November 15-ig el kell dőlnie, hogy az adótörvényt milyen tartalommal fogadja el az Országgyűlés. Ebben sok olyan változás lehet, ami a jövőre nézve fontos, ilyen például a járulékcsökkenés, a cafetéria-rendszert terhelő adók mértéke.
Sajtóhírek alapján egy dolog biztosnak tekinthető, mégpedig az, hogy a kormány feltételt szabott a járulékcsökkentéssel kapcsolatban: kizárólag a munkavállalók jövedelem-emelésére használható fel. A pénzügyminiszter ugyanis kijelentette, hogy bármilyen járulékcsökkentésre is kerüljön sor, azt a vállalatok kizárólag bérnövelésre használhatják fel - tehát nem fordulhat elő, hogy a csökkentett járulékokat a munkaadók "lenyelik", és nem adják oda a munkavállalóknak. Ez azonban kevés.

Nagyon kevés.

 

- hangsúlyozta Halasi Zoltán. A MÁV-csoport legalább 30%-os jövedelemnövekedést tart szükségesnek a következő két és fél évben, ennek fedezetét kérte is a tulajdonostól, de a VDSzSz Szolidaritás elnöke szerint már ez is kevés. Mint mondta, minél több idő telik el, minél később lépnek ez ügyben, annál nehezebben hozható helyre a kialakult helyzet - ennek létrejöttéhez az utóbbi 5-7 év "foglalkoztatáspolitikai bakijai" vezettek: ezekre a VDSzSz Szolidaritás egyébként többször felhívta a munkáltatók figyelmét.

Halasi Zoltán szerint a MÁV-csoport normálisabb gondolkodású vezetői látják, hogy ez már tarthatatlan. Beszámolt arról, hogy a MÁV-csoport vezetőivel folyamatban vannak az egyeztetések, a VDSzSz Szolidaritás több javaslatot is tett irányukba. Viszont nem ismertek a MÁV és a tulajdonos közti egyeztetés részletei, de az biztos, hogy a körvonalazódó csomagnak két elemből kell állnia:

Egyik eleme az a forrás, amit a kormány, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló minisztérium biztosít a MÁV-csoport számára, hogy a jövedelmeket növelni lehessen, ennek mértéke azonban egyelőre ismeretlen. Halasi Zoltán elmondta, hogy 30%-os jövedelemnövekedés 100 milliárd forintos pluszkiadást is jelenthet.

A csomag másik elemének olyan intézkedéseket kell tartalmaznia, amihez nincs szükség a tulajdonos segítségére, és "házon belül", a vállalatcsoporton belül is megoldható. A VDSzSz Szolidaritás elnöke szerint vélhetően nem nagy dolgokról van szó, ezeknek azonban hosszútávon kedvező hatással kell lenniük a munkavállalókra.

Leszögezte, hogy régen három körülmény segített a vasúthoz csábítani az embereket, ilyen volt

• adott munkakörökben a korkedvezményes nyugdíjazás lehetősége,
• az utazási kedvezmény
• és az a tény, hogy kiszámítható, biztos, hosszútávra tervezhető munkahelyet jelentett a MÁV, ahol például mindenki tudta, mikor van a pihenőnapja, és január elsején már tisztában volt azzal, hogy a következő szilveszterkor dolgozni fog-e.

Az alacsony jövedelmeken kívül a felsorolt veszteségek is hozzájárulnak ahhoz, hogy kevesen jelentkeznek a vállalatcsoporthoz. Ezekről az felsorolt előnyökről ugyanis sok helyen már csak múltidőben lehet beszélni. Némi optimizmusra ad okot, hogy Halasi Zoltán szerint a munkáltatók meghallották, amit a VDSzSz Szolidaritás évek óta hangoztat: rendezni kell a korkedvezményes nyugdíjazás kérdését, illetve egy azt helyettesítő intézményrendszert kell teremteni. Hiszen ha az egyesek rögeszméje, hogy ne legyen korkedvezményes nyugdíjazás Magyarországon, akkor nyilvánvalóan rendezni kell egy sor kérdést, mert valamit kezdeni kell azzal a munkavállalóval, aki nem képes 65 éves koráig dolgozni, erre lehetőség többek között:

• a MÁV-Évek rendszerének átalakítása,
• egyéb szociális juttatások biztosítása,
• plusz végkielégítés.
• ún. rehabos munkakörök létrehozása, ezekben el lehet helyezni a munkavállalókat a nyugdíjkorhatár eléréséig - természetesen nem fele pénzért, és nem is úgy, hogy kitolnak vele - szögezte le Halasi Zoltán. Ezeket már a munkáltató is fontosnak tartja, jelenleg ezeket a veszélyeket, illetve megoldásukat próbálja felmérni és kezelni.

Ezen kívül a csomagnak ki kell terjednie az idős munkavállalók rehabilitációjára is, hiszen a 60 év fölöttiek esetében sokkal több időre van szüksége a szervezetnek a regenerálódáshoz - hangsúlyozta Halasi Zoltán. Épp ezért a VDSzSz Szolidaritás javaslatai között szerepelt is a pótszabadság intézményének bővítése - ezt akár negyedévente, havonta is igényelni lehetne, a cél az, hogy a 60. életévét betöltött munkavállalók több rekreálódási lehetőséghez jussanak, és a munkavállaló választhassa meg, mikor akar ezzel élni.

Nem kevésbé fontos az egészségmegőrző programok továbbfejlesztése, kiterjesztése, annak érdekében, hogy minden társaságnál a munkáltató által biztosított szabadság terhére lehessen igénybe venni. Jelenleg ilyesmire csak a MÁV-nál van lehetőség, azonban a vállalaton belül is csak azok esetében, akik túllépték a 230 óra rendkívüli munkavégzést. Mint Halasi Zoltán mondta, millió lehetőség van arra,

hogy a béremelésen kívül mivel lehetne vonzóvá tenni [a munkahelyet], hogy ne csak itt maradjanak a kollegáink - az is nagy eredmény lenne - hanem jöjjenek is ide dolgozni mások.

 

A csomag két eleméről folynak a tárgyalások, persze, Halasi Zoltán szerint nagyon sok idő nincs erre. Mint mondta, 2017. januárjában meg kell állapodni a részletekről - feltéve, hogy a munkáltató felhatalmazást kap erre a tulajdonostól. Mindez azért fontos, hogy el lehessen kerülni azt a helyzetet, amit a munkáltató jelzett a tulajdonos részére: számításaik szerint ugyanis 2019 végére a MÁV létszámából 2000, a MÁV-Startéból pedig 1500 ember fog hiányozni, ami súlyos foglalkoztatási gondot jelent.

Egy probléma van: mit szól mindehhez az állam, a tulajdonos, Hiszen a másik oldalon olyan sajtóhíreket is lehet olvasni, hogy a kormány 400 ezer közszolgálatban dolgozó munkavállaló elbocsátását tervezi, azt azonban nem tudni, hogy további elhelyezésükben mennyire számít az állami vállalatok szerepvállalására. Tehát jövő év elejéig nagyon lényeges dolgokról születik döntés  - szögezte le a VDSzSz Szolidaritás elnöke.

Bárány Balázs, a VDSzSz Szolidaritás alelnöke ugyanezen a fórumon többek között elmondta, hogy a munkaidő-csökkentés sincs elfelejtve, ez azonban nem jogi kérdés, hiszen a Munka törvénykönyve alapján jelenleg is lehetőség van a csökkentett napi rendes munkaidő ismételt alkalmazására. Hiszen erre az egészség megóvása és a veszély kizárása érdekében a köztulajdonban álló cégeknél is lehetőség van.

Ez politikai kérdés, egyfajta öncenzúra kérdése, ez meggyőződésünk, mert lehet, hogy 2012-ben, amikor az új Mt-t bevezették, akkor nagy volt az elvárás ezzel kapcsolatosan, de most már a kutya nem foglalkozik vele.

 

Mint mondta, azt is tudjuk, hogy a MÁV - és nyilván a MÁV-Start is - nem igazán van abban a helyzetben, hogy ezt alkalmazza. Arra viszont  igenis van lehetőségük, hogy elígérkezzenek: amennyiben a létszámhelyzet úgy alakul, ismét élni fognak a csökkentett napi rendes munkaidő lehetőségével - tette hozzá a VDSzSz Szolidaritás alelnöke.

Csak így lehet változást elérni: Mondjatok minél többen NEMET...
...a változó munkahelyre!
...a 16 óra napi beosztható munkaidőre és a napi rendes munkaidő 8,4 órára emelésére (utazók)!
...valamint a 200 óra feletti rendkívüli munkavégzésre (utazók és személypénztárosok)!
Csak így van ugyanis lehetőség az alapbérek elfogadható emelésére, a létszámnorma betartására, összességében arra, hogy a munkáltató tisztességesebben bánjon a vasutasokkal! Az egyéni alkukkal nagyon kevesen - és ők is csak a többiek kárára - járnak jól. További részleteket, a nyilatkozatokat itt találod!