Trakció: A diszkriminatív foglalkoztatási megállapodások miatt nem írtuk alá a KSZ-módosítást
A hű alattvalók a MÁV Zrt-nél megkötött megállapodásnak megfelelően előkészítették a Trakciós KSZ-módosítást a VBKJ módosítása érdekében. Részünkre is átadták - vele együtt azonban cinikus módon a két, általunk korábban alá nem írt foglalkoztatás-politikai megállapodást is.
Ismeretes: utóbbiakat azért nem írtuk alá, mert a mozdonyvezetők számára nyújtott valódi foglalkoztatás-biztonságot tartalmazó megállapodás köszönőviszonyban sincs a Trakció többi dolgozójára vonatkozó, és álságosan ugyanilyen címet viselő megállapodásban foglaltakkal. A két megállapodást a lap alján csatoljuk, így igazunkról bármely olvasó meggyőződhet.
A munkáltató egyébiránt már korábban, az ezügyben indított kollektív munkaügyi vitánk első egyeztetésén közölte: függetlenül attól, hogy aláírjuk-e vagy sem, ők az általunk kifogásolt megállapodásokban foglaltak szerint járnak majd el.
Ezért joggal gondoltuk: ha nincs szükség az aláírásunkra a munkahelyek megőrzését jelentő megállapodásnál – amelyből álláspontunk szerint továbbra csak egy létezhet egy cégnél, és nem tartalmazhat az azonos elbánás elvét sértő pontokat – akkor e gondolkodásmódból adódóan a KSZ-módosítás is nélkülözheti aláírásunkat.
Mindenesetre azért közöltük a munkáltatóval: amennyiben a foglalkoztatás-politikai megállapodás a fentiek értelmében előnyére változik – tehát a kettőből egy lesz, és minden munkavállalóra méltányos előírásokat tartalmaz – természetesen aláírjuk a KSZ-módosításával egyidőben. A munkáltató erre morcos pillantásokat vetve ránk, megfenyegetett minket azzal, hogy február 17-én egy – bizonyára minket szapuló, és önmagukat dicsérő – közleményt ad ki. Vad érdeklődéssel fogjuk honlapjukat holnap böngészni. Vagy a postást várni.
Itt a tél, mert február van – ami természetes. Az már kevésbé az, hogy ennek ismeretében a mozdonyok úgy döntenek, hogy nem kell megállniuk. És ezért elfagyasztják fékrendszereiket, ahogy ez a napokban egy Szegedről Békéscsaba felé haladó vonat esetében is történt. Az ügyet egy-két váltó bánta, és csak két vasutas lélekjelenlétén múlott, hogy a vétlen Bz nem tört ripityára.
Az ügy pikantériája, hogy a rakoncátlan mozdony – miután gondosan megjavítgatták – ismét nem kívánt megállni a fagyra való tekintettel: valószínűleg úgy gondolta, hogy ilyen hidegben legjobb mozgással tölteni az időt.
Az csak természetes, hogy az esetet a MOSZ elnöke és a Trakció vezérigazgatója eltérően ismerte, és csak hosszas véleményegyeztetést követően alakult ki a vélhetően valós tényállás. Kérésünkre megígérték, hogy amint a vizsgálat lezárul, tájékoztatnak a malőr okairól.
Nota bene, Gödön a tavalyi év december 7-én „súrlódott” két vonat, azóta is várjuk a vizsgálat végét.
