Készenléti jellegű munkakörök: Összefoglaló, hogyan tovább? Elkészült a Startos kalkulátorunk is!
A vasutasokat jelentős kár érte, szakszervezetünk, a VDSzSz Szolidaritás szerint ezt a kárt a munkáltatónak meg kell térítenie számukra, hiszen eddig a munkáltatónál volt az a pénz, aminek érintett tagjaink, a vasutasok zsebében lett volna a helye. A vasutasok megelőlegezték az őket megillető díjazást. Bármilyen összegű kifizetésről szóló megállapodást csak akkor írjatok alá, ha részletes elszámolást is tartalmaz, mivel elmaradt munkabérről van szó! Ha bizonytalanok vagytok, feltétlenül keressétek tisztségviselőinket!
- MÁV Kalkulátor
- MÁV-START Kalkulátor
- Szakszervezetünk, a VDSzSz Szolidaritás február 25-én jogerősen pert nyert a Szegedi Törvényszéken, ennek következtében a munkáltatóknak jelentős összegeket kellene kifizetniük visszamenőlegesen a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott vasutasok, tagjaink részére.
- A munkáltató a jogerős bírósági ítélet értelmében – az Mt. 101. § (3) alapján – nem oszthatja be RENDES MUNKAIDŐBEN a készenléti jellegű munkakört betöltő munkavállalókat szombatra, amennyiben az azt követő vasárnap rendes munkaidőben vannak beosztva. Ugyanez fordítva is igaz: amennyiben a szombati munkavégzésre rendes munkaidőben kerül sor, úgy a szombatot közvetlenül követő vasárnapi munkavégzésre csak rendkívüli munkaidőben szabad a munkavállalókat beosztani. Ráadásul, az érintetteket ez esetben a vasárnapi pótlék is megilleti.
- Március 16-án a munkáltató agitátorokkal kezdte járni a hálózatot, és az egyéni megállapodás aláírására próbálja rávenni a vasutasokat. Híreink szerint március 28-ig kell a munkáltatónak összegyűjtenie az aláírt egyéni megállapodásokat a vasutasoktól. A munkáltató átalányt kínál fel az érintettek részére, ennek mértéke nullától 130 ezer forintig terjed attól függően, ki milyen munkakörben és mióta dolgozik.
- A kifizetetlen rendkívüli munkavégzésért felajánlott átalány összege sokak esetében felével, háromnegyedével is kevesebb annál, ami járna. Ezt erősíti meg többek számítása is, Nagy Károly forgalmi szolgálattevő tagtársunk által készített (mellékelt) kalkulátorban ez ellenőrizhető: esetében több mint 520 ezer forint jött ki, szemben a munkáltató által felkínált bruttó 100 ezerrel.
A tapasztalatok szerint klasszikus négyes fordulóban havi szinten 5 és 20 óra közötti túlórát kellene kifizetni, ez éves szinten 70-140 órát, három évre számolva pedig 210-420 órát jelent. De mit javasol Kurunczi Imre, aki László Gábor mellett nevét adta a VDSzSz Szolidaritás február 25-én jogerősen megnyert próbaperéhez? Ezt:
Nagyon sokan kerestetek meg az elmúlt napokban tanácsért az elszámolással kapcsolatban. Most leírom mindenkinek:
Az én elszámolásom 24 szombatot, 303 óra túlóráját takarja.
Összesen 163 ezer forint és megítélt kamatait kapom meg remélhetőleg még e hónapban. Javaslom, mindenki kérjen pontos élszámolást a járandóságáról, hisz elmaradt munkabéredről van szó! Ami jár, az jár! Nem mindegy, hogy 100 ezer vagy 320 ezer, mint az sem, hogy 2 millió vagy 5 millió! Ez a javaslatom!
- A felkínált megállapodás 2. pontja tartalmaz jogorvoslati lehetőséget, de azt tudni kell, hogy az aláírt megállapodás utólagos megtámadása (Mt. 38.§) - a magyar joggyakorlat ismeretében - általában halálraítélt vállalkozás. Hiába írja az Mt:
27. § (1) Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre vagy nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.
- Március 16-án a VDSzSz Szolidaritás konzultációt kezdeményezett Bánhidi-Nagy Attila, a MÁV Zrt. humánerőforrás vezérigazgató-helyettese részére írt levelünkben. Mint írtuk: „Aggályosnak tartjuk ugyanis, hogy a munkáltatók úgy kívánnak elmaradt munkabér (rendkívüli munkavégzés miatt) kifizetéséről megállapodni, hogy a munkavállalónak nincs módjában ellenőrizni a kifizetés helyes voltát!”
- A MÁV Zrt. válaszában azonban arról tájékoztatott minket, hogy nem kíván konzultációt folytatni:
„A megjelölt tárgyban nem látjuk szükségét önálló konzultáció megtartásának (…)”
- Március 18-án tájékoztatást és a jelen intézkedés felfüggesztését kérte többek között a MÁV Zrt. Központi Üzemi Tanácsa a munkáltatótól a munkavállalóknak járó konkrét mérték megállapításáig - összhangban szakszervezetünk kezdettől fogva hangoztatott álláspontjával. Egyúttal a KÜT felhívta a munkáltató figyelmét, hogy tartózkodjon a jövőben a jogsértő magatartástól. (A levelet ide kattintva olvashatjátok el.)
- Szintén március 18-án a munkáltató válaszlevelében "a lehető leghatározottabban" visszautasította a MÁV Zrt. KÜT levelét.
Úgy véljük, minél többen tagadják meg az aláírást, a munkáltató annál inkább rá lesz kényszerítve arra, hogy korrekt elszámolást követően mindenkinek az őt megillető összeget fizesse meg.
Azok számára, akiket megkeres a munkáltató az egyéni megállapodás aláírása érdekében, azt javasoljuk, fontolják meg a döntést, és mindenképp kérjenek részletes elszámolást. Senki jogérvényesítését nem korlátozza, ha nem írja alá a munkáltató által felkínált megállapodást. Aki mást állít, az téved vagy rossz szándék vezeti. Hiszen miért is korlátozná? Ez egy ajánlat, amit az ember elfogadhat, vagy vissza is utasíthat. Következmények nélkül. Mivel munkabérről van szó,a munkáltató törvényi kötelessége a munkabérről elszámolást adni.
Hiszen az Mt. 155 §. (3) egyértelműen kötelezi a munkáltatót arra, hogy a munkabér-kifizetések esetében olyan elszámolással kell rendelkeznie, amelyből a munkavállaló a kifizetés mértékét, illetve annak helytálló voltát ellenőrizni tudja. A vasútnak ehhez minden információ a rendelkezésére áll, hiszen az SAP rögzíti az időadatokat, és a megfelelő program alkalmazásával korrekt módon ki lehet számolni minden egyes munkavállaló esetében az elmaradt rendkívüli munkabért. Ezt bizton állíthatjuk, tekintve, hogy a korábbi sztrájkok esetében az elmaradt munkabért utólag érdekes módon forintra ki tudták számolni érintettek tagjaink részére. Ezúttal is hasonló alaposságot várunk el a munkáltatótól.
A Munka törvénykönyve alapján a munkáltató ugyanis köteles az elszámolást elkészíteni:
Mt. 134. § (1) A munkáltató nyilvántartja
a) a rendes és a rendkívüli munkaidő,
b) a készenlét,
c) a szabadság
tartamát.
(2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.
(3) Az (1) bekezdés a) pont szerinti nyilvántartás - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.
És:
155. § (1) A munkavállaló részére járó munkabért - eltérő megállapodás hiányában - utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni.
(2) A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni.
(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.
(4) A munkavállalót, ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó munkabér-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor tájékoztatni kell. A munkabér-különbözetet a következő havi munkabérrel egyidejűleg ki kell fizetni. A munkáltató a többletkifizetést az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint levonhatja.
Hangsúlyozzuk: szakszervezetünk, a VDSzSz Szolidaritás senkit nem bíztat arra, hogy önmagára nézve méltatlan alkut kössön! Szíves figyelmetekbe ajánljuk az Mt. 6. §-t, ami részletesen taglalja a munkáltató és a munkavállaló viszonyát. A kiindulópont az, hogy a munkáltató jóhiszeműen és tisztességesen köteles eljárni munkavállalójával szemben. Ebbe természetesen az is beleértendő, hogy a vasútnak sem erkölcsi, sem jogi alapja nincs arra, hogy bárkit megrövidítsen.
Mt. 6. §
(2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.
(3) A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.
A jövőről:
Amennyiben a munkáltató nem megfelelően készíti a vezénylést a továbbiakban, úgy a munkavállalók az immár jogerős bírósági ítélet birtokában jogosultak az Mt. 54 § (2) hivatkozva az utasítás végrehajtását megtagadni. Tehát ezesetben nem feltétlen kell megjelenni munkavégzésre abban az esetben, ha nem rendkívüli munkavégzésre van beosztva. Ahogy az Mt. fogalmaz:
54. §
(2) A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
(3) A munkavállaló az utasítás megtagadása esetén is köteles rendelkezésre állni.
Mindenki ragaszkodjon ahhoz, hogy amennyiben vasárnap rendes munkaidőben munkát végez, akkor a megelőző szombaton a munkavégzése rendkívüli munkavégzésnek minősül minden tekintetben – nyilván a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottakról beszélünk.
A minket megkereső tagaink részére a képviseletet ellátjuk az elmaradt rendkívül munkavégzés díjazásának kifizetése érdekében – természetesen ez csak azokra igaz, akikkel a munkáltató nem tudott megállapodást kötni.
Változatlanul bízunk benne, hogy a munkáltató belátja, hogy rossz utat választott a probléma megoldására, és ennek következtében szakszervezetünkkel folytat a múlt és a jövő korrekt rendezése érdekében.
Megjegyezzük, hogy a két kalkulátor (MÁV-os, MÁV-Startos) lényege, hogy elég jó közelítést ad, nyilván nem fillérre pontosan számol. Utóbbit ugyanis a munkáltató kötelessége bemutatni az érintettek számára. A késedelmi kamatokkal szintén nem számolnak a kalkulátorok, ahogy az adott esetekben járó vasárnapi pótlékkal sem:
Mt. 140. § (1) Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár, (...)
b) a rendkívüli munkaidőre
ba) a 101. § (1) bekezdés d), e) vagy i) pontjában meghatározott munkavállalónak
(Megjegyzés: a ba) pontban szereplő d) a több műszakos tevékenységet végző munkavállalókat jelöli, az e) pedig a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozik. Az i) a kiskereskedelemben dolgozókra vonatkozik, tagjainkat nem érinti.)
Ne feledd: Részletes elszámolás nélkül semmit ne írj alá! Ha aláírod az egyéni megállapodást, utólag már nem lehet visszacsinálni, ez a Te felelősséged! Ha kevesebbet fogadsz el, csak magadra vethetsz! AZ ELMARADT MUNKABÉREDRŐL VAN SZÓ!
A VDSzSz Szolidaritás csak a tagjait képviselheti, hiszen ezt írja elő a törvény, másra nincs lehetőségünk. A belépéshez keresd területi irodáinkat, a Tagdíjlevonási nyilatkozatot itt találod. További aktuális információkért kattints ide!
Szeretnél elsőkézből értesülni a legfrissebb hírekről? Csatlakozz a VDSzSz Szolidaritás facebook-oldalához!
