Egy csepp bizalom
Legjobb lett volna, persze, egyszerre elmenni: ez ugyanis a másikra való odafigyelést és a bizalmat feltételezi a közösen megélt orgazmus érdekében. A gond viszont az, hogy a Mozdonyvezetők Szakszervezete egyáltalán nem ment el.
A szerszámot ugyanis csak dörzsölgetik, dörzsölgetik, de csak nem történik semmi.
A legjobb nyilván az lenne, ha egy közös szakszervezeti aktus - praktikusan sztrájk - keretében a kormány visszavonná a helyközi közösségi közlekedés átalakítása címén zajló vasútrombolást, aminek eredményeképp a MÁV hálózata 3000 kilométerre apadhat rövidesen, és sok ezer vasutas kerülhet az utcára. Hiszen az orális élményszerzésen már rég túl vagyunk: a legkülönfélébb fórumokon csipkésre egyeztettük a szánkat, minden eredmény nélkül. Nem maradt más, mint a munkabeszüntetés.
Az esetleges közös sztrájk előjátékára szeptember 21-én kerül sor, ezen a megbeszélésen vesznek részt a VSZ, a VDSzSz Szolidaritás és a MOSZ képviselői. Utóbbi viszont akár otthon is maradhatna a Bácskai utcában.
Szeptember 18-án – tehát az egyeztetés előtti utolsó munkanapon – ugyanis egy közös közleményt adott ki a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium valamint a MOSZ. (Kettejük közül csak a minisztériumban volt annyi tartás, hogy elküldjék nekünk, lásd a lap alján - a szerk.)
Ennek során áttekintettek, felvetettek, majd jól megállapodtak. Nem, nem arról, hogy az egész "reformot" úgy, ahogy van, visszavonja a kormány. Ha ez történt volna, megköszöntük volna nekik. Lett volna ugyan némi rossz szájízünk, amiért egyedül mentek el, de hát nincs mit tenni: erősebb kutyáé az első lehetőség a fajfenntartásra.
De nem ez történt. Ugyanis arról állapodtak meg, hogy október elején folytatják a tárgyalásokat. A MOSZ ezzel a manőverrel gyakorlatilag még idejében kasztrálta a tárgyalódelegációját a szeptember 21-i szakszervezeti oldalegyeztetés előtt.
Lett egy újabb papír. És aki ebben a papírban azt írja, hogy október elején akarja folytatni a tárgyalásokat, az október közepéig egészen biztosan nem fog sztrájkolni. Legalább addig.
Egyelőre tehát úgy tűnik, kettesben maradtunk a VSZ-szel, a harmadik legfeljebb csak nézi az aktust. Ízlés dolga, van, akinek ez a bejövős, van, akinek ez sem. Ha bejövős, akkor marad a zsebhokizás. Amiben persze nincs olyan katarzis.
Ebben az esetben egy csepp sem.
