Vezető jegyvizsgáló felperes tagtársunk sikertelen vizsgája miatt a tanulmányi szerződésből eredő képzési költség megtérítéséről megállapodást kötött a munkáltatóval. A felek 2014. novemberében munkaszerződés-módosítás keretében rögzítették a felperes visszafizetésre vonatkozó kötelezettségét, és részletfizetésben állapodtak meg.

Ezt követően tagtársunk a vezető jegyvizsgálói tanfolyamot sikeresen elvégezte, majd a felek 2015. februárban újabb munkaszerződés-módosítást írtak alá. Ebben megegyeztek arról, hogy minden korábban kötött megállapodásukat és módosításait hatályon kívül helyezik a munkaszerződés-módosítás hatályba lépésének napjától.

Megkeresésünkben kértük a munkáltatót, hogy további részleteket ne vonjon le hiszen az összes megállapodást és módosítást hatályon kívül helyező rendelkezés kiterjed az eredménytelen vjv-tanfolyammal kapcsolatos tartozás megfizetésére vonatkozó korábbi megegyezésre is.

Az ügyben tartott egyeztetés eredménytelenül zárult: a munkáltató előadta, hogy a VDSzSz Szolidaritás megkereséséig abban a hiszemben volt, hogy a munkaszerződés-módosítás nem befolyásolja a korábban kötött megállapodásban foglalt kötelezettséget, és a tanfolyami költség visszafizetését kérte. Ez alkalommal is jeleztük a munkáltató felé, hogy a megállapodás aláírásakor a munkavállaló meg volt győződve arról, hogy a vezető jegyvizsgálói képesítés megszerzése miatt a munkáltató elállt a visszaköveteléstől, a megállapodás alapján nem vállalja a költségek további visszafizetését, és kéri a fennmaradó összegek bérből történő levonásának beszüntetését.

A munkáltató a tartozás megszűnéséig változatlanul levonta felperes munkabéréből a havi részletek összegét.

A keresetlevélben hangsúlyoztuk, hogy az utolsó munkaszerződés-módosítás hatályba lépésével megszűnt a felperes tartozása a munkáltatóval szemben tekintettel arra, hogy a korábban e tárgyban kötött megállapodásukat a felek közös megegyezéssel hatályon kívül helyezték, és az ezt követő időszakra a továbbiakban nem állt fenn az Mt. 161. § (2) bekezdés szerinti munkavállalói hozzájárulás a munkabérből levonásra.

Az ügyet a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tárgyalta. A bíróság rámutatott arra, hogy a munkabér védelmét illetően kiemelt jelentőséggel bír a munkabérből való levonás szigorú, eltérést nem engedő szabályrendszere. Eszerint munkabérből levonni kizárólag jogszabály vagy végrehajtható határozat illetve a munkavállaló hozzájárulása alapján lehet, valamint akkor, ha a levont összeg előlegnyújtásból ered.

A bíróság megállapította, hogy a 2015. februári munkaszerződés-módosítást követő munkabér levonások mögött az Mt. által biztosított jogalap nem volt kimutatható. A bíróság álláspontja szerint kétség sem férhetett hozzá, hogy az utolsó munkaszerződés-módosítás megfogalmazása teljesen egyértelmű volt, világosan rögzítette a szerződő felek kölcsönös és egybehangzó nyilatkozatát, szándékát. A bíróság tényként állapította meg, hogy az alperes munkáltató a felperes 2015. márciustól kifizetett munkabéréből jogszerűtlenül eszközölt levonást, és kötelezte a munkáltatót a jogellenesen levont összegek visszafizetésére.

dr. Pusztai Edit, VDSzSz Szolidaritás

Tartozz közénk, erősíts minket: lépj be Te is a VDSzSz Szolidaritáshoz! A belépéshez keresd területi irodáinkat, a Tagdíjlevonási nyilatkozatot itt találod.

Szeretnél elsőkézből értesülni a legfrissebb hírekről? Csatlakozz a VDSzSz Szolidaritás facebook-oldalához!