A T100-as természetesen. Egy 12 órás szolgálatot biztos nem volt egyszerű lenyomni mellette: a kolleganők fülvédőkkel dolgoztak főleg a nagyállomásokon, ahol legalább két gép a nap 24 órájában dolgozott. A vonatelemzések készítésekor viszont nagyon oda kellett figyelni, mert ha nem a megfelelő helyiértékekre írták a kocsiadatokat, akkor a lyukszalagot újra be kellett fűzni, lejátszani a hibáig, majd lehetett a jó karaktert immár az új helyre berögzíteni. Ha érted, azért, ha nem, akkor meg azért érdemes megnézni Kondor Balázs gyűjteményét, amit kameránkkal fel is kerestünk. A Szolnoki Vasúti Almáriumban jártunk, I. rész.