MÁV-Start, MÁV: kétséges bértárgyalások
Negyven milliárd forint jövő évi költségtérítésből való elvonására hivatkozott a munkáltató a MÁV-Startnál, amikor a bérfejlesztés szűkös lehetőségeit ecsetelte.
December 15-én délután – miután a népes udvartartás bevonult – hosszú várakozást követően megszólaltak a „győzelmi harsonák”, megérkezett a humán igazgatóasszony, és folytatódhatott a tárgyalásnak titulált színjáték. A vasúttársaság továbbra sem küldte meg a bérajánlatát, sőt, erre a munkáltató tervei szerint egészen január elejéig várni kellene.
Elsőként ugyanis a Kollektív Szerződésről akarnak tárgyalni, azonban sokadik ígéretüket megszegve csak december 17-én küldik át az erre vonatkozó javaslatukat is. A jelenlegi Kollektív Szerződés még január végéig hatályos, tehát érthetetlen – vagy talán nagyon is érthető – miért nem lehet elkezdeni a bértárgyalást. Ez persze jól illeszkedik abba a tárgyalási légkörbe, aminek alapja az intézményes füllentés – a közelgő ünnepekre való tekintettel nem fogalmazzunk erősebben – a MÁV részéről.
Eközben továbbra is rúgják ki az embereket, fittyet hánynak a foglalkoztatás-politikai megállapodásra, és cinikusan a munkaügyi bíróság ki-tudja-hány évvel későbbi végzésének szolgáltatják ki a leépítésben érintett, többségében családanyákat. A MÁV képviselője egyetlen érdemi kérdésre, felvetésre nem válaszol, így a daganatos megbetegedések egyik, az egészségügyi miniszter által is elismert kockázati tényezőjét, az éjszakai munkavégzést se veszik komolyan. Tudomásunk szerint az EBK elkészített egy tervezetet, amit a „humán” apparátus titkosított, nyilván azért, mert valamilyen anti-humánus elemet véltek benne felfedezni. És persze nem arról van szó, hogy szőnyeg alá igyekeznek söpörni a problémát, hogy véletlenül se kelljen a munkavállalók helyzetét könnyítendő – és egészségét óvó – intézkedéseket foganatosítani.
A munkáltató képtelen ésszerű egyezségre jutni a minisztériummal, az NKH-val, illetve a Vasútegészségügyi Kht-val az időszakos és soron kívüli orvosi vizsgálatok tekintetében. A munkavállalókat emiatt érő kellemetlenségeket nem hajlandó mérsékelni, még annyiban sem, hogy a vizsgálatra való várakozási időt – ami alatt munkavégzés nem lehetséges –átlagkeresettel díjazza, legalább a munkahelyi balesetet szenvedett, és harminc napot meghaladó táppénzes állományt követő soron kívüli hatósági foglalkozás-egészségügyi vizsgálat esetében. Bár a helyzet az, hogy az időszakos vizsgálatoknál is ezt az eljárást kellene követni, hiszen a munkavállaló nem tehet arról, hogy a munkáltató kellő előre nem látása miatt felmerülő felesleges várakozás miatt kénytelen akár több tízezer forintos jövedelemveszteséget viselni. Ez épp úgy nem érdekli a humán apparátust, mint az, hogy a személyszállítás szüneteltetésére ítélt vasútvonalak mellett élő munkatársaink, tagjaink milyen plusz anyagi költséggel, és megnövekedett utazási idővel tudnak csak munkahelyükre eljutni. Így aztán ők és családtagjaik marha nagy hasznát veszik „arcképes igazolványuknak”.
December 22-én újabb kísérletre kerül sor, bár az eredmény nyilván előre borítékolható: mínusz három százalékos bérajánlat. A VDSzSz természetesen továbbra is fenntartja korábban tett bérkövetelését: alanyi jogon járó 7 százalékos személyi alapbérfejlesztés, kafetéria keretösszegének 365 ezerre forintra történő emelése, és a KSZ fix összegű juttatásainak ugyancsak 7 százalékos növelése.
