A damaszkuszi út vége
Jóságos és megértő lett Andó Gergely az általa meghurcolt vezető jegyvizsgáló irányába. Andó talán a damaszkuszi út végére ért, ez azonban átmeneti vaksággal jár - ezután lett Saulból is Szent Pál. Talán épp átmeneti látószervi fogyatékossága miatt kerülte el figyelmét korábban, hogy úgy jelentette fel tagtársnőnket, hogy közben ő nem is azon a vonaton tartózkodott. Munkáltatóhoz írott levelét megkaptuk, most mellékeljük.
"Kedves Tünde!Természetesen megvan a 6049249540-es menetjegy és az E5153759-es számú jegypapírra 2011.12.22-én 10:31-kor nyomtatott pótdíj/nyugta is (138621564 363 862014 004472 5153759), és igazából nem is volna ellenemre, hogy a nagyszájú VDSZSZ szarvát kissé megtörjétek, amiért teljes erőbedobással kiállt egy szakmai hibát vétő (védett munkajogi státuszú) munkavállaló mellett. Ám ahogy oly sokszor, ez esetben is kiderült, a fejétől bűzlik a hal, így semmiképp sem akarom, hogy a munkáját amúgy tisztességesen és EMBERSÉGESEN végző végrehajtó rabszolga legyen keresztre feszítve, miközben a felette álló, a szabályozási fércmunkát előkészítők, jóváhagyó, kiadó,
oktatók, parancskönyvbe behelyezők SEMMILYEN munkáltatói retorzióban nem részesülnek. Önök is tudják, én is tudom, kiknek a neve szerepel a
félresikerült szabályozáson, biztos vagyok abban, egyiküket sem kérdezték meg arról, hogy ezt hogy sikerült összehozni, és Tóth Erika szabályozási főfelelős sem süllyedt el szégyenében, a felette állókról nem is szólva.
Így köszönöm a lehetőséget, de ahhoz, hogy csak a kalauz néni legyen
meghurcolva erkölcsi okokból nem asszisztálok. Még ha ez a családom 500 forintjába is kerül...
Üdv,
Gergő"
