Start: nagy a papírhiány
Megtörténhet, hogy például egy több évtizede vezető jegyvizsgálóként dolgozó vasutasról kiderül, hogy nincs képesítése? Simán. Erről is szó volt a június 12-i Startos VÉT-ülésen.
A június 12-i Startos VÉT-ülésen a napirend előtti pontok között szóltunk többek között arról, hogy komoly biztonsági kockázatot jelent, ha a vezető jegyvizsgálók civilben teljesítenek szolgálatot: a mozdonyvezető képtelen megállapítani, vajon utas integet-e a vonat végén, vagy a vezető jegyvizsgáló adja a jelzést az indulásra. És ez csak egy a lehetséges gondok közül. Egyes szolgálati helyeken ennek reális veszélye van, mivel elfogyott az egyenruha. Eközben egyes túlbuzgó központok lázasan ellenőrzik a vezető jegyvizsgálók egyenruháját. Javasoltuk, hogy a Start először is biztosítson forma- illetve egyenruhát a dolgozóinak, másrészt, amíg ez meg nem történik, elnézőbben hajtsák végre az ellenőrzéseket.Egy törvényjavaslat értelmében a köztulajdonban álló gazdasági társaságoknál lehetőség van "a rövidebb munkaidő alkalmazásának fenntartására". Ezt a VÉT-ülésen is napirendre vettük, hogy minél több Startos munkakör esetében megőrizzük a napi munkaidő jelenlegi szintjét. A munkáltató még várna az egyeztetéssel, mert szerintük az utolsó pillanatban is módosíthatják a javaslatot. Másrészt a Start képviselője meglepődne, ha nem lenne tulajdonosi elvárás, hogy a napi munkaidő 8 óra legyen. Végül abban maradtunk, hogy a törvényjavaslat elfogadását követően térünk vissza minderre.
A Start „Nagy Papírgyűjtési” akciója volt a következő, általunk kezdeményezett napirendi pont. Ahogy erről a legutóbbi Startos VÉT-ülésen is szó volt, gond van.
Megtörténhet ugyanis, hogy például egy több évtizede vezető jegyvizsgálóként dolgozó vasutasról kiderül, hogy nincs képesítése. Az "öreg motorosok" többsége ugyanis nem tudja igazolni, hogy elvégezte a számára előírt vasútszakmai tanfolyamot, és sikeres vizsgát is tett a végén. Az ok prózai: a MÁV a szocializmusban sok esetben nem adott erről semmilyen papírt, vagy igazolást.
Korábban az ún. szolgálati táblákon rögzítette a MÁV a tanulmányokkal kapcsolatos adatokat, ezeket azonban 2007 óta nem kötelező vezetni. A régi dokumentumok többsége viszont valamelyik irattárban kallódik, és minimum háromszor elázott csőtörés miatt. (A vasút épp Ferencvárosban alakítja ki új irattárát, ide kerülnének a leginkább veszélyben lévő iratok, elsőként például a Kerepesi úti Budapesti Igazgatóság épületében felgyülemlett papírhegyeket evakuálnák Fradiba.) A vasutas meg nem kapott semmit, mondván, minek az neki, úgyis csak elhagyná. A kérdés most az, hogy elfajulhat-e a dolog odáig, hogy megkérdőjeleződjön a foglalkoztatás jogossága?
Mindez csak azért került most elő problémaként, mert egy előírás miatt a vasutasoknak a munkavégzésre jogosító tanúsítványuk megszerzéséhez az eredeti, végzettségüket igazoló dokumentumaikat is mellékelni kell a vizsgáztatást felügyelő Nemzeti Közlekedési Hatóság részére. Voltak olyanok, akik vették a fáradtságot, és felkeresték a Baross Gábor Oktatási Központot, hogy igazolást kérjenek korábbi, sikeresen letett vizsgáikról. Ezért azonban a BGOK ötezer forintot kérne tőlük. Mégpedig vizsgánként.
A vasutas mellett azonban a vasúttársaság is könnyen szívóágra kerülhet, mivel nehéz lesz elmagyarázni, milyen alapon hagyta, hogy valaki hosszú éveken át egy adott munkakörben dolgozzon, ha égen-földön semmi nyoma annak, hogy a melós a szükséges képesítést megszerezte. A MÁV-nál és leányvállalatainál ugyan működik az SAP-rendszer, ennek feltöltésekor azonban egyes modulok elsőbbséget élveztek - a végzettséggel kapcsolatos információk tipikusan nem ebbe a kategóriába tartoztak.
A MÁV most abban reménykedhet, hogy a jelenség nem ölt tömeges méreteket, ez azonban kevéssé fogja vigasztalni azokat a vasutasokat, akik akár több évtizedes munkaviszonyt követően, újfelvételesek módjára kénytelenek lesznek levizsgázni.
A munkáltató megpróbál valami megoldást találni az írásos dokumentummal nem rendelkező vasutasok képesítésének igazolására, ehhez a Hatóság segítségét is kéri.
Ehhez fontos tudni, hogy a munkavállalók közül hány ember érintett ebben.
Az azonban elfogadhatatlan, hogy olyan fenyegető hangvételű leveleket küldözgessenek a munkáltatói jogkörgyakorlók a munkavállalók részére, amiben mindenféle retorzióval fenyegetik őket – a többi közt például azzal, hogy igazoló dokumentum híján új vizsgára kötelezik őket.
Elmondtuk: Nagyon sok munkavállaló önhibáján kívül nem rendelkezik ezekkel a végzettséget igazoló papírokkal, épp ezért felszólítottuk a Startot, hogy ne lépjenek fel velük szemben fenyegetően.
A munkábajárás költségtérítése körüli helyzet tarthatatlan – ehhez nem is fér kétség. Egyes területeken csak azok a munkavállalók nem részesülnek ebben, akik esetében ez a leginkább indokolt lenne. A legutóbbi Startos VÉT-ülésen abban maradtunk, hogy a munkavállalók a munkáltató által szervezett fórumon döntsék el a helyi tömegközlekedési lehetőségek figyelembevételével, hogy kik legyenek jogosultakat a költségtérítésre, és kik nem.
Az egyik személyszállítási központ nagyon „frappánsan” megoldotta a kérdést: bár megszervezte a találkozót, ez azonban dolgozói fórumnak kevéssé tekinthető, mivel mintegy tucatnyian voltak csak jelen. Ez nem csak a munkavállalók létszámához képest elenyésző, hanem a vitás ügyek számát tekintve is. Az erről készült jegyzőkönyvből pedig egyedül az olvasható ki, hogy a helyi jogkörgyakorló hibájából az ülésen csak azzal nem foglalkoztak, amivel kellett volna. A munkáltató megígérte, hogy a következő VÉT-ülésre új javaslattal áll elő.
A VÉT-ülés Ungvári Csaba vezérigazgató bemutatkozójával kezdődött, kattints ide, ha el szeretnéd olvasni.
