Készenléti jellegű munkakörök: Mi történt azóta, hogy a VDSzSz Szolidaritás jogerősen pert nyert?
Tartanak a tárgyalások a VDSzSz Szolidaritás és a munkáltatók között. Úgy tűnik, a munkáltató lassan belátja, hogy eddig tévesen alkalmazták a jogszabályi előírást, és visszamenőlegesen, minden érintett számára kifizetik az elmaradt munkabért.
A március 7-i hétre ígérték a múlt rendezésére vonatkozó javaslatukat. A jövőt illetően a MÁV Zrt. és a MÁV-Start Zrt. kollektív szerződésének módosítása is szükséges, de csak akkor, ha az tagjaink számára kedvező lesz. És akkor még a vasárnapi pótlékról nem is beszéltünk!
A Szegedi Törvényszék február 25-i jogerős ítélete felborzolta a kedélyeket a MÁV-Csoportnál, de fel is gyorsultak az események. A bíróság ítélete kimondta azt, amit a Munka törvénykönyve elég egyértelműen tartalmaz, ezt azonban a munkáltatóknál páran valamiért nem voltak hajlandóak megérteni. Arról van szó, hogy a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott vasutasok esetében a hétvégi foglalkoztatás költségekkel is jár. Ez persze nem véletlen.
A jogalkotó értelemszerűen úgy vélte, hogy a szombaton, vasárnap végzett munkát mérsékelni kell, de ha ennek ellenére valaki a hétvégén mégis munkavégzésre kényszerül, az legalább legyen megfizetve. Épp ezért rendelkezett úgy, hogy a vasárnap rendes munkaidőre beosztott munkavállalót a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidőre nem lehet beosztani. Mivel kétféle munkaidő lehetséges – rendes vagy rendkívüli – a szombati napot a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó díjazással kell fizetni.
Mt. 101. §
(3) Ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem osztható be.
Úgy tűnik, a munkáltató lassan belátja, hogy eddig tévesen alkalmazta a jogszabályi előírást, és visszamenőlegesen, minden érintett számára ki fogja fizetni az elmaradt munkabért. Ez ügyben tárgyalásokat folytatunk a munkáltatóval, melynek képviselője megígérte, hogy a jövő hét folyamán előrukkolnak a múlt rendezésére vonatkozó megoldási javaslattal.
A jövőt illetően további tárgyalásokat tartunk szükségesnek annak érdekében, hogy tagjaink örömére ezt a kérdést a Kollektív Szerződésekben megnyugtatóan és stabilan rendezzük.
Nagyon reméljük, hogy a politika a Munka törvénykönyve megfelelő változtatásával nem fog beleszólni a dologba, és nem veszik el a per tárgyát képező lehetőséget a vasutasoktól. Szerencsére, erre eddig sem került sor, és bízunk benne, hogy a jövőben sem fog. Sajnos, a munkáltató korábban már törvénymódosító javaslattal élt a jogalkotók felé, ez azonban egyelőre még nem talált meghallgatásra. A megállapodást célzó tárgyalások feltétele lesz, hogy a munkáltató vonja vissza a jogalkotók irányába tett javaslatát. Úgy véljük, helytelen magatartás lenne, ha a Munka törvénykönyvét bárki azzal a szándékkal bújná, hogy kigyomlálja belőle a munkavállalók számára kedvező pontokat. Ennek rossz üzenete lenne.
Szerintünk épp elég csapás érte a 2012. július elsejei változást követően a vasutasokat azzal, hogy a munkaközi szünet nem tekinthető a munkaidő részét, leszámítva a készenléti munkaköröket. A másik pofon az volt, hogy a köztulajdonban lévő cégeknél a napi rendes munkaidőt csak nagyon szűk keretek között lehet a törvényben előírtnál alacsonyabb mértékben meghatározni. Ismeretes: emiatt veszett el a korábbi munkaidő-csökkenés – ráadásul úgy, hogy ezért még kárpótlást sem kaptak az érintett vasutasok.
Korábban utaltunk rá, hogy szükségesnek tartjuk a MÁV Zrt. és a MÁV-Start Zrt. kollektív szerződéseinek módosítását. Csak olyan módosításról lehet szó, ami tagjaink számára kedvező lesz. Amennyiben erről nem tudunk megegyezni a munkáltatókkal, abban az esetben természetesen minden marad a “régiben”: a munkáltatónak a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak esetében havonta jelentős túlóra-többletet kell elkönyvelnie. Emiatt kétséges, hogy képes lesz-e egyáltalán a megfelelő működésre.
Még egy fontos momentumra hívjuk fel figyelmeteket: az Mt. 140. § (1) ba) pontjára. Értelmezésünk szerint, ha valaki vasárnap rendkívüli munkaidőben dolgozik, és a foglalkoztatása készenléti jellegű vagy többműszakos, akkor számára jár a vasárnapi pótlék, az alapkereset időarányos 50%-a. Ezt a munkáltatók felé jeleztük, és – ahogy a készenléti jellegű munkakörök esetében tettük – kértük, hogy visszamenőlegesen vizsgálják meg, alkalmazták-e ezt a jogszabályi részt. Ha nem, akkor visszamenőlegesen ki kell fizetni, és a jövőben nem szabad alkalmazni a rossz gyakorlatot.
Mt. 140. § (1) Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár, (...)
b) a rendkívüli munkaidőre
ba) a 101. § (1) bekezdés d), e) vagy i) pontjában meghatározott munkavállalónak
(Megjegyzés: a ba) pontban szereplő d) a több műszakos tevékenységet végző munkavállalókat jelöli, az e) pedig a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozik. Az i) a kiskereskedelemben dolgozókra vonatkozik, tagjainkat nem érinti.)
Minden érintettet arra kérünk, hogy éljen a jogszabály által nyújtott lehetőséggel, és szombati munkavégzése során – a fentiekben ismertetett feltételek szerint – jelezze a munkáltató számára, hogy az rendkívüli munkavégzésnek minősül. Ennek ténye remélhetően a munkabér elszámolásánál meg is jelenik majd.
Kapcsolódó anyagaink:
Szeretnél elsőkézből értesülni a legfrissebb hírekről? Csatlakozz a VDSzSz Szolidaritás facebook-oldalához!
