Start: ígéretekkel már tele a padlás
Még a március 21-i Startos rendkívüli VÉT-ülésen vetettük fel a saját gépkocsival történő munkábajárás költségtérítésének felülvizsgálatát, ennek érdekében egy bizottság is alakult. Az első konzultatív ülésre számtalan, munkáltató részéről történt időpontlemondást követően végülis április 25-én került sor. Bár, ezt nehéz hivatalos találkozóként értelmezni.
A munkáltató részéről megjelent négy főből senki nem volt képes érdemi nyilatkozatot tenni. A MÁV Start ezzel a magatartásával megsértette az Mt. 15 B paragrafusában foglaltakat, mely elég szájbarágósan írja elő, hogy a munkáltatót az ilyen jellegű megbeszéléseken kiknek kell képviselni. A munkáltató ismét bizonyságot tett arról - mint arról többször elmélkedtünk - hogy aki nem tartozik „brahmanák” kasztjába, azok nyilván csak páriák lehetnek - ezért nekik minden úgy jó, ahogy a gazda odalöki eléjük. Így nem voltak képesek intézkedni a járatritkítások okán szükségessé váló autóbusszal való közlekedés 100 százalékban való megtérítéséről, és természetesen, a már hetek óta valamelyik íróasztal mélyén hempergő személygépkocsival történő munkába járás költségtérítésének rendezéséről sem. A Pécsi SZSZK területén több tucatnyi tagtársunk nem kapja meg jogos járandóságát, és kénytelen a havi bérnek nevezett alamizsnájából megoldani munkába járását. Hacsak nem vágyik arra, hogy órákat töltsön hiábavaló várakozással családjától távol valamelyik vasútállomáson vagy buszmegállóban. Ahol, ha megunta az olvasgatást gyönyörködhet a Hold pazar fényében, a csodálatos hajnalban, vagy épp felhők vonulásában. Satöbbi.
Azt gondoljuk, ezt az embertelenséget egészen egyszerűen lehetetlen vállalni, és épp ezért tűrhetetlen a pécsi SZSZK-vezető, az SZSZK humánpartnere, és nem utolsósorban a MÁV Start menedzsmentjének ez ügyben követett eljárása.
Érdekes módon, azért képesek jajongani, hogy miért nincs a Könyves Kálmán körúti bérleményben orvosi rendelő, vagy esetleg az alkotás beteljesedését segítő zenélő kút. Megfeledkeznek arról - de nagyon -, hogy az általuk oly mélyen lenézett munkatársak nélkül nem tudnák bizonyítani kiváló képességeiket nap mint nap. Mind a kilencszázan.
Kérésünkre szünet következett, ezalatt pedig heves telefonálások kezdődtek, majd a hírnök visszatért, és végül abban maradtunk, hogy a járatritkítással sújtott vonalakról történő munkábajárás – és hazajutás – ügyének rendezéséhez egy 2009-es megállapodást kell leporolni, és némiképp aktualizálni – ebben az évben volt ugyanis a mellékvonalak
bezárása napirenden.
A tervezetet még a tárgyalás napján megkapjuk a munkáltatótól, legalábbis, a Start ezt üzente. Ugyancsak április 25-én várunk választ a 28 forintos gépkocsi-költségtérítés elbírálásának visszásságaival kapcsolatban: a szabályozást ugyanis szükséges végérvényesen gatyába rázni, mivel a kialakult gyakorlat szerint általában csak azok a vasutasok nem részesülnek belőle, akik a legjobban rászorulnának. A 9 forintos költségtérítés kérdését egy kormányrendelet szabályozza, annak érdekében azonban, hogy a céljának megfelelően működhessen, szükséges a Kollektív Szerződés erre vonatkozó pontjának módosítása is, amire rövidesen sor kerül. (A Start által ígért anyagok cikkünk megjelenéséig még nem érkeztek meg.)
