Napi nyolc óra munka?!
_
A MÁV-vállalatcsoportnál az elmúlt két évben még a reálkeresetek szinten tartásáról sem beszélhetünk, ennek ellenére úgy döntött a tulajdonos, hogy a Mt. rendelkezéseire hivatkozva egységesen 8 órára kívánja emelni a rendes napi munkaidőt. Ráadásul, azzal, hogy a munkaközi szünet nem a munkaidő része, a MÁV-csoportnál átlagosan további mintegy 22 perccel emelkedik a munkaidő. Gaskó István, szakszervezetünk elnöke a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkáránál kezdeményezett megbeszélést a fentiek orvoslása érdekében.
Az alábbiakban elolvashatjátok Gaskó István levelét, amit Dr. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára részére írt:
"Tisztelt Államtitkár Úr!
Az új Munka törvénykönyve július 1-jével történő hatályba lépésével lehetőség nyílott arra, hogy a köztulajdonban lévő cégeknél is adott munkaköröknél – amennyiben a törvényi feltételek megléte megállapításra kerül – a felek megállapodása alapján a napi rendes munkaidő helyett rövidebb munkaidő is alkalmazásra kerüljön, illetőleg ott, ahol ez már alkalmazást nyert, fennmaradjon.
A MÁV-vállalatcsoportnál 2002. év végén született megállapodás értelmében a munkaidő évről-évre munkakörönként változó mértékben, de folyamatosan csökkent, és 2004. év végére ez a folyamat lezárult.
A csökkentett munkaidő időközben a MÁV Zrt-nél, a MÁV-TRAKCIÓ Zrt-nél ill. a MÁV-GÉPÉSZET Zrt-nél egy alkalommal emelésre került, viszont ennek „kompenzálásaként” az érintett munkavállalók személyi alapbére arányosan megemelkedett.
Ebből is látható, hogy a munkaidő csökkenés azon túl, hogy a munkavállalók terhelését mérsékeli, a családi életre, szabadidős tevékenységre több idő jut, jelentős bérpolitikai kihatással is bír.
A MÁV-vállalatcsoportnál az elmúlt két évben nem hogy reálkereset növekedésről, de a reálkeresetek szinten tartásáról sem lehet beszélni, hiszen a gazdasági lehetőségek még az éves inflációt ellentételező béremelésre sem adtak módot. Ebből adódóan 2011. és 2012. évben a vasutasok reálkereseteinek csökkenése a 12%-ot is elérheti.
E gazdasági környezetben döntött úgy a tulajdonos, hogy a Mt. rendelkezéseire hivatkozva egységesen a rendes napi munkaidőt 8 órára kívánja emelni; amely azt jelenti, hogy ezen intézkedés okán vállalatcsoportoktól függően a napi rendes munkaidő 20-42 perccel emelkedik, mely a vállalatcsoportnál lévő munkaerő struktúrára tekintettel átlagosan kb. 6 %-os munkaidő-alap növekményt jelent.
A másik probléma a munkaközi szünet igénybevételének átalakítása.
A MÁV-vállalatcsoportnál a Kollektív Szerződés rendelkezései a munkaközi szünetet a munkaidőn belül rendelték kiadni. Június hónapban a Mt-hez beadott képviselői módosító indítvány a köztulajdonban álló gazdasági társaságoknál kötött Kollektív Szerződésektől e jogosultságot elvette, így a továbbiakban a munkaközi szünet nem képezheti a munkaidő részét.
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy 2011. december 2-án kelt megállapodásunk 7. pontjából számomra az tűnik ki, hogy a munkáltatás jelentős kérdéseit végigtárgyaltuk, és azokban egyezségre jutottunk. Ehhez képest a fentiekben Ön elé tárt probléma, mint új, velünk nem egyeztetett elemként került a törvénybe.
A munkaközi szünetnek a munkaidőből való kötelező kivétele a MÁV-vállalatcsoportnál átlagosan kb. további 22 perccel növeli a munkaidőt, és ugyanennyivel a munkahelyen nem munkavégzéssel töltött időt.
Ebből fakadóan a munkaidő-alap további 4 %-kal nő, és a munkahelyen töltött idő szolgálatonként 42 – 64 perc között emelkedik. A munkaidő-alap összességében előreláthatóan 10%-kal nő. Ez a növekmény óhatatlanul munkaerő-kapacitás felesleget eredményez, amelynek kezelése szakszervezetünk számára jelentős erőfeszítést jelent, és erősen kérdéses, hogy ezen cselekményeink meg tudják–e akadályozni a várhatóan tömeges létszámleépítést.
Arról nem is szólva, hogy a munkaidő növekedés, ill. a munkahelyen szolgálatonként eltöltött idő drasztikus emelkedése az érintett munkavállalók esetében semminemű ellentételezéssel nem jár. Sőt, a munkaidő strukturális változása több munkakör esetében egyéb beavatkozások elmaradása esetén jövedelemcsökkenést is eredményeznek, amely ellentmond a Kormány többször is deklarált szándékának.
Szeretném felhívni szíves figyelmét, hogy a VIDA, Ausztriában működő Vasutas Szakszervezet és az ÖBB konszern a közelmúltban megállapodást kötött, miszerint ez év július 1-től a bérek átlagosan 3,4 %-kal növekszenek az osztrák vasútnál oly módon, hogy minden munkavállalót alanyi jogon 2,4 % alapbérfejlesztés illet meg, továbbá havi 25 euró teljesítménybérben részesülnek. A megállapodás ezen túl tartalmazza, hogy 2013. július 1-től a heti kötelező munkaidő 1,5 órával csökken, így az eddigi 40 óra helyett hetente 38,5 óra a munkában töltött idő, amely fajlagosan kb. 3,5 %-os további bérnövekedést jelent.
A szakszervezet és a vasút e megállapodást azért kötötte, hogy igazodjon az osztrák munkaerő-piaci folyamatokhoz, hol tudomásunk szerint a foglalkoztatási gondok enyhítése céljából a nagyvállalatok – bele értve a köztulajdonban lévőket is – több mint felénél alkalmaznak jelenleg is 40 óránál rövidebb heti munkaidőt.
A MÁV Zrt. vállalatcsoportnál foglalkoztatottak számára rendkívül érdeksérelmet jelent, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok munkavállalói az egyéb gazdasági cégek munkavállalóihoz képest kedvezőtlenebb munkáltatási feltételek között végezhetik munkájukat. A törvényalkotó nem talált arra módot, hogy a szigorú munkáltatási feltételeket bármely formában ellensúlyozza. Álláspontom szerint a Mt-nek ez irányú szabályozása alaptörvényességi aggályokat is felvet.
A fentiekben jelzett gondjaink rendezésére irányuló folyamat elindítása érdekében Államtitkár Úrral megbeszélést kezdeményezek, amelynek helyszínére és időpontjára várom szíves javaslatát.
Budapest, 2012. július 11.
Üdvözlettel:
Gaskó István
elnök"
