Azt reméltük, hogy a jelenleg is létező, mi több, eszkalálódó konfliktus feloldásában Ön is érdekelt, ezért is ajánlottuk fel, hogy a rendezés érdekében legyen lehetősége személyesen is megismerni az ügyek hátterét, melynek fórumaként szakszervezetünk elnökségi ülését tartottuk megfelelőnek.

Gyakorlatilag erről szólt mindkét levél, melyben foglalt meghívásnak Ön nem tett eleget.

Úgy gondolom, hogy az ország Miniszterelnökének, ha úgy tetszik hivatali kötelessége is eljárni egy kizárólagos állami tulajdonban lévő, az ország talán legnagyobb foglalkoztatójának számító gazdasági társaságnál tartósan létező, a munkavállalók követeléseit nem teljesítő konfliktus feloldása érdekében.

Ebben a gondolatomban be kell látnom tévedtem, hiszen elnökünk által írott levelekre még csak válaszra sem méltatott bennünket. Meglehetősen szokatlan eljárás ez egy demokratikus államrendet magáénak tudó országban és ebből fakadóan e mulasztásra nem is lehet jó szemmel tekinteni.

Sajnálom, hogy Ön továbbra is azon az állásponton van, miszerint is a munkavállalók követeléseit - különös figyelemmel, ha azt szakszervezetünk jeleníti meg - minden formájában vissza kell utasítani, mivel nekik csak az „úri kegyként” juttatott adományok járnak. A meghívásokra egyébként legalább válaszolni illene, ha már méltóságon alulinak ítéli annak elfogadását!

Budapest, 2009. március 20.

Fogadja jókívánságomat:

Bárány Balázs Péter
alelnök"