Hírlevél - 2009. január 14.
Továbbra sem vonta vissza sztrájkfelhívással egyenértékű bérajánlatát a MÁV-Start vezetése, érdemi tárgyalásra a január 13-i egyeztetésen se került sor. Ennek ellenére a munkáltató január 14-én átküldte – egyelőre még csak tájékoztatásképpen, illetve véleményezésre – az általa egyoldalúan végrehajtani kívánt bérutasítást. Tették ezt annak ellenére, hogy a szakszervezeti oldalon hogyhogynem még senki nem írta alá a bérmegállapodást, mivel az érdekképviseletek mindegyike elfogadhatatlannak tartja azt. Reméljük, ez az álláspontjuk nem tiszavirág-életű lesz.
Szakszervezetünk jól ismert álláspontja szerint az idei évre 7 százalék körüli jövedelemnövekedés képzelhető el, nem beszélve a tavalyi bérelmaradás 6,9 százalékra való visszamenőleges kiegészítéséről, és természetesen, a tevékenység-kihelyezés nyomán követelt 10 százalékos alapbérfejlesztés kifizetéséről.Eközben a MÁV-nál már tavaly is számtalanszor feltett kérdésekre az újévben se jött válasz: a KSZ-tárgyalások idején a MÁV ígéretet tett arra, hogy a Prudentinvest ügyére írásos választ kapunk – nem kaptuk meg, állítólag erre a jövő héten kerül sor.
Rákoshegy állomáson egy forgalmi szolgálattevő tagtársunkat a szomszédja zaklatja a sztrájkban való részvétele miatt, így a pihenés feltételei sem adottak számára, nem beszélve a jószomszéd által elkövetett tettekről. Úgy véljük, hogy a sztrájk idején rendkívül ügybuzgó fegyveres biztonsági őrséget inkább ebben az esetben kellene igénybe venni tagtársunk védelmére, nyugalmának őrzésére.
A kelenföldi csomóponti főnöknek sajátos csőlátása van, ugyanis nem tűnt fel neki, hogy a műemléknek minősülő felvételi épületet mindenfajta engedély nélkül egyszer csak – vélhetően az éj leple alatt – a kismanók széthordták. Pedig az ingatlanról korábban még a nagytekintélyű, krónikus kabáthiányban szenvedő, magát forgalmi igazgatónak tituláló főosztályvezető is elismerte, hogy műemlék. Ez, mint mondta, az átépítést nagymértékben nehezíti, hiszen a Műemlékvédelmi Hivatallal régóta nem jutottak dűlőre. Hát, megoldották a problémát. Igaz, hogy az újjáépítés több százmilliójába kerül a MÁV-nak. De ez bagatel például a Debreceni Járműjavító eltüntetett két milliárdjához képest.
Rákérdeztünk arra, hogy a munkatársait, a sztrájkoló vasutasokat leszarházizó – és egyébként a várt 250 ezer forintos juttatás összegét saját maga számára keveslő – szolnoki csomóponti főnök ellen miért nem indult eljárás, mondjuk, vasutas vezetőhöz méltatlan magatartás miatt. Így ugyanis azt kell hinnünk, hogy a MÁV-nál teljességgel elfogadott ez a megszólítás. Ezek után nem lehet kétséges, hogy a sztrájkolókkal szemben ilyen magatartást tanúsító Sándor nyilván „nagyon objektíven” fog differenciálgatni a munkavállalók között.
Azonban tévedés azt hinni, hogy idén nincsenek problémák. A 120-as vonalon Mezőtúr és Gyoma között szlovákok építik át a vasúti pályát, információink szerint viszont a cég zsebbe fizet. Figyelmeztettük a MÁV-ot, hasson oda, nehogy az M6-oshoz hasonló skandallum kerekedjen az ügyből. A szóban forgó vonalon 17 kilométer hosszan szedik fel a betonaljakat: az első körben csak minden másodikat emelik ki, hogy utána újra elölről kezdhessék az egészet. A MÁV képviselője megígérte, hogy utánanéznek az esetnek, ugyanakkor beszámolt arról is, hogy a keresztaljak minőségével kapcsolatban is felmerült hiányosságok, ezért volt szükség az újbóli cserére. Felszólítottuk a MÁV-ot arra is, hogy a cégtől a tetemes késedelem miatt kérjen kártérítést.
2009. január 14.
