Ledőlt a fal a munka ünnepén!
A Fiatalok Ligája rövid performanszában ledöntötte azt a falat, amely a munkáltatók, a kormány, és a munkavállalók között van, és megakadályozza a párbeszédet. A ledöntött fal köveiből hidat építettek, amelyen átkeltek a munkaadókhoz és a kormányhoz, és egy asztalhoz ülve megkezdték a szociális párbeszédet.
Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke 2014. május elsején beszélt a sajtó képviselői előtt a konföderáció előtt álló tervekről, feladatokról. Mint mondta, a kormány a válságból való kilábalás igényével érvelt, amikor az új, jelenleg "súlyos hátrányokat okozó" Munka törvénykönyvét elfogadta, illetve amikor a sztrájktörvényt módosította a parlament, és "kvázi elvették a sztrájk jogát a magyar munkavállalóktól".
Mostanra a kormány is azt vallja, hogy az ország kilábalt a válságból, és beindult a növekedés, így a LIGA elnöke szerint "ezt a két törvényt ezért vissza kell állítani", és a többi, különféle szolgálati jogviszonyt szabályozó törvényt is.
A LIGA Szakszervezetek szövetsége stratégiai tervben foglalja össze a régi-új Orbán-kormánnyal szembeni elvárásait és tárgyalásokat kezdeményez a kabinettel a szociális partnerek megerősítése érdekében – jelentette be Gaskó István, a szakszervezeti szövetség elnöke a LIGA május elsejei rendezvényén.
Gaskó István szerint Magyarországon az utóbbi években, sőt az utóbbi két és fél évtizedben nem létezett hatékony érdekegyeztetési rendszer, nem voltak olyan felkészült és erős szociális partnerek, amelyek képesek lettek volna egyenlő partnerként kiállni tárgyalni a kormányzattal. Május elsejei rendezvényüket ezért "Utat a szakszervezetnek!" mottóval tartották.
A LIGA elnöke úgy vélekedett, hogy az eddigi kormányzati intézkedésekkel szemben - amelyek gyengíteni igyekeztek a civileket, a szakszervezeteket és a munkáltatókat is - minden eszközt biztosítani kell a szociális partnerek megerősödéséhez.
Elvették a sztrájkjogot
A szakszervezeti szövetség elsősorban a Munka törvénykönyvének és a sztrájktörvénynek a módosítását szeretné elérni, visszaállítani az eredeti állapotot – mondta Gaskó István. Kifejtette: a kormány a válságból való kilábalás igényével érvelt, amikor az új, jelenleg "súlyos hátrányokat okozó" Munka törvénykönyvét elfogadta, illetve amikor a sztrájktörvényt módosította a parlament, és "kvázi elvették a sztrájk jogát a magyar munkavállalóktól".
Mostanra a kormány is azt vallja, hogy az ország kilábalt a válságból, és beindult a növekedés, így a LIGA elnöke szerint "ezt a két törvényt ezért vissza kell állítani", és a többi, különféle szolgálati jogviszonyt szabályozó törvényt is.
Ezután a jövedelmi viszonyokról, valamint az adó- és szociális ellátórendszerről is tárgyalni kell, mert bár a munkanélküliség csökkent, de a munkát keresőknek biztosított három hónap kevés, ezt hosszabbítani kell – hangsúlyozta Gaskó István, hozzátéve, hogy nagyvonalúbb szociális ellátórendszerre van szükség.
Utat a szakszervezetnek!
Szólt arról is, hogy csütörtökön, Magyarországnak az Európai Unióba való belépése 10. évfordulóján többen kételkednek abban, hogy a tagság jó-e a magyar társadalomnak, gazdaságnak, de a LIGA EU-párti, és azt szeretné, ha az európai uniós alapértékek Magyarországon is megmutatkoznának, és ezek előnyeit élvezni lehetne.
A LIGA rendezvényén a szakszervezet ifjúsági szervezete, a Fiatalok Ligája rövid performanszában ledöntötte azt a falat, amely a munkáltatók, a kormány, és a munkavállalók között van, és megakadályozza a párbeszédet. Többek között progresszív adózást, a jövedelemcsökkentés megszüntetését, ifjúsági garanciát, adómentes diákhitelt, élhető életpályamodellt követeltek, és azt, hogy engedjenek utat a szakszervezeteknek, hogy ők is egyenlő partnerként tárgyalhassanak a munkáltatókkal és a kormánnyal. A ledöntött fal köveiből hidat építettek, amelyen átkeltek a munkaadókhoz és a kormányhoz, és egy asztalhoz ülve megkezdték a szociális párbeszédet.
A májusi munkaszüneti napon a Beatrice által is megénekelt 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás elvének bevezetéséért vívott küzdelmet ünneplik világszerte. A szervezett munkások – azaz a későbbi szakszervezetek – első sikeres megmozdulása 1857-ben, Ausztráliában volt: a melbourne-i építőmunkások sztrájkkal kiharcolták a nyolcórás munkaidőt.
Csaknem harminc évvel később, 1886. május 1-jén a chicagói munkások szakszervezetei sztrájkba kezdtek – szintén a nyolcórás munkaidőért. A május 4-ei tüntetésen anarchisták egy bombát dobtak a rendőrök közé, akik közül heten haltak meg, és négy munkás is életét vesztette. A merénylet miatt nyolc embert állítottak bíróság elé, többüket életfogytig tartó börtönre, illetve halálra ítélték.
Ennek emlékére döntött úgy a II. Internacionálé (a munkásság szervezeteinek nemzetközi egyesülése) Párizsban, hogy 1890. május 1-jén – a chicagói események négyéves évfordulóján – a szakszervezetek együtt vonulnak fel, követelve a 8 órás munkaidőt.
A LIGA Szakszervezetek annál a május elseje emlékkőnél tartott ma megemlékezést a munka ünnepéről, amelyet a magyarországi szakszervezetek az 1890-es első városligeti szakszervezeti felvonulás emlékére emeltek, annak 100 éves évfordulójára.
(MTI, index, vdszsz)
