A kormány vasútpolitikai elképzeléseiről nehezen beszélt Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára a Vasúti Egyeztető Bizottság október 14-i ülésén. Mégpedig azért, mert - mint mondta - Szarvas Ferencnek, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójának dolga, hogy átalakításra vonatkozó javaslatait megtegye. Az államtitkár elvárása mindenesetre az, hogy a jelenlegi fő profilok – úgymint: személyszállítás, vontatás, pálya – megmaradnának, csak egyszerűsíteni kellene a cégcsoport struktúráját.
A MÁV-val szemben ugyanakkor nem elvárás többé, hogy az ingatlangazdálkodás terén komoly sikereket arasson, ami gyakorlatilag egyet jelent azzal, hogy nem kell eladnia ingatlanait.

Vagy legalábbis, nem a MÁV-nak kell ezt megtennie. Völner Pál szerint a vasútvállalatnak meg kellene állapodnia az Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel arról, mely ingatlanok szükségesek elsődlegesen a működéséhez, a többi hasznosításával azonban nem terhelnék a céget.

Az újranyíló mellékvonalakkal kapcsolatban az államtitkár leszögezte: bezárásuk nem lehet megoldás, mivel ettől úgysem szűnnének meg a MÁV problémái. Mint mondta: elkötelezettek amellett, hogy nem szedik fel a síneket, és nem szűkítik tovább a MÁV mozgásterét. Viszont hatékonyabb, utasbarát menetrendre van szükség, hiszen a szolgáltatást új járművek beszerzésével még jó ideig nem lehet magasabb szintre tornászni. Ugyanis nincs rá pénz.
Szakszervezetünk tárgyalódelegációja ugyanakkor figyelmeztette az államtitkárt arra, hogy az újonnan megnyitott mellékvonalak pályafelújítását nem lehet megspórolni, hiszen így is a legtöbb helyen 10-20-30 km/h átlagsebességgel döcögnek a Bz-k. Ezeken a vonalakon a sebesség 60-80 km/h-ra emelése épp ezért tűzoltómunka, amit még a menetrend átgyalulása előtt nagyon gyorsan meg kellene csinálni, ehhez nem is lenne szükség túl sok pénzre.
Völner Pál egyetértett velünk abban, hogy a pályákat fel kell újítani. A MÁV plusz 23 milliárd forrást kap, 15 milliárd forint értékben pedig kötvényt bocsát ki, ennek ellenére a 2011-re tervezett 3 százalékos hiánycél mellett nem ígérheti meg, hogy a jövő év első félévében minderre sorra kerül. Mint mondta: „addig próbáljuk meg a pénzbe nem kerülő utasbarát dolgokat kialakítani”.

A Volán és a Start összevonása „nem egyszerű történet”. Ahogy az elővárosi közösségi közlekedés átszervezése sem, aminek az lenne a célja, hogy az egységesített menetjegyeket mindhárom társaság kölcsönösen elfogadja, és keresztül-kasul lehessen utazni vele Budapesten, valamint az elővárosokban. A harmadik szereplő a BKV, utóbbi helyzetét azonban még nem tudták felmérni, az viszont már biztos, hogy a cég nélkül nem lehet komoly kijelentéseket tenni. A BKV egyszerűen kell hozzá.
Érdemi változásokra jövő év elejéig biztosan nem kell számítani, türelmet kért a szakszervezetektől ezekben a kérdésekben.

A vasútegészségügyet, az alkalmassági vizsgálatokat áttekintő napirendi pontnál hangsúlyoztuk, hogy a Vasútegészségügyi Kht. munkatársainak hozzáállása – két kivételtől eltekintve – előnyére változott az utóbbi időben. Külön kiemeltük az orvos-igazgató segítőkészségét az egyes ügyekben.
Leszögeztük, hogy a vasutasok közül sokan nem mernek orvoshoz fordulni a bajukkal attól való félelmükben, hogy az talál valamit, és időszakos orvosi vizsgálatra, vagy – 30 napon túli táppénz esetén – soron kívüli orvosi vizsgálatra kell menniük, ahol ezután alkalmatlan minősítést kapnak.
Hozzátettük, szerintünk szükségtelen minden egyes munkakörre külön-külön megvizsgálni a munkavállalókat, példaként említettük, hogy a légiközlekedésben dolgozók esetében alapvetően kétfajta orvosi vizsgálat létezik: egy az utazószemélyzet, egy másik pedig a földi személyzet részére.
Völner Pál munkacsoport létrehozását javasolta az orvosi vizsgálatok leegyszerűsítése érdekében, ami később egy jogszabályváltozásban öltene testet.
Mindenesetre, amíg az NKH új struktúrája nem alakul ki, - tehát az, hogy milyen tevékenységgel, milyen létszámmal dolgozik majd – , addig nem érdemes belevágni. Az orvosi vizsgálatok korábban vasúti belügy volt, ami hatósági ellenőrzés alá került, talán emiatt is lett a jogszabály túl szigorú.
A vasútegészségügyi alkalmassági vizsgálatról november 8-án 10 órakor lesz egyeztetés, ezen a Kht. és az NKH is részt vesz majd.

Pitiánernek minősítettük a vasúti menetkedvezmény körül időről-időre fellángoló vitát. Dr. Rácz Gábor a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részéről mindenesetre jelezte: amennyiben a Start vezetésében lenne, ő odaadná a menetkedvezményt a jelenleg is arcképes igazolvánnyal rendelkező cargós munkavállalóknak – nyugdíjba vonulásuk esetén.
Majd hozzátette: vannak dolgok, amik a minisztériumból elintézhetőek egy telefonnal. Ez azonban nem az. Hangsúlyozta, hogy a Start utasításait erőből nem lehet megváltoztatni, menedzsmenti jogokat nem vehet el a tulajdonos, de szívesen bekapcsolódnak az egyeztetésbe.
Abban maradtunk, hogy a VEB-ülés emlékeztetőjébe kerül, hogy a szakszervezetek szerint a cargós nyugdíjasokra is kiterjed a vasúti menetkedvezmény, ezzel kapcsolatban az érdekképviseletek állásfoglalást kérnek a Minisztériumtól. Ha az állásfoglalás szerint mégsem illeti meg a jelenleg is arcképes igazolvánnyal rendelkező cargós munkavállalókat nyugdíjas éveikben a menetkedvezmény, akkor a rendeletet módosítják.
Az NFM képviselői mindenesetre készek részt venni egy Startos VÉT-ülésen is, amire a tervek szerint rövidesen sor kerülhet.

Késik a képzési rendelet, főképp azért, mert az EU-irányelvek szerint független vasúti vizsgaközpontot kellene előbb létrehozni. Az előzetes tervek értelmében a BGOK kft-be szervezése, majd államosítása helyett leginkább a Közlekedéstudományi Intézet látszik alkalmasnak erre a feladatra. A vizsgaközpont április elsejével kezdené meg működését, a rendelet azonban még az idén megjelenik, amit a Minisztérium még a megjelenés előtt elküld a szakszervezetek részére véleményezésre.

A Rail Cargo Hungarianál (RCH) tervezett létszámleépítésekkel foglalkozó, általunk kezdeményezett napirendi pont tárgyalásán elmondtuk, hogy legalább két dolgot biztosan megszegett az ÖBB-konszern.

Egyrészt Friedrich Macher, az RCA Igazgatótanácsának elnöke azt ígérte, hogy a tárgyalások ideje alatt nem tesznek semmilyen bejelentést a létszámleépítéssel kapcsolatban.
Másrészt, az RCH jogszerűtlenül járt el, mivel a törvény értelmében a kollektív munkaügyi vita első hét napja során tartózkodni kell mindentől, ami az egyezetést veszélyezteti, ehhez képest a cég vezetése mégis bejelentette a létszámleépítést.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban is megerősítettük: számunkra elfogadhatatlan, hogy több száz család ellehetetlenüljön a leépítés miatt. Bejelentettük azt is, hogy amennyiben az RCH-val folytatott tárgyalások nem vezetnek eredményre, sztrájkot szervezünk, egészen egyszerűen azért, mert nincs más választásunk.

Mivel létrejötte esetén az ágazati Kollektív Szerződést a minisztériumnak kell kihirdetnie, szükségesnek ítéltük, hogy tájékoztassuk a VEB-ülés keretében az NFM illetékeseit az ágazati KSZ megkötésére irányuló terveinkről.