Nálunk minden
a vasutasokról szól!

Eredményes volt a VDSzSz Szolidaritás XXVII. Küldöttgyűlése


Május 14-én a Küldöttgyűlést megelőzően a területi szervezetek részküldöttgyűléseire került sor, a Miskolc és Szombathely területről érkező küldöttek területi vezetőt és területi vezető-helyettest is választottak: Miskolc területen Kis-Tóth Pétert választották területi vezető ügyvivőnek, Varga Viktor lett a helyettese. Szombathely területen Nagy Szabolcs a szavazatok többségével lett területi vezető ügyvivő, helyettese Berghoffer Gábor. Ezt követően a VDSzSz Szolidaritás XXVII. Küldöttgyűlése elfogadta az elnökségi és bizottsági beszámolókat, a 2025. évi költségvetési beszámolót és a 2026. évi költségvetési tervezetet, valamint a könyvvizsgálói jelentést. 

A XXVII. Küldöttgyűlést Halasi Zoltán, a VDSzSz Szolidaritás elnöke nyitotta meg. Az elnökségi beszámolóhoz tett szóbeli kiegészítésében Mózes Tibor, a VDSzSz Szolidaritás ügyvezető alelnöke többek között arról beszélt, hogy a Mozdonyvezetők Szakszervezetével együtt fordulunk Magyarország új kormányához: levelet írtunk Dr. Magyar Péter miniszterelnöknek, amiben felsoroljuk azokat a legfontosabb pontokat, amelyekre a vasutasság, a tagságunk érdekében megoldásokat szeretnénk nyújtani: 

Mózes Tibor elmondta: "a Mozdonyvezetők Szakszervezetével együtt fordulunk Magyarország új kormányához: levelet írtunk a miniszterelnöknek, és ebben soroljuk fel azokat a legfontosabb pontokat, amelyekre a vasutasság a tagságunk érdekében megoldásokat szeretnénk nyújtani. Melyek ezek a pontok?

Nyilván mindig kardinális kérdés volt a rendszerváltás óta a vasút finanszírozása. Sok tekintetben ez az alfája és omegája a működésünknek, hiszen - akár az infrastruktúra karbantartásról, annak fejlesztéséről, a vontató és vontatott járművek állapotáról beszélünk - nagyon fontos az, hogy ne legyen deficites ez a finanszírozás, nyújtson stabilitást a vasúti közlekedés számára, hiszen egy jól működő Magyarországnak szüksége van egy jó vasútra.

És szüksége van arra, hogy a vasutasok megtalálják ezen belül a számításaikat. A finanszírozás alatt gondolunk arra is, hogy a vasutas életpálya, a vasutas egzisztencia stabil lábakon álljon, hogy a reálkeresetek értéke folyamatosan növekedést mutasson.

A finanszírozási kérdés mellett fontos a jogalkotási témakör: a jogalkotás témakörében olyan jogszabályokat gondolunk felülvizsgálni, mint természetesen a Munka törvénykönyvének a szabályozása, amelytől azt várnánk, hogy erősítse a munkavállalók jogait. Emellett a szakszervezetek jogait is, gátolja meg a munkáltatói önkényt, a pihenőidők tekintetében és egyéb foglalkoztatási viszonyok tekintetében pedig hozzon el egy kedvezőbb fordulatot. Ezen túlmenően a Személyszállítási törvény felülvizsgálatát kezdeményeznénk, nyilván ezzel összefüggésben a Sztrájktörvény felülvizsgálatát is. Felülvizsgálatra javasoljuk a vasutasok foglalkozás-egészségügyi vizsgálatának a rendszerét és a vasutasok képzési és vizsgáztatási rendszerét is. Fontosnak tartjuk megemlíteni azt, hogy a 2009-es menetkedvezményi rendelet kerüljön aktualizálásra úgy, hogy a megszerzett jogok biztosítékot kapjanak, illetőleg az azóta eltelt időszak változásait is nyomon tudja követni ez a jogszabály.

2014-ben a korhatár előtti ellátások kivezetésével hatalmas űr maradt a nyugdíjrendszerben. Ennek minden következményét különösen a végrehajtó szolgálatban dolgozó vasutas kollégák szenvedték el, és az elmúlt több mint egy évtized bebizonyította azt, hogy rugalmatlan a nyugdíjrendszer, ezért javaslatot teszünk ennek felülvizsgálatára, mégpedig úgy, hogy a rugalmas nyugdíjrendszer megteremtése mellett a munkavállalóknak egy szabadabb döntés álljon rendelkezésre a nyugdíjba vonulás tekintetében.

Tulajdonképpen a megírt levélnek a struktúrája az ez, amit eddig elmondtam, de mindenképpen az 1. pont, vagy ha úgy tetszik, akkor a nulladik pontja ennek a levélnek a vasutasokat ért atrocitások szigorúbb szankcionálása. Az nem állapot, hogy az, aki ma civil szakmát választ, annak legyen kitéve, hogy mikor éri őt valamiféle olyan bántalmazás, olyan tettlegesség, ami ne adj' Isten súlyos sérülés, de akár az élete elvesztését is jelenti. Szeretnénk azt rögzíteni, hogy a Büntető törvénykönyv és a büntetőhatalom legnagyobb szigorával találja magát szembe az, aki ilyet elkövet. Szűkíteni szeretnénk. tulajdonképpen e tekintetben a bírói döntések jelenlegi tág terét.

És van még egy pont, amire látszólag egyébként nem kapja föl mindenki a fejét, de számunkra ez is nyilvánvalóan fontos. Ez pedig az érdekegyeztetés rendszerének a fenntartása, a szociális párbeszéd a javítása. Erre azért utalunk egyébként a levélben, mert egy Európai Uniós irányelv a mindenkori magyar kormányt, illetve a magyar országgyűlést kötelezné is arra, hogy e tekintetben jogalkotási tevékenységet folytasson. Ezen a téren erőteljes mulasztásban van a jogalkotás, és erre hívjuk föl a levélben az új kormány figyelmét. Tulajdonképpen ez lenne az az irány, amivel elindulunk.

És mindezt azért címezzük az új magyar kormánynak, mert azért vannak olyan kérdések, amik nem feltétlenül csak a közlekedési tárcához tartoznak - utalok itt az atrocitásokkal szembeni fellépésre, hiszen ezzel nyilván az igazságügyi miniszternek, a belügyminiszternek is lesz dolga, illetőleg a vasút finanszírozása esetében is a Pénzügyminisztérium vagy akár a Gazdasági Minisztérium fellépését is szükségelteti. Aztán majd második lépésben természetesen az új szaktárca miniszterét is meg fogjuk szólítani."

Galéria