Ismét csak egy hajszálon múlt a katasztrófa
Május 12-én került sor arra az általában negyedévente ismétlődő jelenségre, amikor a vasúti utazás katasztófával kecsegteti az utasokat. Legutóbb Máriabesnyő és Bag között voltak közvetlen életveszélyben az utasok.
Ismét éles helyzet volt, ezt még a laikusok is megállapíthatják az alábbi animációból, amit az RTL Klub híradójából loptunk.A videó még valamire jó, hiszen a feliratból kiderül, hogy pár órával a baleset után a MÁV már pálcát is tört a mozdonyvezető fölött: gyorsabban ment a megengedettnél. Ez egyelőre úgy tűnik, igaz. De volt más is, amit rendszerhibának hívhatunk.
A MÁV-nál ősi szokás, hogy egy baleset után fogják a melóst, és mint egy woodoo-babára, ráolvassák az összes bűnét: az általa megszegett utasításpontokat. Oszt annyi. Pedig a munkavállaló csak a lánc végén van: ott, ahol végül beüt a córesz, ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy egy baleset csak úgy, derült égből villámcsapás módjára, minden előzmény nélkül következik be. Hétvégén sem így történt.
Azon a pályaszakaszon ugyanis, ahol a baleset beütött, pár nappal korábban pályafelújítást végeztek. Ez azonban nem sikerült maradéktalanul, ezért az amúgy 120 km/h sebességű vonalon 60 km/h-s korlátozást kellett bevezetni. Nem mindegy: a felére kellett csökkenteni a pályaszakaszon megengedett maximális sebességet.
A lassújel kitűzésére azonban még egy ilyen kritikus sebességcsökkentés esetén sem került sor. A vasútnak 12 órán belül pótolnia kell a hiányzó jelzőeszközöket, itt azonban hiányról szó sem volt: a pályahiba észlelését követően azonnal ki kellett volna pakolni a lassújelet a pálya szélére. És ez nem történt meg.
A mozdonyvezető írásbeli rendelkezést kapott, ami tartalmazza, hogy melyik szelvényszámtól kell csökkentett sebességgel haladni. Az írásbelikkel kapcsolatban már számtalanszor elmondtuk, hogy sok esetben lehetetlenség kiigazodni rajtuk. Mert sokszor olvashatatlanok, és mert túl sok informácó van rajtuk. Hogy pár példát említsünk.
Könnyen megtörténhet, hogy a mozdonyvezető figyelme egész egyszerűen átsiklik a fontos bejegyzésen, pláne, ha az két kevésbé fontos esemény közé ékelődik be. Holott előbbinek igazából szinte villognia kellene a papíron. Illetve pont nem.
Az ilyen esetekben ugyanis nem az írásbelikkel kellene szórakozni: nem lenne szabad megspórolni a lassújelet, amit haladéktalanul ki kellene tűzni a pálya mellé. Erre is számtalanszor felhívtuk a MÁV illetékeseinek figyelmét, mindhiába.
Hétvégén ismét csak hajszálon múlt, hogy a baleset nem követelt emberéleteket. A vaskalapos szemlélet miatt úgy tűnik, tényleg emberáldozat kell ahhoz, hogy valami megváltozzon a MÁV-nál.
