Az alapszabadság 20 nap, ez nő az életkor függvényében az alábbiak szerint:

Emellett a gyermek(ek) születésének évétől fogva kalkulálni kell az utána/utánuk járó pótszabadsággal is akként, hogy a munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár.

Ezt követően dátumszerűen rögzíteni kell, hogy a dolgozó milyen időszakokra jogosult szabadságra: a keresőképtelenség (például veszélyeztetett terhesség), a szülési szabadság teljes tartamára (amikor tgyást, csedet kapott), a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára (amikor gyedet vagy gyest kap). A szabadságnapok számával és az irányadó időszakokkal arányosítva kell számolni. Végül a fenti napok összege adja meg a munkavállaló részére járó szabadságot.

A jogszabályi háttér, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 115. § az alábbiak szerint rendelkezik:

(1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.

(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában

a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,

b) a szabadság,

c) a szülési szabadság,

d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,

e) a keresőképtelenség,

f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,

g) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)–k) pontban meghatározott