Az elmúlt évek során Miskolc pályaudvarain és a környező állomásokon jelentős mértékben megnőtt azon néhai, végrehajtó szolgálatnál dolgozó munkatársaink száma, akik rákos megbetegedésben hunytak el, illetve jelenleg is többen állnak kezelés alatt ilyen típusú betegségre visszavezethető okból.

Ez a tény érthető aggodalmat váltott ki kollégáink körében, akik elsősorban a hosszú éveken át vasúti felsővezeték alatt végzett munkájukkal hozták összefüggésbe a tragikus eseményeket.

A helyzet tisztázása és egyértelművé tétele végett levélben fordultunk Székely Tamás egészségügyi miniszterhez - kérve az esetek kivizsgálását, és annak megállapítását, hogy a megbetegedésekben a 25kV, 50Hz-es váltakozó áramú vasúti felsővezeték alatti munkavégzésnek volt-e szerepe.

A miniszter válaszlevelében – mely a MÁV-nál ismert, hiszen a múlt héten elküldtük részükre – egész egyszerűen mellébeszél az ügyben, hiszen az elektromágneses tér változása esetében csak az 50Hz-es frekvencia változást tekinti ártalmatlannak, figyelmen kívül hagyva azt a nem elhanyagolható körülményt, hogy az elektromágneses tér változásának élettani hatása annak intenzitásától is függ.

A MÁV hálózatában 25 kV a szabványos feszültség, és akár több ezer amperes áramingadozádok is – főleg a vonatok indulásából adódóan - nagy állomásokon előfordulnak. A miniszter azt javasolta, hogy forduljunk a „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézethez, utóbbi rendelkezik ugyanis a mágneses tér személyi expozíciójának mérésére alkalmas eszközökkel. Számunkra sem érthető, hogy a minisztérium miért nem jár el közvetlenül az általa javasolt intézet felé.

Valószínűleg ez az intézet választ tud adni arra a kérdésre is, hogy a felsővezeték terheléséből adódó jelentős feszültség-ingadozás miatt változó egyéb paraméterek indukált hatása kihat-e a köryezetében munkát végzők egészségi állapotára.
Tekintettel arra, hogy az ingadozó elektromágneses térben végzett munkát a WHO Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége a „ lehetséges emberi rákkeltő” kategóriába sorolta be, az, hogy ebből betegség kialakul-e az a személyt ért expozíciótól - tehát a behatás mértékétől és annak időtartamától függ.

A felsővezeték alatti munkavégzés élettani hatása szinte folyamatosan foglalkoztatja azt a munkavállalói kört, akik ilyen típusú tevékenységet végeznek. A bizonytalanság könnyen vezethet téves nézetek kialakulásához is.

Ezért elvárjuk a vezérigazgatótól, hogy - a levelünkben felsorolt szempontokat figyelembe véve - az említett intézet haladéktalan felkérésével szíveskedjék megvizsgáltatni a vasúti felsővezeték alatt dolgozók munkaköreiben az elektromágneses expozíció személyre ható mértékét, valamint azt, hogy ennek az érintettek szervezetére nézve van-e káros hatása.

Minderről - a munkavédelmi törvényben meghatározott jogosultságunknál fogva - tájékoztatást kértünk Heinczinger Istvántól.

A miniszter levelének pozitív kicsengésű része egyértelműen erősíti aggályunkat a rendszeresen éjszakai műszakot ellátóknál fennálló rákkeltő kockázatra. Ezt a témát már többször felvetettük a VÉT-en, és az EBK osztálytól is kértük a helyzet kivizsgálását annak érdekében, hogy megtaláljuk a módját e kockázati tényező minimálisra csökkentésének. Választ mindeddig ebben a témában semmilyen szervezettől nem kaptunk.

A MÁV vezérigazgatóját arra kértük, hogy gondoskodjon arról, hogy az ezzel kapcsolatos tárgyalásokon jelen legyenek azok, akik ebben a témában érdemben nyilatkozhatnak, és a szükséges intézkedések elrendelésére felhatalmazásuk van.