SZESZA: nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a pénztárosok bármilyen, WC-üzemeltetéssel összefüggő feladatot kapjanak!
Kezdeményeztük, hogy a pénztárosokat vonják ki a WC-üzemeltetéssel kapcsolatos mindennemű feladat alól! Dr. Gönczi Tamás, a VDSzSz Szolidaritás SZESZA társasági vezetője Nagy Péterhez, a MÁV Személyszállítási Zrt. személyes és partneri értékesítési igazgatójához fordult.
Például Kőbánya-Kispest állomáson dolgozó pénztáros tagjaink olyan problémával keresték meg szakszervezetünket, ami miatt önhibájukon kívül rendszeresen súlyos konfliktusokat és fenyegetéseket kell elszenvedniük, az ő szempontjukból tarthatatlan helyzetet előidézve.
A probléma gyökere a WC-használat rendjével kapcsolatos. A mellékhelyiség ugyanis egy számkódos nyitószerkezettel van felszerelve, vélhetően azzal a céllal, hogy azt ne tudja minden, az állomáson ilyen-olyan okból „megforduló” személy használni, hanem ahhoz csak a menetjeggyel, bérlettel rendelkező utasok férjenek hozzá.
Ez önmagában még nem jelentene gondot, azonban a hozzáférés rendje meglehetősen életszerűtlenül van szabályozva, és kifejezetten szerencsétlenül is abból a szempontból, hogy a WC használatával kapcsolatos állandó problémákba belekeveri a helyben dolgozó pénztáros kolléganőket, kollégákat is, akiknek egyébként a munkakörüknél fogva semmi közük nincs a WC üzemeltetéséhez. A mellékhelyiség mellett ugyanis az van kiírva, hogy a használatához előzetesen sorszámot kell húzni a pénztárhoz, majd a sor kiállása után, érvényes jegy, bérlet felmutatása után lehet a pénztárostól a kódot elkérni.
Ez több szempontból is érthető elégedetlenséget vált ki az utasok körében, ami rendszeresen a pénztárosokon csapódik le. Így pl:
- a valóban menetjeggyel, bérlettel rendelkező utasok szerint nem életszerű, és nem elfogadható, hogy amikor sürgős dolguk van, akkor külön sorokat álljanak ki azért, hogy bejuthassanak a mellékhelyiségbe
- sajnos az állomáson sok lumpen elem (ittas egyének, drogosok, hajléktalanok) is rendszeresen megfordul, akik viszont menetjeggyel, bérlettel nem feltétlenül rendelkeznek, de annál erőszakosabban, fenyegetőzve követelik a pénztárosokon, hogy adják meg nekik a bejutáshoz szükséges kódot.
- az az általános tapasztalat, hogy sok ilyen, az állomáson rendszeresen megforduló, de ott nem utazási céllal tartózkodó személy már kifigyelte, vagy az utasoktól megszerezte a WC nyitáshoz szükséges kódot. Így a mellékhelyiséget az erre való törekvés ellenére gyakran illetéktelen, kulturálatlan viselkedésre hajlamos személyek is használják, nem ritkán súlyosan kifogásolható állapotokat hagyva maguk után;
- részben ezzel is összefügg, hogy az illemhelyek állapota, tisztasága is sokszor kritika tárgyát képezi, ami ismét csak a pénztárosokon csapódik le.
A kóddal kapcsolatos kiírás, és abban a pénztárosok említése ugyanis elkerülhetetlenül azt a látszatot kelti, hogy a pénztárosok lennének az illetékesek a WC-vel kapcsolatos panaszokat kezelni, és azok tárgyában intézkedni. Sajnos nem ritka, hogy ebből a téves látszatból kiindulva még a jeggyel rendelkező utasok is sokszor indulatosan kérik számon a pénztáros kolléganőket, kollégákat, azonnali intézkedést követelve tőlük panaszukra (pl. követelik, hogy a pénztáros sürgősen takarítsa ki a mosdót) és nem hajlandóak tudomásul venni, hogy azzal kapcsolatban a pénztárosok egyáltalán nem illetékesek.
Az ezzel kapcsolatos probléma súlyosságát tovább fokozza, hogy a pénztárosok pénzzel dolgoznak, és az elszámolásért szigorú anyagi felelősséggel tartoznak. Az elszámolási hibák kizárásához viszont elengedhetetlen, hogy a pénz- és értékkezeléshez szükséges nyugodt, zavartalan munkavégzést lehetővé tevő körülmények között tudjanak dolgozni. Ha ez nem biztosított, akkor a rendkívül szigorú anyagi felelősségi szabályok velük szemben való alkalmazása nemcsak méltánytalan, de jogszerűségi kérdéseket is felvet. Sajnos a kollégák elmondása szerint nem egyszer előfordult többükkel, hogy a WC használattal kapcsolatos „cirkuszolás” miatt elszámolták magukat, tehát anyagi hátrányt is elszenvedtek a munkakörülményekkel kapcsolatos súlyos, és tőlük teljesen független hiányosságokból adódóan.
Talán szükségtelen külön hangsúlyoznunk, hogy teljesen egyetértünk az érintettekkel, amikor elkeseredésükben azt panaszolják, hogy „a pénztárosok nem wc-s nénik”. A VDSzSz Szolidaritás álláspontja szerint is a kollégáink teljes joggal elvárhatják, hogy a MÁV Személyszállítási Zrt. tartózkodjon minden olyan szervezési megoldástól, ami a pénztárosok WC üzemeltetéssel kapcsolatos feladatait illetően téves látszatot kelthetnek, ezáltal önkéntelenül is konfliktushelyzetbe sodorják a pénztáros tagjainkat.
Szakszervezetünk úgy ítéli meg, hogy a fenti helyzet megnyugtató rendezése elodázhatatlan. Ennek szükségszerű első lépése, hogy a pénztárosokat teljesen ki kell vonni a WC hozzáféréssel kapcsolatos folyamatból, és ezt az utazóközönség felé is kommunikálni kell.
Kézenfekvő megoldásként javaslatot teszünk – akár alvállalkozó (pl. B+N) bevonásával – a WC-hez olyan személyzet biztosítására, aki felügyelné az oda való bejutást, ellenőrizhetné annak feltételeit, és szükség esetén a tisztaságáért is felelne. A személyzet biztosítása helyett elfogadható alternatíva lehet az olyan jegy/bérlet leolvasó készülék telepítése, amely emberi közreműködés nélkül képes szabályozni a WC-be való bejutást.
Ha viszont a MÁV Személyszállító Zrt. nem tud biztosítani erre sem megfelelő személyzetet, sem más alkalmas szervezési megoldást, akkor szakszervezetünk álláspontja szerint jobb híján el kell fogadnia, hogy a WC-hez való hozzáférést és annak kulturált használatra alkalmas állapotát nem tudja kontrollálni, és szabad hozzáférést kell engednie a létesítményhez, de azt tudomásul kell vennie, hogy a pénztárosok erre a feladatra nem kötelezhetők!
