Sikerrel képviseltük tagtársunkat a bíróság előtt! Az egyedi ügyön túlmutató, elvi jelentőségű döntés született a táppénz elszámolásáról, a jogszerűtlen gyakorlat felszámolására szólítottuk fel a MÁV SZK-t!
Tagtársunkat egyéni munkaügyi jogvitában képviseltük, azonban a Győri Törvényszék az egyedi ügyön túlmutató, általános érvényű megállapítást tett ítéletében a táppénzes napok elszámolásának rendjével kapcsolatban. Mózes Tibor, a VDSzSz Szolidaritás alelnöke Szaniszló Ágnest, a MÁV SZK humán üzletágvezetőjét a jogszerűtlen gyakorlat megszüntetésére szólította fel.
A munkavállaló táppénzes ellátás iránti igényét, a táppénzes időtartam első napjára vonatkozóan a társadalombiztosítási kifizető hely (MÁV SZK Zrt.) határozatban elutasította, olyan indokolás mellett, miszerint az egyenlőtlen munkaidőbeosztás szerint foglalkoztatott munkavállalónak ezen a napon – a táppénzes időtartam első napján – „üres nap” (forda-szabadnap) szerepelt a vezénylésében, tehát munkavégzési kötelezettsége ezen a napon nem állt fent, így keresetveszteség sem érte. A kifizetőhely az egészségbiztosítási ellátásokról szóló törvény (Ebtv.) 47.§ (2) bekezdésének a) pontjára (ellátást kizáró feltételek) hivatkozva utasította el az adott napra történő kifizetést.
Az eljárásban tagtársunk képviseletében hivatkoztunk az Ebtv. 47.§ (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint a táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. Álláspontunk szerint tehát esetében az ellátás megállapítását kizáró körülmény nem állt fenn. Az eljárásban megállapítást nyert az a sajátságos logika szerint rögzült helytelen gyakorlat, miszerint a szóban forgó esetben a táppénzes időszak további időtartamára eső szabad-és pihenőnapokra esően az ellátás (kifizetés) megtörtént.
Az egyhavi munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló havi teljesítendő munkaideje az általános munkarend szerint az adott hónapra eső munkanapok számának és a napi eszmei munkaidő óraszámának a szorzata. A szabadnapok kifejezetten az egyenlőtlen munkaidőbeosztás velejárói, mert az ilyen munkavállalók napi munkaideje elszakad a napi nyolc óra eszmei munkaidőtől, így a beosztásukban olyan „üres” szabadnapok keletkeznek, amikor ténylegesen nem dolgoznak ugyan, de pusztán azért, mert az ezen napokra eső eszmei munkaidejüket más napokon, más beosztási rendben dolgozzák le.
A bíróság megállapította, hogy a kifizetőhely táppénz-ellátás megállapítására vonatkozó gyakorlata következetlen, az Ebtv. 47.§ (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétes és határozatának indokolásából nem állapítható meg az sem, hogy az azonos jellegű szabadnapokat miért eltérő módon bírálta el.
Az Ebtv. 47. § (1) bekezdése alapján a táppénz - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. Az Ebtv. 47. § (1) bekezdése alapján táppénz jár az egyenlőtlen munkaidőbeosztásból eredő szabadnapokra is, mert a fentebb írtak alapján nem vonatkozik rá az Ebtv. 47. § (2) bekezdés a) pontban meghatározott kivétel. Ha a munkáltató nem egyenlőtlen munkaidőbeosztást alkalmazna és nem csoportosítaná át, vagy vonná össze a munkaidőt, akkor a felperest a beosztás szerinti szabadnapokon is munkavégzési kötelezettség terhelné. A munkavállalót az egyenlőtlen munkaidőbeosztás alkalmazása miatt hátrány nem érheti.
A fentiekre tekintettel a bíróság megállapította, hogy a kifizetőhely jogszerűtlenül járt el, ezért az ügyben hozott határozatát megsemmisítette és új eljárás lefolytatására és új – az Ebtv-nek megfelelő - határozat meghozatalára utasította.
Álláspontunk szerint a táppénzes ellátás jogszerűtlen gyakorlatának előidézője az a 2021. január 6-án kelt tájékoztatóban foglalt állásfoglalás – mely hivatkozik a 2020.08.14-én kiadott tájékoztatóra -, amit az időügyintézők, valamint a vezénylők részére egyaránt elküldött a munkáltató. Az állásfoglalás szerint:
„ … a keresőképtelenség jogilag kizárólag abban az esetben áll fenn, ha a biztosítottnak keresőképessége esetén fennállna a munkavégzési kötelezettsége. Ennek hiányában táppénz megállapítására nem kerülhet sor, akkor sem, ha a biztosított részére orvosa kiállította a keresőképtelenségi igazolást. A fentiek értelmében, ha a munkavállalónak a keresőképtelensége kezdetének napján a munkarendje szerint munkavégzési kötelezettsége nem volt (üres nap/pihenőnap), akkor – attól függetlenül, hogy az orvosa az igazolást erre a napra is kiállította – jogilag csak az első munkanapjától tekinthető keresőképtelennek, így táppénzre is csak ettől a naptól lehet jogosult.”
Tagtársunk esetén túlmenően felszólítottuk a MÁV SZK Zrt-t, hogy a bíróság ítélete alapján vizsgálja felül az elmúlt időszak jogszerűtlen gyakorlatát, ennek során állapítsa meg a helytelen elszámolásban érintettek körét, és teljesítse feléjük kifizetési kötelezettségét!
