A munkáltatók kötelezettséget vállalnak arra, hogy azon munkavállalók esetében, akik nem kötöttek egyéni megállapodást a munkáltatójukkal a követelésük rendezése kapcsán, a munkáltatók visszamenőleges újraszámfejtést készítenek és az ezáltal megállapított bérkülönbözetet 2016. december 31-ig fizetik ki.

Azon munkavállalók, akik egyéni megállapodást kötöttek a munkáltatójukkal az e jogcímen fennálló követelésük rendezése kapcsán jogosultak kezdeményezni a megkötött megállapodásuk hatályon kívül helyezését és kérhetik az újraszámfejtést.
Ezáltal jogosulttá válnak az újraszámfejtés által megállapított további bérkülönbözetre, de az esetleges munkáltatói túlfizetés összegét pedig visszafizetik 60 napon belül.

A VDSzSz Szolidaritás által jogerősen megnyert per következtében a visszamenőleges kifizetés megbízható forrásunk szerint 5 milliárd forint körüli összeget jelent, és mintegy 10 ezer vasutast érint.

A kollektív szerződések módosítására irányuló tárgyalások március 30-án folytatódnak. Természetesen, amennyiben a készenléti jellegű munkakörökkel kapcsolatban a jövőt illetően bárminemű megállapodás születik, annak aláírása előtt szakszervezetünk, a VDSzSz Szolidaritás érintett tagjaink véleményét széleskörűen kikéri - ez az időpont azonban a március 22-i VÉT-ülésen történtek ismeretében még elég távolinak tűnik. 

A március 25-i egyezségre azután került sor, hogy - a pertársaság alapítását megelőzően - a VDSzSz Szolidaritás Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója részére elküldött per előtti felhívásában a munkáltató hivatalos álláspontját három fontos kérdésben kérte ki. Jeleztük: kedvezőtlen válasz esetén a VDSzSz Szolidaritás valamennyi minket meghatalmazott/meghatalmazó munkavállaló nevében és képviseletében rövid időn belül megindítja a jogi eljárásokat!

Bárány Balázs, a VDSzSz Szolidaritás alelnöke fenti videónkban többek között elmondta: Úgy véljük, ezt az eredményt kizárólag azért tudtuk elérni, mert tagjaink sokasága képes volt ellenállni, és élt a jogával! Így például azzal, hogy a napokban több vezető jegyvizsgáló nem hajtotta végre a munkáltató utasítását, és nem lépett szolgálatba azért, mert kérésük ellenére a munkáltató nem volt hajlandó elrendelni a szombati napra vonatkozó rendkívüli munkavégzést! Van értelme kiállni önmagunkért, van értelme megkövetelni a jogainkat, mert megvan az eredménye!

A VDSzSz Szolidaritás elnöke arról is tárgyalt a munkáltatóval, hogy március 30-án folytatódnak a kollektív szerződések módosítására irányuló tárgyalások – ez rendezi majd a jövőt ebben az ügyben.
Addigis nyomatékkal hívjuk fel a figyelmeteket: a munkáltató a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak esetében nem válogathat tetszés szerint annak megfelelően, hogy a szombatot vagy a vasárnapot tekinti-e rendkívüli munkavégzésnek. Nincs választása: ha egymást követő szombaton és vasárnap munkavégzés van elrendelve a munkavállaló számára, úgy a szombat a törvény erejénél fogva rendkívüli munkavégzésnek minősül!

Ezúton szeretnénk kifejezni elismerésünket azon tagjaik, kollégáink számára, akik - a VDSzSz Szolidaritás szavára hallgatva - mérlegeltek, majd ezt követően vették a bátorságot, és megtagadták az egyéni megállapodás aláírását! Köszönjük két tagtársunk - Kurunczi Imre és László Gábor - bátor kiállását: a VDSzSz Szolidaritás mindkettejüket képviselte/képviseli, Imre pere február 25-én ért jogerősen véget!

Fontos előzmény: 

Az új Munka törvénykönyve 2012. július elseje óta méltatlan helyzet elé állította a vasutasokat. Elsősorban a munkaidő ellentételezés nélküli megemelése és a munkaközi szünet munkaidőből való kivétele miatt. Emiatt szakszervezetünk - lehetőségeihez mérten - igyekezett könnyíteni tagjaink többletterheit.

Így elértük, hogy a korábbiakhoz képest több munkakör legyen készenléti jellegű. Ezen törekvéseink megvalósítása során azonban többször magunkra maradtunk, különösen a helyi függelékek tárgyalásai alkalmával. (Így fordulhatott elő, hogy még mindig maradtak olyan szolgálati helyek, ahol ezt sajnos nem tudtuk elérni.)

Az Mt. hétvégi munkáltatást szabályozó kedvező rendelkezéseit a gyakorlattal összevetve meglepve tapasztaltuk, hogy a munkáltatók a munkavállalók számára kedvező paragrafusokat "elfelejtette" alkalmazni. Erre nyomban felhívtuk a munkáltatók figyelmét, mivel azonban ez süket fülekre talált, két bátor, önmaguk és mások igazáért kiállni képes és kész tagtársunkat - Kurunczi Imre és László Gábor - képviselve a bírósághoz fordultunk.

Ennek eredményeként született meg a jogerős ítélet február 25-én, és állt elő az ismert helyzet.

És akkor a határidők:

 A VDSzSz Szolidaritás több mint két éve kezdeményezett tárgyalásokat a munkáltatóval, majd ezt követően az általa indított bírósági eljárásban jogerősen pert nyert: ennek értelmében összességében több milliárd forint túlórapótlékot kellene az új Munka törvénykönyve hatályba lépésétől – 2012. július 1-től – számítottan visszamenőlegesen kifizetnie a MÁV-Csoportnak a tízezer érintett munkavállaló számára!

Március 25-én egyezség jött létre a munkáltatóval: Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója vállalta, hogy a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott vasutasok részére a három éves elévülési határidőig visszamenőlegesen az év végéig átutalják az eddig kifizetetlen, elmaradt munkabéreket. (Értelemszerű számunkra, hogy az újraszámfejtés során a késedelmi kamatokkal is számolni fognak!) Ezt megelőzően június 30-ig részletes elszámolást adnak át az érintettek részére. Az ennek összegével egyetértő munkavállalók további vita nélkül megkapják járandóságukat. Az elszámolás helyes voltát vitatók számára lehetőség van a korrekcióra.

A munkáltató az utóbbi hetekben a munkavállalók többsége számára az őket megillető járandóságnál – álláspontunk szerint – jóval kisebb összeget tartalmazó átalány-megállapodásokat kínált fel. Azok, akik ezt aláírták, április végéig állhatnak el az elhíresült megállapodásban foglaltaktól. Ez esetben részükre június végéig ugyanúgy részletes elszámolást készít a munkáltató, majd legkésőbb december 31-ig kifizeti az őket megillető, elmaradt túlórapótlékot. (Amennyiben elállnak a megállapodástól, majd a tételes elszámolás során kiderül, hogy a részükre járó tényleges összeg kevesebb a megállapodásban feltüntetett összegnél, úgy a különbözetet vissza kell fizetniük.)

Ismeretes: A Szegedi Törvényszék 2016. február 25-én jogerős döntésével helybenhagyta a Szegedi Munkaügyi Bíróság 2015. október 20-án hozott, elsőfokú ítéletét. Ezért abban az esetben, ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott vasutasokat (például jegyvizsgálókat, vezető jegyvizsgálókat, forgalmi szolgálattevőket, személypénztárosokat, váltókezelőket, stb.) vasárnap rendes munkaidőre osztják be, az ezt közvetlenül megelőző szombati munkanapjukat nem rendes munkaidőként, hanem túlóraként (rendkívüli munkavégzésként) kell elszámolni.

A munkáltatóknak a jogerős bírósági ítélet a jövőre nézve sem adhat lehetőséget az eddigi jogsértő gyakorlat folytatására. Így a törvényi kötelezést teljeskörűen kielégítő módon kell vezényelni a munkavállalókat a jövőben, és kifizetni a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott munkabért.

Bővebben a jövőről:

A kiadott utasítások értelmében munkáltató a jogot egyelőre még rendeltetés-ellenesen alkalmazza: a vasutasok méltányos érdekeit figyelmen kívül hagyva ugyanis kiötlötte, hogy a szombaton és vasárnap elrendelt munkaidők közül a számára kedvezőbbet (tehát a rövidebbet) jelöli ki rendkívüli munkavégzésként.
Álláspontunk szerint erre az Mt. nem ad a munkáltató számára lehetőséget, ugyanis semmi olyan tény, körülmény nem merül fel, ami a vasárnapi munkavégzést már a munkaidő-beosztás készítésekor rendkívülivé tehetné. Kivéve, ha egyébként is a beosztást a havi órakeret túllépésével kell elkészíteni. Ez esetben viszont nincs lehetőség jogi csűrés-csavarásra, hiszen ennek automatikusan  meg kell jelennie az érintett munkavállaló vezénylésében. Ezt írja ugyanis az említett utasítás:

A szombati és vasárnapi munkavégzés esetében a rendkívüli munkavégzést úgy kell elrendelni, hogy abból a kisebb óraszámú rész kerüljön rendkívüli munkavégzésként kijelölésre és elrendelésre. (Pl.: a munkaidő-beosztás készítése során a munkavállaló szombat 20:00 órától vasárnap 06:00 óráig kerül beosztásra. Ez esetben a szombati nap 20:00 és 24:00 óra közötti szolgálatrészét kell rendkívüli munkavégzésként elrendelni és elszámolni, a munkavállalót erről kell értesíteni, míg a vasárnap 00:00 óra és 06:00 óra közötti rész nem minősül rendkívüli munkavégzésnek Abban az esetben, ha a munkavállaló ezt megelőzően péntekről szombatra átnyúlóan szombat reggel 3 óráig is dolgozott, akkor a szombati munkaórák összeadódnak, ezért ebben az esetben a vasárnapi 6 órára rendelünk rendkívüli munkát).

 

Erre a munkavállalók számára kedvezőtlen fordulatra felhívtuk a munkáltató figyelmét, kérve, hogy ennek megfelelően módosítsák a vezérigazgatói utasítást. Egyben ismételten jeleztük, hogy - álláspontunk szerint - az Mt. 140. § alapján a készenléti jellegű és többműszakos munkakörökben foglalkoztatott vasutasok vasárnap rendkívüli munkaidőben látják el feladataikat, így őket a vasárnapi pótlék is megilleti.

Mt. 140. § (1) Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár, (...)
b) a rendkívüli munkaidőre
ba) a 101. § (1) bekezdés d), e) vagy i) pontjában meghatározott munkavállalónak

(Megjegyzés: a ba) pontban szereplő d) a több műszakos tevékenységet végző munkavállalókat jelöli, az e) pedig a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozik. Az i) a kiskereskedelemben dolgozókra vonatkozik, tagjainkat nem érinti.)

Felhívjuk figyelmeteket, hogy az Mt. 101. § (3) bekezdése alapján elrendelt rendkívüli munkavégzés a túlórakeret részét képezi, ami a kollektív szerződések értelmében évi maximum 300 óra, ez nem léphető túl (baleset, elemi csapás, stb. kivételével).

Mt. 101. §
(3) Ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem osztható be.

A munkáltató a VDSzSz Szolidaritás által jogerősen megnyert próbaperben született ítélet értelmében – az Mt. 101. § (3) alapján – nem oszthatja be RENDES MUNKAIDŐBEN a készenléti jellegű munkakört betöltő munkavállalókat szombatra, amennyiben az azt követő vasárnap rendes munkaidőben vannak beosztva. Ugyanez fordítva is igaz: amennyiben a szombati munkavégzésre rendes munkaidőben kerül sor, úgy a szombatot közvetlenül követő vasárnapi munkavégzésre csak rendkívüli munkaidőben szabad a munkavállalókat beosztani.

A munkáltató jelezte, hogy márciusban a készenléti jellegű munkakörökben foglalkoztatottak esetében az 101. § (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el, tehát aki vasárnap rendes munkaidőre volt beosztva, és az ezt közvetlenül megelőző szombaton munkát végzett, úgy részére az érintett szombati napokra rendkívüli munkavégzést számol el a munkáltató. 

Tartozz közénk, erősíts minket: lépj be Te is a VDSzSz Szolidaritásba! A belépéshez keresd területi irodáinkat, a Tagdíjlevonási nyilatkozatot itt találod. A jövőbeli, többek között a vezénylést érintő fejleményekről honlapunkon – www.vdszsz.hu – tájékoztatást adunk! 

Szeretnél elsőkézből értesülni a legfrissebb hírekről? Csatlakozz a VDSzSz Szolidaritás facebook-oldalához!