Az egyeztetésen elmondtuk, hogy a parancskönyv kiadásának célját alapvetően nem vitatjuk, de úgy gondoljuk, hogy a módját illetően nem a legcélszerűbb megoldást választotta a munkáltató, és először abba a helyzetbe kell hozni a kollégákat, hogy a „gyakorlás” jellegű papír alapú VTK kitöltésnek adott legyen minden feltétele.

A munkáltató a felvetéseink nagy részével egyetértett, azok megalapozottságát nem vitatta.

Így vállalta, hogy az adattartalom szempontjából már elavult, ráadásul rossz állapotú régi VTK nyomtatványokat rövid időn belül felülvizsgálja, aktualizálja, és szakszervezetünk részére megküldi előzetes véleményezés céljából.
Szintén egyetértett a munkáltató azzal a felvetésünkkel, hogy ez a tevékenység a vonat mellett, idő hiányában nem biztos, hogy elvégezhető. Csak szükségtelen plusz stresszhatásnak tenné ki a kollégákat, ha ezt még az egyébként is szűkös feljelentkezési időbe kellene bezsúfolni. Ráadásul a kitöltés időszükséglete sem határozható meg pontosan, így a kollégák sem tudják biztosan, hogy ha a vonatnál akarják a papírt kitölteni, az nem okoz-e majd vonatkésést.

Ezzel egyetértve a munkáltató jelezte, hogy részéről elfogadható megoldásnak tekinti, amit egyik javaslatunkként megfogalmaztunk, hogy a szolgálaton belül később, akár improduktív időben el lehet végezni a nyomtatvány kitöltését, beleértve a számítások utólagos elvégzését.

Szintén nyitottságát jelezte a munkáltató arra vonatkozóan, hogy csökkentse a „gyakorlás” elvárt gyakoriságát, és a jelenlegi havi egy papír alapú VTK kitöltés helyett a közeljövőben módosítani fogja a rendszert. Így először három havonta, később akár félévenként fogja csak kérni a kitöltést, ha a kiértékelés tapasztalatai szerint komoly hiányosság nem mutatkozik.

Arra is ráirányítottuk a munkáltató figyelmét, hogy a begyakorlás és a hibák kiküszöbölésének legkézenfekvőbb módja az lenne, ha az időszakos oktatásokon nagyobb hangsúlyt fektetnének erre. Ilyen keretek között azonnali visszajelzést kaphatnának a kollégák az esetleges hibáikról. A munkáltató ezt nem vitatta, sőt elmondta, hogy korábban is többször fogalmazódott meg erre vonatkozó kérés az oktatók felé. Mivel ezt a kollégáink – hozzánk eljutott visszajelzéseik alapján –sok helyen nem tapasztalták, illetve a hatékonyságával a munkáltató sem volt elégedett, így külön kértük, hogy a jövőben ennek a megkövetelésre nagyobb hangsúlyt fektessen a Személyzetmenedzsment szervezet.
A munkáltató egyértelművé tette, hogy az EVTK mellett a papír alapon kitöltött változat– ha az elektronikus rendszer nem működésképtelen – nem is kerül átadásra a forgalom részére, azt kizárólag gyakorlási célzattal kell kitölteni, így további tényleges felhasználásra nem kerül.

A VSZTI-k által arra kijelölt szakértő kollégák által leellenőrzött és kijavított teszteket a munkáltató visszatölti a programba, így mindenki vissza tudja nézni a saját esetleges hibáit, a tudás szinten tartásához kapcsolódó segítségként.
Emellett a kollégáink munkáját segítő megoldásként megfontolásra javasoltuk az EVTK offline üzemmódú használatát lehetővé tevő fejlesztést is, például úgy, hogy a jegykiadó géppel a nyomtatása lehetséges legyen.