleső munkavállalókat lehetőség szerint a MÁV Rt. más szolgálati helyein kell elhelyezni, illetve a távozókat olyan tisztes végkielégítésben kell részesíteni, mely biztosítja megrázkódtatás-mentes visszailleszkedésüket a munkaerő-piacra, vagy amely megfelelő egzisztenciális alapot biztosít a megváltozott életkörülményükhöz.

Elvárjuk hogy a vasút átalakítás során olyan tiszta és átlátható gazdálkodási, és közbeszerzési rendszert alakítsanak ki, mely visszaszorítja, illetve lehetetlenné teszi az elmúlt években megszaporodott korrupciós cselekményeket.

7. Belső működésünk

A VDSzSz Szolidaritás helyzetét az elmúlt időszakban, a stabil kiszámítható működés, fejlődés jellemezte. E fejlődési tendencia folytatása a célja a következő küldöttgyűlési ciklusnak. A munkáltatóval való kapcsolatok rendezettek, azokat középtávú megállapodások szabályozzák.  

A VDSzSz Szolidaritás képviselteti magát a MÁV és fontosabb leányvállalatinak üzemi tanácsaiban, munkavédelmi bizottságaiban és felügyelő bizottságaiban. Jelen vagyunk a esélyegyenlőségi bizottságban, és számtalan olyan eseti bizottsági kezdeményezésben, ahol munkavállalók érdekeit érintő kérdés felmerül.Szakszervezetünk képviselőinek tevékenységét, eredményeit, mind szakszervezeti partnereink, mind a munkáltató elismeri. A VDSzSz gazdálkodása kiegyensúlyozott, mind a VDSzSz központ mind a területi szervezetek műszaki infrastruktúrája sokat javult, és e tekintetben további javulás várható.

Az alapszabály tervezet javaslataitól azt várjuk, hogy az alapszervezetek tevékenysége mindenütt közelebb kerül a munkáltatói jogkör gyakorlójához, ami elősegíti a hatékonyabb szakszervezeti munkát. Az alapszervezetek számának csökkentése, egységes profil kialakítása, javítja belső működésünk tervezhetőségét, átláthatóságát.

A VDSzSz Szolidaritás képzési tevékenysége az elmúlt ciklusban sokszínűbbé vált. A képzési palettán többféle lehetőség vált hozzáférhetővé tisztségviselőink számára. Ezek részben iskolarendszerű, egyéni képzések melyeknek tandíját a VDSzSz részben vagy egészben átvállalta, illetve mások: pl. a LIGA vagy az OFA, FES által szervezett eseti képzések, konferenciák, tájékoztatók, amelyek egyes szakterületek képviselői számára nyújthattak új, aktuális információkat. Az elkövetkezendő időszakban természetesen ezen utat járva számíthatunk arra, hogy képzési tevékenységünk még eredményesebben fogja szolgálni tagjaink eligazodását a munka világában.

Több tisztségviselőnk jelenleg is végez felsőfokú tanulmányokat, többen állnak a másoddiploma megszerzése előtt.Az iskolarendszerű tanulás mellett célszerű alternatíva az egyéni tanulás. Ilyen formában van lehetőség akár nyelvtanulásra, és hasznos lehet, pl. a LIGA által kiadott tematikus füzetek forgatása, a gyakori szabályozási változások miatti bizonytalanságok tisztázására.

A VDSzSz központ munkatársainak többsége 2005-ben ECDL személyi számítógép kezelői tanfolyamon vett részt annak elősegítésére, hogy a készség szintjén sajátítsák el, és napi munkájukban, szervezeti kommunikációjukban hasznosítsák a számítógép, az e-mail, és az internet használatát. Ezen ismereteket a továbbiakban szakszervezetünknek végzett munkájuk során eredménnyel hasznosíthatják.

A VDSzSz Szolidaritás a múlt kedvező tapasztalatai okán folytatja azon gyakorlatát, melynek keretében tisztségviselői számára évente legalább egy többnapos továbbképzés során biztosítja, hogy ismereteiket a munka világában elmélyítsék, illetve felfrissítsék.

8. Külső kapcsolatok

A munkáltatókhoz való viszonyunk rendezettnek, korrektnek minősíthető. Mind a MÁV-nál mind azon MÁV leány vállalatoknál, ahol képviselettel rendelkezünk a munkáltatási viszonyokat ágazati vagy társasági Kollektív Szerződés rendezi.

A 2007-2010 közötti időszakra a MÁV ZRt-nél középtávú megállapodás van érvényben, ami érdemben szab irányt a munkáltatóval való kapcsolatunknak. E keretek között a VDSzSz képes tagjai érdekeinek hatékony képviseletére. Amennyiben tagjainkat jelentős érdeksérelem fenyegeti, a VDSzSz-nek akár a sztrájk eszközével kell az elvárt megoldást elérni.

A VDSzSz Szolidaritás jelenleg a MÁV ZRt-s tagsága alapján a vasút legnagyobb szakszervezete. Továbbra is keressük, kezdeményezzük az együttműködést a MÁV-nál és leányvállalatainál meghatározó, reprezentatív szakszervezetekkel.  

A VDSzSz Szolidaritás a VDSzSz Szövetség legnagyobb tagszervezete. A VDSzSz Szövetség önállóságát nem csorbítva, továbbra is a szervezetünk kiemelt felelősségének tudatában kell támogatnunk tevékenységüket. Az egészségügyi reform kapcsán felmerült konfliktus kezelése rámutat e szervezetben a VDSzSz Szolidaritás felelősségére.

A LIGA működésének támogatásában kialakult hagyományos meghatározó szerepünket meg őrizni. Örvendetes, hogy a LIGA új tagszervezetei közé újonnan belépett szervezetek között nagy taglétszámú szervezeteket üdvözölhetünk. A VDSzSz Szolidaritás elkötelezett a LIGA offenzív, kezdeményező fellépésének folytatásában, a munkavédelem, a munkabiztonság javítása, a törvényes foglalkoztatás feltételeinek biztosítása érdekében.

Nemzetközi színtéren a befolyásos európai, és a több kontinens munkavállalóit tömörítő szövetségekhez való tartozásunk kínálta lehetőségeket továbbra is ki kell használnunk.

A VDSzSz Szolidaritás az elkövetkezendő években is józan, kiszámítható, szakszerű, és határozott fellépésével kell biztosítani, hogy továbbra is meghatározó szereplője legyen a hazai szakszervezeti mozgalomnak.

A Program összeállításánál nagymértékben támaszkodtunk a mintegy háromezer visszaküldött kérdőív feldolgozása alapján nyert információkra, melynek eredményei a Program mellékletét képezik úgy számszaki, mint szöveges formában.

A Programot a VDSzSz Szolidaritás 2007. május 11-12-én tartott VII. Küldöttgyűlése elfogadta.

Budapest, 2007. május 12. Program Előkészítő Bizottság