A megrendelõ egy rendkívül közismert és tõkeerõs cég - mindössze 3 millió forint törzstõkével rendelkezik, ismertsége a ciprusi partokon túl csak a Gépészet Zrt. illetékeséig terjed.

Ez mindenesetre nem zavarta a szerzõdõ felek egyikét sem, elõbbit érthetõ okokból nem, utóbbit pedig nyilván azért nem, mert meglengethetett egy dokumentumot, nem tudni kinek: lám-lám, kiléptünk a nemzetközi piacra.

A következõ lépés nyilvánvalóan egy ûrrakéta lesz. Ahhoz legalább nem kellenek kerekek, mint ahogyan a kocsikhoz sem sikerült a kerekeket rászerelni. A jónevû cég ugyanis közölte, hogy mindene van a pénzen kívül, így a felújított vagonokért nem tud fizetni a Gépészetnek.

Mindenesetre felajánlotta, hogy a már felújított, forgóváz nélküli vagonokat a MÁV-Gépészet Zrt. részére átadja: kezdjen vele, amit akar. Ezért gondoltunk arra, hogy legfõbb ideje a magyar ûrprogram beindításának.

Bár komikusan hangzik, ez az állapot egész egyszerûen tragikus. Nem volt elég a Debreceni Jármûjavító fiaskója, a MÁV Csoport egyik legnagyobb önálló cégének menedzsmentje elképesztõ amatõrizmusról, hozzánemértésrõl - magyarán: hülyeségrõl állított ki magáról bizonyítványt.

Gondoljuk, hogy a vasútátalakítási teamekben e gazdasági kiválóságok jelentõs szerepet kapnak.