Az új Mt. fogantatása
Sorozatunkban most összefoglaljuk, mi történt az új Munka törvénykönyvével kapcsolatban az utóbbi egy évben. Az első részben idén júliusig, tehát az új Mt. tervezetének megjelenéséig tekintjük át az eseményeket. I. rész.
2010 végén a LIGA Szakszervezetek még érdeklődve figyelte a kormány kialakulóban lévő gazdaságpolitikáját, azonban az időközben meghozott – munkavállalókat sújtó – döntéseit folyamatosan kritizálta, majd azokat az alkotmánybíróságon támadta meg. Az Országos Érdekegyeztető Tanács negligálásával majd megszüntetésével végül azonban a LIGA arra kényszerült, hogy demonstrációkkal és sztrájkokkal szerezzen érvényt a munkavállalók érdekeinek.Márciusban az Európai Szociális Csúcson, Gaskó István a magyar munkavállalókat ért sérelmekre hívta fel a résztvevők figyelmét. Elmondta, hogy Magyarországon nettó és reál keresetcsökkenés tapasztalható a bevezetett egykulcsos adórendszer következtében. Elítélte a magyar kormány azon intézkedéseit, mellyel 98%-os adót terhelnek az elbocsátott köztisztviselők juttatásaira, s mindezt visszamenőleges hatállyal is megteszik, valamint a sztrájktörvény módosítása miatt is elégedetlenségét fejezte ki. A legnagyobb probléma azonban az, hogy ezek az intézkedések a magyar szociális partnerekkel történt egyeztetés nélkül születtek.
A LIGA Szakszervezetek az Alkotmánybíróságon támadta meg a különadóról (a magánszemély egyes jövedelmeinek különadója) szóló törvény első változatát, majd annak 5 évre visszamenőlegesre kiterjesztett változatát is. Hasonlóképpen támadta meg a LIGA az úgynevezett cselédtörvényt, azaz "Az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás feltételeinek megteremtése" című törvény fejezetet. Ugyanebben a salátatörvényben szerepelt a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány "átalakításáról" szóló néhány paragrafus is, amely nem összeegyeztethető a magyar alkotmány szellemiségével, így a törvénynek ezt a részét is megtámadta a LIGA az Alkotmánybíróságon.
A kormány következő súlyos intézkedése az indokolás nélküli felmondás intézményének bevezetése volt, előbb csak a kormánytisztviselőknél, majd kiterjesztve a köztisztviselőkre is. A LIGA Szakszervezetek már a tervezet megismerése idején aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a rendelkezés fokozatosan minden jogviszonyra, így az Mt-re is kiterjed majd. Ezt a beadványt végül pozitívan bírálta el az AB. Nem született viszont döntés még a sztrájktörvény módosításáról szóló beadvány ügyében.
A leghosszabb ideig az AB előtt a LIGA Szakszervezetek népszavazási kezdeményezése hevert, amelyet a nyugdíjkorhatár 62 évben való maximalizálása érdekében kezdeményeztünk. Habár az Országos Választási Bizottság átengedte a kérdést, egy magánszemély megtámadta azt az Alkotmánybíróságon, amely aztán megsemmisítette azt arra hivatkozva, hogy a kérdés nem elég egyértelmű.
Márciusban a LIGA Szakszervezetek több, nem a konföderációhoz tartozó szakszervezettel és szövetséggel akcióegységre léptek a korhatár előtti nyugdíjak védelme érdekében.
Az ebben a hónapban napvilágot látott újabb és újabb, munkavállalókat hátrányosan érintő kormányzati tervek miatt, a hat magyar szakszervezeti konföderáció az ETUC-val közösen 50.000-es létszámú demonstrációt szervezett Budapesten április 9-én, majd a LIGA részt vett a fegyveres és rendvédelmi szféra által szervezett 15.000 fős demonstráción is.
Mindeközben folyamatosan leveleztünk a kormánnyal és annak képviselőivel, annak ellenére, hogy ezek a kísérletek rendre kudarcot vallottak. Végül április 20-án a miniszterelnök személyesen látogatott el a LIGA Szakszervezetek székházába, ahol arról biztosította a LIGA elnökét, hogy folyamatosan egyeztetnek majd a Munka Törvénykönyvéről.
Az április végén, május elején bejelentett újabb megszorító intézkedések hatására, valamint a szociális párbeszéd elmaradása miatt a LIGA az ETUC XII. kongresszusán és az ILO 100. jubileumi ülésén is élesen bírálta a kormány gyakorlatát.
Ekkora a LIGA Szakszervezetek elérkezettnek látta az időt, hogy fenyegetéseit valóra váltsa, így a június 16-i, a konföderációk közös szervezésében létrejött országos autós felvonulások után, június 29-ére – a konföderációk közül egyedüliként – országos sztrájkot hirdetett. A sztrájkokat a megváltoztatott sztrájktörvény gumiszabályai alapján a bíróságok országszerte ellehetetlenítették, így 29-én az FRSZ koordinálásában országos félpályás útlezárásokkal demonstráltunk.
A június 29-re meghirdetett sztrájkra válaszul a kormány kijelölte delegációját, és július 4-én reggel 8-kor megkezdődtek a tárgyalások a kormány és a szakszervezetek között a Munka Törvénykönyve módosításáról, a korengedményes, korkedvezményes és szolgálati nyugdíjról, illetve az országos érdekegyeztetési rendszer átalakításáról. Az első fordulóban nem született megállapodás, de a szakszervezetek mindenképpen pozitívumként értékelték, hogy az elmúlt egy év gyakorlatával szemben, a kormány legalább megkezdte a tárgyalásokat a szakszervezetekkel.
(Forrás: liganet.hu)
