A szabadság kiadása ( Mt. 134.§ (1) ). „ A szabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató határozza meg.”
Előzetes meghallgatásnak tekinthető a szabadságolási terv, de ezen túlmenően a felek a terv elkészültét követően is egyeztethetnek.
(2) „Az alapszabadság egynegyedét – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.”
(4) „ A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni.” Természetesen ebben az esetben az ilyen irányú kérelem bizonyításának feltétele az írásbeliség.

Amint azt az említett megállapodás is tartalmazza, a kiadott szabadságok a munkáltató rendelkezésére álló keretet terheli.
Állásidő (Mt. 151. § (4) ). „ A munkavállalót, ha a munkáltató működési körében
felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kieső munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg.” A törvény az állásidő bevezetésének tekintetében nem ír elő előzetes értesítési határidőt és nem határozza meg időtartamának hosszát sem. Tehát a törvény szerint az állásidőt a munkáltató saját hatáskörben (érdekkörében) bevezetheti. Információink szerint a munkáltató az állásidőt elsősorban a műszakpótlékra jogosult munkavállalók tekintetében vezetné be, mivel ott a műszakpótlék ki nem fizetésével tudna bérmegtakarítást elérni.

részmunkaidő (Mt. 82.§ (1)) „ A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja.” A napi munkaidő meghatározása tekintetében annyi különbség van, hogy amennyiben a munkaszerződésben a napi munkavégzés időtartama nincs konkrétan (óraszámban) meghatározva, hanem csak a KSz-re történik utalás ( 22.§(1)), akkor KSz módosítással elérhető a részmunkaidő bevezetése. Téves az a szállóige, miszerint a napi teljes munkaidőnél ( KSz 22.§ (1)) rövidebb munkaidőben (részmunkaidőben) foglalkoztatottak személyi alapbérét a munkaidő arányában csökkenteni kellene. Az Mt. ilyen szabályt nem tartalmaz, akármit is ír a „Munkaadók lapja” című havi magazin.

Jelen pillanatban még nem szolgálhatunk olyan jellegű információval, ami egyértelművé tenni a munkáltatói szándékot. Annyi bizonyos, hogy próbavezényléseket, forgatókönyveket készítenek a szolgálati helyeken, melyek hozadéka meglehetősen bizonytalan.
A helyzet kulcsa – a megállapodás tükrében – a munkáltató kezében van…

A VDSzSz mindenképpen törekedni fog arra, hogy az esetleges munkaidőalap csökkentésből eredő terhek a munkavállalók közt egyenletesen kerüljenek elosztásra.

A foglalkoztatási kérdéssekkel a Kormány is elkezdett foglalkozni, ezért jelentős módosulások várhatóak a Munka törvénykönyvében. Az egyik javaslat szerint például az idei évben az eredeti (havi kötelező) munkaidőhöz képest – gazdasági kényszerűség miatt – kevesebb munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók bére nem csökkenne, de jövőre az idei évi „órahiányt” le kellene dolgozni, viszont akkor a munkabér ezzel együtt nem növekedne. Továbbá az idei évben fel nem használt rendkívüli munkavégzés (túlóra) óraszámát a jövő évre átvihetné és ledolgoztathatná a munkáltató. Amennyiben ezek a módosítások elfogadásra kerülnek, úgy jó esélye lesz a munkavállalóknak arra, hogy jövőre kb. másfél évnek megfelelő munkaórát dolgozzanak.

További munkaviszony létesítése

A vasúti liberalizáció magával hozta a vasútvállalatok alapításának kiapadhatatlan kedvét. Ezzel együtt a vasutasok a jobb boldogulást szem előtt tartva kacsingatnak a „magánvasutak” felé, akár a másodállás létesítésének tervével is. Felhívnám Olvasóink figyelmét, hogy az Mt. 108.§ (1) előírása szerint:”Ha a munkavállaló a munkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, köteles azt a munkáltatójának bejelenteni.” A munkáltató megtilthatja a további munkaviszony létesítését, amennyiben az jogos gazdasági érdekeit sérti (Mt. 3.§ (5)).

Üzemi tanács választások

MÁV CARGO Zrt. 2009. április 20-25.

A Központi Üzemi Tanács legutóbbi ülésén döntött a következő üzemi tanács választások időpontjáról. A választások lebonyolítása azért vált esedékessé, mert lejárnak a három éve megszerzett mandátumok. A szervezeti egységeknél már megalakultak a választási bizottságok. A vb-k munkájában részt vesznek delegáltjaink is. Szakszervezetünk minden választási ponton kiállítja jelöltjeit. Reméljük, a munkavállalók előtt történő megmérettetés eredménye objektíven fogja tükrözni a VDSzSz Szolidaritás tisztségviselőinek, üzemi tanács tagjainak az érdekegyeztetés rendszerében, a munkavállalókért tett erőfeszítéseit. Azt gondoljuk, hogy a bálok szervezésében, a szaloncukor osztogatásában és a munkavállalók félrevezetésében élen járók helyett tagjaink, és minden munkavállaló inkább a valódi, eredményes érdekvédelmi tevékenységet ismeri el a szavazó urnáknál. Talán a mostani választások munkáltatói befolyástól mentesen és eredményesen fognak zárulni. Jelöltjeinket az üt kampány keretében ismerhetik meg a munkavállalók.

Összeállította: Mózes Tibor