Utazó tagtársainktól számtalan jelzést kaptunk arra vonatkozóan, hogy az ún. kötelező jegyelővételi zóna új szabályainak bevezetése óta jelentősen megszaporodtak az utasokkal kialakuló vitás helyzetek és konfliktusok a vonatok fedélzetén.
Ezek a kollégáink tapasztalatai szerint kifejezetten arra vezethetőek vissza, hogy a 25.000 Ft összegű pótdíjat a legtöbb utas által irreálisan eltúlzottnak tartja. Különösen igaz ez abban az esetben, ha az utazáshoz szükséges „alap” bérlettel, vagy menetjeggyel az utas egyébként rendelkezik, csak helyjegyet nem tudott az egyébként helyjegyköteles vonatra váltani.
A menetjegy hiánya miatti magasabb összegű pótdíjat, ha nem is egyszerű, de mindenképpen könnyebb megmagyarázni az utasnak. De a helyjegy hiánya miatti pótdíj a korábbi 1000 Ft-ról 25.000 Ft-ra való felemelése még az utazóközönség azon rétegében is megütközést kelt, és ezáltal szükségtelen és elkerülhető konfliktusokat generál, akik egyébként nem tartoznak a tipikus problémás utas kategóriába.

Szakszervezetünk általánosságban nem vitatja annak a szolgáltatói törekvésnek a létjogosultságát, hogy az ún. „kötelező jegyelővételi zónán” belül magasabb összegű pótdíjakkal igyekszik az előzetes jegyváltási hajlandóságot előmozdítani, azonban a helyjegy hiánya miatti pótléknak ilyen magas összegben való megállapítása ennek a célnak az eléréséhez álláspontunk szerint nem szükséges, és nem indokolt.

Ehhez elégséges lenne a normál (kötelező jegyelővételi zónán kívüli) pótdíjakhoz képest magasabb, de nem 25-szörös mértékű pótdíj is, ami rengeteg kellemetlenségtől és méltatlan vitától, rájuk zúduló haragtól óvná meg a fedélzeten dolgozó vasutas kollégáinkat.

Ezért szakszervezetünk feltétlenül szükségesnek tartja és szorgalmazza a kötelező jegyelővételi zóna pótdíj szabályainak felülvizsgálatát, és legalább a kizárólag helyjegy hiánya miatt alkalmazandó pótdíj jelentős leszállítását.
Kiegészítő megoldásként szintén indokoltnak tartanánk egy új, kiterjesztett tájékoztató kampányt indítani annak érdekében, hogy a korábbi – éveken át alkalmazott és az utasok által megszokott –pótdíjszabályoktól való alapvető eltérésekre erőteljesebben ráirányítsa az utazó közönség figyelmét.

Ez szintén jelentősen hozzá tudna járulni ahhoz, hogy csökkentse az új (szigorúbb és súlyosabb anyagi következményekkel járó) pótdíjszabályok megértetésével és tudatosításával kapcsolatosan a jelenleg szinte kizárólag a fedélzeten dolgozó kollégákra háruló terheket, és mérsékelje az őket emiatt érő konfliktushelyzetek számát.