Már megint lelassult az idő 2011. július 15-e előtt. Nehezebben teltek az órák a napok, mert az előttünk álló hétvégét, gyorsabban verő szívvel, remegő lábakkal és már nagyon vártuk.

Páran nem tudták kivárni a 15-ét és már 14-én elkezdték a "nulladik napot". Az előkészületek mellett, szalonnasütéssel, beszélgetéssel telt az este, majd hamarosan felkelt a nap, és érkeztek a résztvevők.

A közel 30 fős társaság hamar összeszokott, hiszen jó páran állandó résztvevői az ifjúsági rendezvényeknek, az új résztvevők - mint eddig mindig - ismét gyorsan beilleszkedtek. A rekkenő hőségben, a hatalmas bográcsban már rotyogott a babgulyás. Időközben elfoglaltuk hálóhelyeinket, majd a közösségi térre (jurta alá) visszatérve többszörösen is elfogyasztottuk a "velkám drinket".

Az ebéd utáni csendespihenő elmaradt, helyette inkább a kellemesebb fürdőzést, vízbe ugrást (kötélről v. stégről), vízibiciklizést, kenuzást, stb. választottuk. A kemping több csoportnak is szállást adott a hétvégére. A mentős csapattal is hamar megbarátkoztunk az ismerkedő pálinkák és egymás főztjének kóstolgatása közben. Barátságuk a későbbiekben nagyon hasznosnak bizonyult.

Jó hangulatban repült az idő, és szinte észre sem vettük, hogy lement a nap. A házi keverőpultot összeraktuk, a jurta alatt az általunk választott zeneszámok közepette óriási mulatság kezdődött. Volt az este minden: tánc, beszélgetés, kártya, éjszakai fürdőzés, hatalmas nevetések, esések, stb. Az utazás, a hőség és a vízben töltött órák miatt egy picit elfáradtunk. Hajnalban frissítő vihar kerekedett, aminek hatására jóleső, szinte hűvös reggelre ébredtünk. Az este és a hajnal nyomot hagyott az arcokon így már reggel elkezdtük a könnyfakasztó nevetéseket. Nem kellett sokat várni a "jó reggelt a pálinka" köszönésre sem, mit is tehettünk volna, hát töltöttünk…

A kávé és a reggeli után a vihar nyomait már alig lehetett érezni, a hőmérséklet rohamosan emelkedett. Nem volt választás: irány a víz! A vízben megjelentek különböző víziszörnyek, vízimentők (20literes félig teli kannával), sztárok, vízibicikli szerelők, műugrók, hosszútávúszók, talán a szélén még pár vízilóval is lehetett találkozni.

Később beneveztünk a rögtönzött kispályás focibajnokságra. A tét: sör. Nyertünk. Háromszor. Időnket és a hűsítőket különböző módon töltögettük, volt, aki a vízben dagonyázott, ugrált, úszott, de volt röplabda, tollas, ping-pong, bika, társasjáték, gravitációs-gép, állatsimogató, stb. Vidám idő- és italtöltés közben paprikáskrumpli rotyogott a tűzön, a nap tüzes korongja pedig lassan nyugovóra tért. Hivatásos DJ gondoskodott a zenéről, a jurta alatt a hangulat hamar elérte a tetőfokát, amit hajnalig meg is tartott.

Nem gondoltuk volna, mégis sikerült a tegnapi esténél is jobb bulit összehozni. Ismét tánc (asztalon, homokban, földön, vízen), beszélgetés, kártya, éjszakai fürdőzés, társasjáték, hatalmas nevetések, esések, stb.
Az utolsó létszámellenőrzésen kiderült, mindenki megvan, igaz kisebb sérülésekkel, de túltoltuk. Szerencsére, mentős barátaink gyorsan elláttak minden rászorulót, kit így, kit úgy…

Az ételek nagyon finomra sikerültek, köszönjük főszakácsunknak Gabinak, köszönet továbbá a főszervezőnek Bakternak, a tulajnak Pistának, és minden résztvevőnek, sofőrnek, segítőnek, hogy ilyen nagyszerű bulit sikerült a Holt Tisza partján és vízében megszervezni.

Büszkék vagyunk többek között azért is minden résztvevőre, mivel saját szabadidőből és saját pénzből vettünk részt ezen a (nem első és nem utolsó) rendezvényen.

Összegezve ismét felejthetetlen hétvégén vagyunk túl, a képek, videók láttán szélesen mosolygunk, és az öröm, a barátság könnyeket csal szemünk sarkába.

Megígérjük, folytatjuk…