Készenléti és NEM készenléti jellegű munkakörök: Hogyan tovább?
Ebből a cikkből megtudhatod, mi mivel függ össze és miért!
Kezdjük egy rövid áttekintéssel. Az új Munka törvénykönyve 2012. július elseje óta – elsősorban a köztulajdonban lévő gazdasági társaságokra vonatkozó, eltérést nem engedő szabályok beemelésével – méltatlan helyzet elé állította a vasutasokat a munkaidő ellentételezés nélküli megemelése és a munkaközi szünet munkaidőből való kivétele miatt, ami azóta is orvoslásra vár.
Vegyük például az említett munkaközi szünet kérdését: egyelőre megszűnt az a korábbi lehetőség, hogy a KSZ-ben a munkaidő részévé lehessen nyilvánítani. Ez a tiltás azonban teljesen figyelmen kívül hagyta a vasúti közlekedés sajátosságait, azaz általában a munkaidő, a vasútüzemi technológiák miatti megszakíthatatlan voltát, továbbá a vasútbiztonság kérdését. Ezért kerültek a KSZ-ekbe azok a speciális szabályok, melyek ugyan a munkavállalók számára bizonyos ellentételezést nyújtottak, ám egyúttal a munkaközi szünet intézményének jelen törvényi szabályozás szerinti alkalmazhatóságát - kivéve a készenléti jellegű munkakörökben - a vasútnál alapvetően megkérdőjelezték. (Ilyen szabály többek között az, hogy egyes munkakörökben – 12 órás szolgálat alatt – a munkaközi szünet mindössze 20 perc, ami egyúttal kiadottnak is tekinthető (!) azzal, hogy a munkavállalót 700 Ft átalány-díjazás illeti meg).
Az említett hátrányos változás miatt szakszervezetünk, a VDSzSz Szolidaritás - lehetőségeihez mérten - igyekezett könnyíteni tagjai többletterheit, és továbbra is biztosítani a jogszerű munkáltatás fenntartását.
Így elértük, hogy a korábbi időszakhoz képest több munkakör lett készenléti jellegű. Ezen törekvéseink megvalósítása során azonban a munkavállalói oldalon többször magunkra maradtunk, különösen a helyi függelékek tárgyalásai alkalmával. (Így fordulhatott elő, hogy még mindig maradtak olyan szolgálati helyek, ahol gyakorlatilag a munkaközi szünetek kiadásának gyakorlata sem a vasutas, sem a vasút érdekeit nem szolgálja.)
Az új Mt. hétvégi munkáltatást szabályozó kedvező rendelkezéseinek valamint a kollektív szerződések szabályainak alkalmazását vizsgálva meglepve tapasztaltuk, hogy a munkáltatók a munkavállalók számára kedvező paragrafusokat a munka díjazása során "elfelejtették" betartani - különös tekintettel az Mt. 101.§ (3) bekezdésének előírására. Eszerint, ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem osztható be.
Erre a jogellenes, tagjaink munkabérének megkurtítását célzó gyakorlatra az elmúlt több mint két évben számos alkalommal felhívtuk a munkáltatók figyelmét. Azonban a formális és informális tárgyalások, megbeszélések során rendre süket fülekre találtunk, ezért két bátor, önmaguk és mások igazáért kiállni képes és kész tagtársunkat - Kurunczi Imrét és László Gábort - képviselve a bírósághoz fordultunk.
Az igazunkat kereső eljárás eredményeként született meg a Szegedi Törvényszék jogerős ítélete 2016. február 25-én. Szakszervezetünk, a VDSzSz Szolidaritás a döntést követően haladéktalanul konzultációt kezdeményezett a munkáltatókkal abban a reményben, hogy a bírósági ítélet által vitathatatlanná vált törvényes helyzet korrekt és mielőbbi rendezésére közösen képesek leszünk. Nyilván úgy, hogy a munkavállalókat a bírói ítélet szerint megillető kifizetések vita tárgyát a jövőben már nem képezhetik.
Végül a szakszervezetünkkel folytatott egy hónapos huzavona után 2016. március 25-én (Nagypénteken) a munkáltatók nevében a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója teljeskörű, részletes elszámoláson (újraszámfejtésen) alapuló kifizetést ajánlott minden érintett vasutas munkavállaló számára!
(Kik az érintettek? A készenléti jellegű munkaköröket a munkáltatóknál hatályos Kollektív Szerződések vagy mellékletei tartalmazzák, sorolják fel. Illetve minden munkakört olyannak kell tekinteni, ahol erről Kollektív Szerződés nem, de munkáltatói utasítás rendelkezik, vagy a munkaközi szünet a munkaidő részét képezi. Ezen feltétel fennállását minden tagunk gond nélkül ellenőrizheti. Ha a munkáltatóval a jogosultság kérdésében vitája támadna, kérje tisztségviselőink segítségét, képviseletét! Az elérhetőségeinkért kattints ide!)
Hogyan tovább?
A munkáltató Húsvéttól kezdi alkalmazni a munkaidő-beosztások elkészítése során a VDSzSz Szolidaritás által jogerősen megnyert próbaperben született ítéletet.
A munkáltatók a megváltozott helyzetben javarészt a vezénylőkre helyezik a felelősséget azzal, hogy elvárásként fogalmazzák meg velük szemben azt a megint csak jogellenes, a vasutasok (tagjaink) megkárosítását eredményező eljárást, miszerint ugyanazon naptári hét szombati és vasárnapi napján lehetőleg ne keletkezzen a munkavállalóknak munkavégzési kötelezettsége.
Ezzel egyidejűleg arról is intézkedtek, hogy – amennyiben ez elkerülhetetlen – az egyik, a kevesebb munkaidőt igénylő szolgálat elrendelésére mindenképpen rendkívüli munkavégzésként kerüljön sor. Sajnos - mint ahogy az már természetes – ez esetben is jogsértő módon kíván eljárni a munkáltató. Hiszen a készenléti jellegű munkakörök esetében a hétvégi munkáltatás során felmerülő rendkívüli munkavégzést illetően nincs mérlegelési jogköre. Ebből adódóan a rendkívüli munkavégzés során - a szombaton illetve vasárnap történő munkavégzés időtartamától függetlenül – a szombati számít rendkívülinek, bármennyire is nem tetszik ez alkalomadtán a munkáltatónak. Elméletileg úgy tűnik, hogy utóbbi a fentiekben írt jogellenes eljárások megtiltásával a jövőre nézve már nem kérdés, ha nem zavarná az eljövendő boldog időket néhány „mellékkörülmény”.
Mindenekelőtt: ma már köztudomású tény, hogy a MÁV egyre jelentősebb létszámhiánnyal küzd, amely a jelenlegi létszám mellett vezénylési ötletekkel, már nem orvosolható. Aki mást mond, áltatja magát, rémítgeti beosztottait, szakértő társait vagy egyszerűen kókler, vazallus, esetleg pusztán irigy és gonosz.
Ráadásul a VDSzSz Szolidaritás által jogerősen megnyert per következtében megváltozott helyzet miatt a jogszerű foglalkoztatás még több vasutast igényel. Hiszen még azon munkáltatóknál is, ahol a KSZ az éves rendkívüli munkavégzésre az évi maximálisan elrendelhető 300 órás keretet írja elő, ez a keret az év harmadik-negyedik negyedévére kimerül. (A 2012. július 1-től, az új Mt. hatálybalépését követően hipp-hopp, ellentételezés nélkül bevezetett emelt munkaidő ellenére.)
A fenti körülmény egyébként azt is eredményezi, hogy a rendkívüli munkavégzés díjazása a tavasszal már a 75%-os sávba lép (ha ugyan már most nem abban van). Előzetes számításaink alapján ősztől pedig már minden bizonnyal valamennyi érintett tagunk, vasutas rendkívüli munkavégzése legalább a 100%-os sávba esik. Az egyéb tényezőkről pedig még nem is értekeztünk, mint például az álláspontunk szerint az Mt. 140. § alapján járó vasárnapi pótlék.
Egyértelmű tehát, hogy az elmúlt évek foglalkoztatási gyakorlatának - a munkaviszonyra vonatkozó szabályok kötelező betartásával való fenntartása - rövidtávon tarthatatlanná válik. Mégpedig kizárólag azért, mert a KSZ-ekben előírt, végsőkig feszített határok és a régóta megoldatlan munkaerőpótlás miatt a rendkívüli munkavégzés jelentős mértékben megnövekszik. A jogellenes munkáltatás pedig ugyebár nem csak hazánkban, de a MÁV-nál is tilos.
KSZ-módosítás?
Az előbbiekben leírtak értelmében a munkáltatók érdeke a kollektív szerződések módosítása, illetve a VDSzSz Szolidaritásé is ez, hiszen nem kívánjuk nehéz helyzetbe hozni a vasutat, még akkor sem ha csakis önmagának köszönheti a kialakult helyzetet. Ezt soha nem is gondoltuk másképp. Éppen ezért 2016. március 25-én arról is egyezség született, hogy a kollektív szerződések módosítására irányuló tárgyalások március 30-án folytatódnak. Sajnos, módosító indítványokkal a munkáltató a mai napig nem keresett meg bennünket.
Minden Olvasónk szíves figyelmét ráirányítjuk arra a különösen fontos és cáfolhatatlan tényre, hogy a hatályos kollektív szerződések – a Munka törvénykönyvével összhangban – a törvényesség maradéktalan megtartásával tökéletesen szabályozzák a helyzetet. Tehát rendkívüli munkavégzésnek minősül, ha valakit készenléti jellegű foglalkoztatása során vasárnapra rendes munkaidőre osztottak be, és a közvetlenül megelőző szombaton is munkát végez. A KSZ-ek ezen törvényi előírástól nem térnek el, mert a munkáltatókkal közösen ebben állapodtunk meg.
A VDSzSz Szolidaritás által jogerősen megnyert próbaper hatására kialakult helyzet rendezésére irányuló KSZ módosításokkal kapcsolatos tárgyalások során számos lehetőség kínálkozik. Ilyen például a műszakpótlékok emelése és a készenléti munkakörök esetében a készenléti munkáltatás miatti szombati rendkívüli munkavégzés kb. 150%-os, emelt összegű díjazása mellett egy olyan konstrukció kidolgozása, aminek lényege, hogy a fenti okból keletkezett rendkívüli munkavégzés adminisztratív szempontból ne számítson rendkívüli munkavégzésnek, így nem terhelve a testet-lelket felőrlő évi maximum 300 órás keretet.
Bármilyen KSZ-módosításra is kerüljön sor, az mindenképp örvendetes, bérfelhajtó hatást gyakorol majd a NEM készenléti jellegű munkakörökben foglalkoztatott vasutasokra is. Úgy véljük, szinte az összes munkavállaló belátta már, hogy a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak érdekében zajló vita eredményes megoldásának mindenki számára – így a nem készenléti jellegű munkakörökben dolgozók részére is – kedvező fordulatot kell hoznia. A VDSzSz Szolidaritás által jogerősen megnyert perben hozott ítélet következtében jövedelemnövelő lehetőségre irányuló - és eredménnyel kecsegtető – tárgyalásra kényszerülnek a munkáltatók. Ennek bérnövelő hatásának pedig már a közeljövőben meg kell mutatkoznia.
A március 22-i VÉT ülésen a munkáltató még az ominózus (Mt. 101. §) passzus rá nézve kedvezőtlen előírásának hatástalanítására unszolt minket, kérve a KSZ-ek ezirányú módosítását, mint egyedül üdvözítő megoldást. Gyakorlatilag egy nullás ajánlattal “kedveskedne” tagjainknak, a vasutasoknak. Ez részünkről sem akkor, sem a jövőben nem volt és nem is lesz elfogadható. A munkáltatónak elmondtuk, hogy hajlandóak vagyunk az egyezségre, ami KSZ módosításokban ölthetne testet, de ennek mérlege tagjaink, a vasutasok számára semmiképp nem lehet rosszabb a jelenlegi helyzetnél.
Ha a munkáltató olyan alternatívát kínál, ami legalább azonos értéken képes kiváltani a jelenlegi helyzetet, úgy arról tárgyalhatunk. Ha nem tud ilyet kínálni, akkor nem fogunk a jelenlegi – ismételten hangsúlyozzuk – jogszerű szabályozástól eltérni, bárminemű súlyos, végzetes következményekkel fenyegessenek is esetlegesen minket a munkáltatók képviselői. Nem tehetünk ebben az ügyben mást, mert akkor árulók lennénk. Ez ilyen egyszerű.
(Természetesen, amennyiben a készenléti jellegű munkakörökkel kapcsolatban a jövőt illetően bárminemű megállapodás születik, annak aláírása előtt szakszervezetünk, a VDSzSz Szolidaritás érintett tagjai véleményét széleskörűen kikéri.)
Tartozz közénk, erősíts minket: lépj be Te is a VDSzSz Szolidaritáshoz! A belépéshez keresd területi irodáinkat, a Tagdíjlevonási nyilatkozatot itt találod.
Szeretnél elsőkézből értesülni a legfrissebb hírekről? Csatlakozz a VDSzSz Szolidaritás facebook-oldalához!
