Nálunk minden
a vasutasokról szól!

Készenléti jellegű munkakörök: Töredezik a jég!


Elismerte igazunkat a MÁV, de a végrehajtás során egyelőre még a munkavállalók kárára bakafántoskodik! Ahogy a mellékelt utasításból is kiderül, a munkáltató a jogot rendeltetés-ellenesen alkalmazza: a vasutasok méltányos érdekeit figyelmen kívül hagyva ugyanis kiötlötte, hogy a szombaton és vasárnap elrendelt munkaidők közül a számára kedvezőbbet (tehát a rövidebbet) jelöli ki rendkívüli munkavégzésként.

Álláspontunk szerint erre az Mt. nem ad a munkáltató számára lehetőséget, ugyanis semmi olyan tény, körülmény nem merül fel, ami a vasárnapi munkavégzést már a munkaidő-beosztás készítésekor rendkívülivé tehetné. Kivéve, ha egyébként is a beosztást a havi órakeret túllépésével kell elkészíteni. Ez esetben viszont nincs lehetőség jogi csűrés-csavarásra, hiszen ennek automatikusan  meg kell jelennie az érintett munkavállaló vezénylésében. Ezt írja ugyanis az említett vezérigazgatói utasítás:

Az április havi munkaidő-beosztások elkészítése során a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében oly módon kell eljárni, hogy az egy ugyanazon naptári hét szombati és vasárnapi napján lehetőleg ne keletkezzék ugyanazon munkavállalónak munkavégzési kötelezettsége (ideértve azt az esetet is, amikor szombatról vasárnapra áthúzódóan terheli a munkavállalót munkavégzési kötelezettség). Amennyiben a szombati vagy vasárnapi napon - a kettő közül csak az egyiken - erül fel munkavégzési kötelezettség, az nem esik a fenti korlátozás alá. A péntekről szombatra átnyúló szolglatok esetén a szombatra átnyúló rész szintén szombati munkavégzésként veendő figyelembe, mert a munkanap 0-24 óráig tart.

Amennyiben elkerülhetetlen, hogy a mind a két napon merüljön fel a munkavállalónál munkavégzési kötelezettség, úgy ebben az esetben a következőképpen kell eljárni:

Elsődlegesen a tervezéskor már felmerült kereten felüli munkavégzés megjelölésekor már a fentieknek megfelelő (szombati és/vagy vasárnapi) munkaégzést kell megjelölni, és a munkaidő-beosztás közlésekor a munkavállalóval, mint tervezett, rendkívüli munkavégzést közölni.

Másodlagosan a két napon felmerült munkavégzési kötelezettségek közül azt, amely kisebb óraszámban esik a fenti napok egyikére, azt rendkívüli munkavégzésként kell elrendelni és elszámolni. Az így elszámolt rendkívüli munkavégzés nem része a ledolgozandó kötelező munkaidőnek, így ezt a munkaidő-mennyiséget a havi kötelező óra eléréséig pótlólagosan le kell dolgoztatni. Ebben az esetben a rendkívüli munkavégzésről minden esetben a csatolt nyomtatvány kitöltésével kell a munkavállalót tájékoztatni.

A szombati és vasárnapi munkavégzés esetében a rendkívüli munkavégzést úgy kell elrendelni, hogy abból a kisebb óraszámú rész kerüljön rendkívüli munkavégzésként kijelölésre és elrendelésre. (Pl.: a munkaidő-beosztás készítése során a munkavállaló szombat 20:00 órától vasárnap 06:00 óráig kerül beosztásra. Ez esetben a szombati nap 20:00 és 24:00 óra közötti szolgálatrészét kell rendkívüli munkavégzésként elrendelni és elszámolni, a munkavállalót erről kell értesíteni, míg a vasárnap 00:00 óra és 06:00 óra közötti rész nem minősül rendkívüli munkavégzésnek Abban az esetben, ha a munkavállaló ezt megelőzően péntekről szombatra átnyúlóan szombat reggel 3 óráig is dolgozott, akkor a szombati munkaórák összeadódnak, ezért ebben az esetben a vasárnapi 6 órára rendelünk rendkívüli munkát).

A fentiekben leírt, elrendelt rendkívüli munkavégzés és annak elrendelése nem mentesíti a munkáltatót a havonkénti legalább egy, hétvégi pihenőidő kijelölése és kiadása alól, ezt a munkaidő-beosztás elkészítése során a vonatkozó szabályok figyelembe vételével ki kell jelölni, és ki kell adni.

Erre a munkavállalók számára kedvezőtlen fordulatra felhívtuk a munkáltató figyelmét, kérve, hogy ennek megfelelően módosítsák a vezérigazgatói utasítást. Egyben ismételten jeleztük, hogy - álláspontunk szerint - az Mt. 140. § alapján a készenléti jellegű és többműszakos munkakörökben foglalkoztatott vasutasok vasárnap rendkívüli munkaidőben látják el feladataikat, így őket a vasárnapi pótlék is megilleti.

Mt. 140. § (1) Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár, (...)
b) a rendkívüli munkaidőre
ba) a 101. § (1) bekezdés d), e) vagy i) pontjában meghatározott munkavállalónak

(Megjegyzés: a ba) pontban szereplő d) a több műszakos tevékenységet végző munkavállalókat jelöli, az e) pedig a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozik. Az i) a kiskereskedelemben dolgozókra vonatkozik, tagjainkat nem érinti.)

Felhívjuk figyelmeteket, hogy az Mt. 101. § (3) bekezdése alapján elrendelt rendkívüli munkavégzés a túlórakeret részét képezi, ami a kollektív szerződések értelmében évi maximum 300 óra, ez nem léphető túl (baleset, elemi csapás, stb. kivételével).

Mt. 101. §
(3) Ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem osztható be.

A munkáltató a VDSzSz Szolidaritás által jogerősen megnyert próbaperben született ítélet értelmében – az Mt. 101. § (3) alapján – nem oszthatja be RENDES MUNKAIDŐBEN a készenléti jellegű munkakört betöltő munkavállalókat szombatra, amennyiben az azt követő vasárnap rendes munkaidőben vannak beosztva. Ugyanez fordítva is igaz: amennyiben a szombati munkavégzésre rendes munkaidőben kerül sor, úgy a szombatot közvetlenül követő vasárnapi munkavégzésre csak rendkívüli munkaidőben szabad a munkavállalókat beosztani.

A munkáltató jelezte, hogy márciusban a készenléti jellegű munkakörökben foglalkoztatottak esetében az 101. § (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el, tehát aki vasárnap rendes munkaidőre volt beosztva, és az ezt közvetlenül megelőző szombaton munkát végzett, úgy részére az érintett szombati napokra rendkívüli munkavégzést számol el a munkáltató. A MÁV Zrt. március 23-i hírlevelében mindenesetre ez szerepel:

A MÁV Zrt. a foglalkoztatás jogszerűségével kapcsolatos vitás és bizonytalan helyzet kialakulásának megelőzése érdekében már a húsvéti hétvége tekintetében is rendkívüli munkavégzést rendel el, ha ezt a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók vezénylése indokolja.

 

A munkáltató a múlttal kapcsolatban még mindig adós a tételes elszámolással és a kifizetéssel, utóbbi megbízható forrásunk szerint 5 milliárd forint körüli összeget jelent.

Természetesen, amennyiben a készenléti jellegű munkakörökkel kapcsolatban a jövőt illetően bárminemű megállapodás születik, annak aláírása előtt szakszervezetünk, a VDSzSz Szolidaritás érintett tagjaink véleményét széleskörűen kikéri - ez az időpont azonban a március 22-i VÉT-ülésen történtek ismeretében még elég távolinak tűnik. 

A múlt rendezésével kapcsolatban a VDSzSz Szolidaritás többek között pertársaság alakításában látja tagjai képviseletének hatékony módját, és jogi képviseletet biztosít azon tagjai számára, akik megtagadták az egyéni megállapodás aláírását! Kizárólag tagjainkat képviselhetjük, hiszen ezt írja elő a törvény, másra nincs lehetőségünk. A belépéshez keresd területi irodáinkat, a Tagdíjlevonási nyilatkozatot itt találod.

A meghatalmazást innen letölthetedAmennyiben szeretnéd, hogy a VDSzSz Szolidaritás képviseletet nyújtson számodra, javasoljuk, mihamarabb juttasd el a kitöltött meghatalmazást területi irodáink részére! A fejleményekről honlapunkon – www.vdszsz.hu – folyamatosan tájékoztatást adunk! 

Nincs akadálya, hogy a napokban belépő, újdonsült tagjaink képviseletét is ellássuk!
A VDSzSz Szolidaritás valamennyi területi vezető ügyvivője felmentést ad a VDSzSz Szolidaritás által a Szegedi Törvényszéken jogerősen megnyert per kapcsán az Alapszabályunkban szereplő "három hónapos" moratórium alól!

Ne feledd: Részletes elszámolás nélkül semmit ne írj alá! Ha aláírod az egyéni megállapodást, utólag már nem lehet visszacsinálni, ez a Te felelősséged! Ha kevesebbet fogadsz el, csak magadra vethetsz! AZ ELMARADT MUNKABÉREDRŐL VAN SZÓ!

Szeretnél elsőkézből értesülni a legfrissebb hírekről? Csatlakozz a VDSzSz Szolidaritás facebook-oldalához! 

Galéria