Halasi Zoltán, a VDSzSz Szolidaritás elnöke szerint meg kell értetni a törvényhozókkal is, hogy a jelenlegi út nem vezet sehova: a munkavállalók elkezdenek majd jogszerűtlen lépéseket tenni, engedetlenségi mozgalmakat indítani, megtagadni a munkát, mert egyéb törvényes lehetőségeik nincsenek. Erre figyelmeztetjük a MÁV-Csoport vezetőit is. Interjú.

Hosszú évek pereskedése és egyeztetései után jutottunk el idáig, de remélem, most már nyugvópontra jut a történet - nyilatkozta Halasi Zoltán, a VDSzSz Szolidaritás elnöke a Civil Rádiónak. Többször megkerestük a MÁV-Csoport vezetőit az ügy peren kívüli rendezése érdekében, ők azonban tagadták, hogy a törvény szerint ez járna a munkavállalók részére. A bíróság jogerős ítéletében azonban másképp döntött: három évre visszamenőlegesen meg kell téríteni az elmaradást azon munkavállalók részére, akiknek a törvényhely szerint túlórapótlékot kellett volna kapniuk. Halasi Zoltán reményei szerint rövidesen ez már rendeződik.
A törvény értelmében ez közel 13 ezer készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott kollégát érintett, sajnos, azóta a Parlament törölte a 101. § (3) bekezdést a törvényből, hogy a jövőben ne kelljen ilyen esetben túlórát fizetni a vasutas munkavállalók részére.

A létszámhiánnyal kapcsolatban a VDSzSz Szolidaritás elnöke elmondta, hogy a vasutasok jelenlegi bérhelyzete nem alkalmas arra, hogy a MÁV-Csoport érvényesülni tudjon a munkaerőpiacon, ezért is probléma a fenti bekezdés törlése, hiszen ezzel 10-15 százalékkal csökkent a munkavállalók jövedelme – szombat-vasárnapi munkavégzés esetén a szombati napra ugyanis a továbbiakban nem kell túlórát fizetniük a munkáltatóknak.

Halasi Zoltán szerint azonban az utóbbi időben érzékelhető, hogy a munkáltató is belátta: valamit tenni kell! Több egyeztetést is folytattunk, hiszen valamivel elő kell állniuk a MÁV-Csoport vállalatainak annak érdekében, hogy felszámolják a foglalkoztatási problémákat. Az újraszámfejtésről és a kifizetésről szóló március 25-i megállapodásban is az szerepelt, hogy erre december 31-ig sort kerítenek a munkáltatók, augusztus 11-én azonban egy megállapodással sikerült odáig eljutnunk, hogy tartozás nagy részét augusztus 31-ig, az idei elmaradást pedig szeptember 10-ig kifizetik. Halasi Zoltán úgy véli, hogy a munkáltatók valószínűleg azért is döntöttek a korábbi kifizetés mellett, hogy megtartsák azokat a vasutasokat, akik még a cégnél maradtak.

Mint mondta, már régóta zajlanak az egyeztetések Dávid Ilonával, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójával, hiszen a MÁV-Csoport vezetése a tulajdonoshoz fordult, levelükben tájékoztatták a minisztériumot a várható foglalkoztatási nehézségekről, és 2018. végéig 30%-os bérfejlesztés végrehajtását javasolták a vasutasok részére.

A magyar munkavállalók helyzetét két dolog nehezítette meg nagymértékben: az egyik a Munka törvénykönyve 2012. évi változtatása, a másik a sztrájkjog korlátozása, amivel különösen a vasutas munkavállalók esetében lehetetlenítették el az érdekérvényesítés ezen eszközét. Ezért is indítunk pereket a munkáltatókkal szemben minden esetben, amikor joghézagot találunk, felhívásaink nyomán pedig megszervezzük a munkavállalókkal a közös fellépést, hogy jobb belátásra bírjuk a munkáltatókat.

Vajon a túlórapótlék visszamenőleges kifizetésére is azért került sor, mert nagyon sokan beálltak önök mögé? – utalt rá a riporter.
Így van - értett egyet Halasi Zoltán. Hiszen a MÁV egyedi megoldást akart: meg akarta váltani egy [100 ezer forint körüli] összeggel a tartozást, de felszólításunkra több ezer vasutas nem volt hajlandó megállapodni a munkáltatókkal. Így a munkáltató nem tehetett mást: tételesen el kell számolnia minden érintettel. Korábban Halasi Zoltán a munkavállalók összefogását az atombombához hasonlította, a vasutasok esetében is kell a kritikus tömeg, hogy változás történjen! Arra a kérdésre, hogy mit is ért pontosan a kritikus tömeg alatt, Halasi Zoltán elmondta:

Én arra gondolok a kritikus tömeggel, hogy a magyar munkavállalók meg tudják mutatni, hogy ők maguk a szakszervezet. [Sokan] hátradőlnek, és a szakszervezettől kérnek valamit, pedig a szakszervezet ők maguk. A munkavállalók egyébként bármit el tudnának érni, ha sokan akarnák ugyanazt. És ezt minden munkáltatónál el lehetne érni, én erre gondolok, amikor a kritikus tömegről beszélek. Jó a hasonlat az atombombával, de ez durranhatna is egyszer.

 

Az elmúlt években a szakszervezetiség kezdett visszaszorulni, és olyan, mintha most szökkenne újra szárba az a tömeges erő, amiről az előbb beszélt... – vetette fel a riporter. Halasi Zoltán válaszában kifejtette:

Bátran állítom – hiszen nem most kezdtem a szakszervezeti munkámat – hogy, sajnos (…) az elmúlt 25 évben a szakszervezeti vezetők egyéni érdekei kerültek előtérbe a közösségi érdekekkel szemben. Vissza kell térni az 1989-es útra, amikor új szakszervezetet alakítottunk, új meglátásokkal – vissza kell térni ezekhez a szakszervezeti alapértékekhez, és akkor lehet, hogy jobban tudunk haladni. Hiszen Magyarországon ma a munkavállalók csak mintegy 20 százaléka szakszervezeti tag. Ez egy rendszerkritika: ha ez történt 25 év alatt, akkor [joggal] gondolhatjuk, hogy eddig nem jó úton jártak a szakszervezetek.

 

Ennek lehetett a következménye, hogy sor került a sztrájktörvény módosítására? - tette fel a kérdést a riporter. Halasi Zoltán válaszában leszögezte: A szakszervezetek gyengesége miatt nem is voltak abban a helyzetben, hogy ez ellen bármit tegyenek. Emlékeztetett arra, hogy az Mt. változtatásának volt egy olyan forgatókönyve is, aminek megvalósulása esetén ma már nem lennének hazánkban szakszervezetek. Ahhoz képest az eredeti, nagyon rossz Munka törvénykönyve már egy picivel tompult, de az akkor történtek hatalmas bátorítást adtak a munkaadóknak, hogy azt gondolják: bármit megtehetnek a munkavállalókkal. Ezt kell közösen megváltoztatnunk – mondta a VDSzSz Szolidaritás Halasi Zoltán szerint.

De ilyen sztrájktörvény mellett mik lehetnek azok az eszközök, amikkel újra és újra az Mt. javítására bírhatják rá a kormányt? - kérdezte a riporter. A VDSzSz Szolidaritás elnöke szerint a szakszervezeteknek félre kellene tenniük az egymással folytatott küzdelmeiket, ahogy a munkavállalóknak is, de még a magyar pártoknak is, pedig ez nem politikai kérdés. A nyugati társadalmakat a szociális párbeszéd tette sikeressé, jól működővé, szerintünk a jelenlegi magyar út nem vezet sehova, mert előbb-utóbb olyan kontrollálhatatlan megmozdulásokra kerül sor.

Mint Halasi Zoltán fogalmazott, meg kell értetni a törvényhozókkal, a politikával is, hogy ez az út nem vezet sehova. És a munkavállalók elkezdenek majd jogszerűtlen lépéseket tenni, engedetlenségi mozgalmakat indítani, megtagadni a munkát, mert egyéb törvényes lehetőségeik nincsenek. Erre figyelmeztetjük a MÁV-Csoport vezetőit: sokkal egyszerűbb tárgyalás útján rendezni a dolgokat az elmúlt hetekben, hónapokban tapasztalt fejlemények helyett: az ugyanis sokkal több kárt okoz mindenkinek.
Hozzátette, hogy a VDSzSz Szolidaritás próbál mintát adni a megújításhoz, és reméljük, az együttműködés majd megnyílik a konföderációk, az ágazati szakszervezetek és más szervezetek felé is. Mert egyébként nincs más lehetőség, csak ez az egy - hangsúlyozta a VDSzSz Szolidaritás elnöke.

Az interjút ide kattintva teljes egészében meghallgathatod!