Rendkívüli VÉT-et kezdeményeztünk
Elfogadhatatlan, hogy a munkáltató gazdasági erőfölényével és vélt hatalmával visszaélve, embertelen módon viselkedjen munkatársaival annak érdekében, hogy saját irháját mentse.
Indoklás:
Az utóbbi hetekben nem egy alkalommal folyt tárgyalás, konzultáció csoportos létszámleépítések végrehajtásának szándéka okán. E megbeszéléseken szakszervezetünk mindannyiszor rámutatott arra, hogy a hatályban lévő munkaviszonyra vonatkozó megállapodásokban foglaltak teljesítésének munkavállaló által történő teljesítésének elutasítása okán lehetséges csak a munkáltató érdekkörében felmerülő okból kifolyólag bármely munkavállaló munkaviszonyát csoportos létszámleépítésre hivatkozva megszüntetni.
A fentiekről szóbeli, írásbeli megállapodások és lehetséges, hogy hangfelvételek is készültek. Ennek ellenére a munkáltató nem tartja adott szavát, egyszerűbben fogalmazva, hazudik. De, hát ez nem meglepő, hiszen legutóbb, egy debreceni tárgyaláson résztvevő tagtársnőnk, Tóth Tiborné a csoportos létszámleépítés okán botrányos jelenetekről számolt be. A területi humánpartner vezető, Vincze Sándor magáról megfeledkezve üvöltözött a megfélemlített és kétségbeesett munkavállalóinkkal, tagjainkkal.
Azon tárgyalásokból származó megállapodások, melyek a VDSzSz vezetése részvételével folynak, csak addig hatnak, míg a felek a tárgyalóasztaltól fel nem állnak. Ezt követően a munkáltató fittyet hány, mint ahogy arra már utaltam, az egyezségre, és etikátlanul és jogellenesen járja a maga útját, nem törődve adott szavával. Úgy gondoljuk, ez a magatartás tűrhetetlen, ellent mond a tisztességnek, nem beszélve a négyéves- és az annak alapján született foglalkoztatáspolitikai megállapodásban foglaltaknak.
Elfogadhatatlannak ítéljük, hogy a munkáltató visszaélve gazdasági erőfölényével és vélt hatalmával, munkatársaival, akikkel határozatlan idejű munkaszerződést kötött, embertelen módon viselkedik annak érdekében, hogy saját irháját mentse. A vasutas társadalomhoz méltatlan, különösen vezető státuszban lévők részéről ez a fajta eljárás, és épp ezért haladéktalanul szükséges ennek véget vetni.
Elvárom, hogy a rendkívüli VÉT ülésen az érintett munkáltatók jelenjenek meg, így pl. a debreceni területi humánpartner vezető – gondolom, majd itt is tud üvöltözni –, a jogi igazgatónő, a központi humánszolgáltató vezetője és természetesen a MÁV Zrt. vezérigazgatója.
A rendkívüli VÉT javasolt időpontja és helyszíne:
2009. szeptember 25. 09,00 óra; MÁV Zrt. bérleményének terráriuma
1087. Budapest, Könyves K. krt. 54-60.)
Amennyiben a VÉT nem lenne határozatképes, úgy a jelzett helyszínen és időpontban az Mt-ben foglaltak szerinti konzultációra tartunk igényt.
Mindaddig, míg az ülésre nem kerül sor, kérem, hogy a munkáltató tartózkodjon minden olyan további cselekedetről, amely a maradék szavahihetőségét is kétségbe vonja!
Azon, pedig mindenképpen szükséges elgondolkodni, hogy milyen alapon veszi bár ki is a jogot és bátorságot arra, hogy akár több évtizedes munkaviszonnyal, a vasutat szolgáló családanyákat, családfenntartókat olyan helyzetbe hozza, hogy azzal kelljen álmatlanul tölteni éjszakájukat, hogy tudnak-e még kenyeret adni a gyermekeiknek, vagy mikor kell a hajléktalanok keserű sorsában osztozniuk.
Úgy vélem, egy olyan vállalatcsoportnál, ahol több tízezer munkavállalónak a munkájára szükség van, nem is szólva arról, hogy adott gazdasági folyamatok, amelyeket azon menedzserek vezényeltek le, akik közül most többen is utcára akarnak hajszolni embereket, finom szólva, nem éppen szolgálták a vasút érdekeit, nem lehet kétséges, hogy alacsony képzettségű, kis keresetű, a vasutat több évtizede szolgálókat minden áron, - ha még az átélt megpróbáltatások és megaláztatások ellenére – a vasútnál akarnak maradni, megtartsák munkaviszonyukban.
