A láthatatlan beton megérkezett
Úgy tűnik, Losonczi Áronnak követői akadtak a MÁV-nál. A szolnoki születésű mérnök még 2004-ben rukkolt elő az átlátszó betonnal, amit üvegből és cementből kevernek ki, találmányával akkor még a Time magazin is foglalkozott.
Mivel az optikai üvegszálak gyakorlatilag veszteség nélkül eresztik át a fényt, a fal akár húsz méter vastagságú is lehet. Most viszont úgy tűnik, hogy a MÁV továbbgondolta az ötletet, és megalkotta a láthatatlan betont. Ennek sajátossága, hogy pont úgy néz ki minden, mintha nem is lenne ott semmi beton. A Pályavasút a találmányt először Budapest-Szob viszonylatban ún. életvédelmi kerítésként próbálta ki - jellemzően megállóhelyek, állomások területén.
Már az első tesztek is biztatóak voltak, hiszen szinte tökéletes eredmény született: a láthatatlan betonból épített kerítések csupán 10 százaléka volt látható. Szerencsére, a fejlesztők nem érték be ennyivel, és Budapest-Miskolc között megalkották a tökélyt: a kerítésből semmi nem látszik.
Ugyanakkor gyanítható, hogy kissé túllőttek a célon, mivel a kerítést nem csak látni, de tapintani sem lehet, ráadásul akadálytalanul át is lehet menni rajta. Éppen ez a gond: valójában olyan, mintha egyáltalán nem is lenne ott. A Pályavasút illetékesét ez a körülmény nem nagyon zavarta meg, gond nélkül átvette a láthatatlan kerítéseket.
A Nobel-díj azonban egyelőre elmarad, a MÁV ugyanis büntető-feljelentést tett az ügyben. Szerencsére, változik a világ. Nincs kétségünk afelől, hogy a "fejlesztők" és az átvevők már nem sokáig boldogítják tudásukkal és újításaikkal a vasúttársaságot.
